A nap ünneplését IV. Gergely pápa
rendelte el 830-ban I. (Nagy) Szent Gergely pápa (590-604) tiszteletére,
és neves elődjét, iskolák alapítóját,
a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák
patrónusává tette. A II. Vatikáni Zsinat óta
az Egyház szeptember 3-án emlékezik meg Nagy Szent
Gergely pápáról, Gergely napi népszokásaink
azonban március 12-hez fűződnek.
A
gergelyjárás eredete a középkorra vezethető
vissza, amikor a szegény tanulók az iskolák védőszentjének
ünnepén kéregettek, mendikáltak. A diákok
életének szükségszerű velejárója
volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk
anyagi alapjait. A XVI. század második felében általános
szokássá vált, hogy a tanulók nemcsak maguk,
hanem tanítóik számára is gyűjtöttek adományt.
A XVII. század közepétől az adománygyűjtés
– amit sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek
– az új tanulók iskolába hívogatásával
bővült. A reformáció után alakuló protestáns
iskolákban a tanulókat a tanítók toborozták,
mert a kötelező iskolábajárást csak a XIX. század
végén vezették be.
A gergelyjárásban szereplők a katonai toborzás mintájára
különféle rangokat viseltek és
Szent György
vitézeinek nevezték magukat. Ünnepélyes öltözetük
jellemző darabjai voltak a papírból készült csúcsos
süveg, a katonacsákó szalagokkal és a fakard.
Kosarat, nyársat, zsákot vittek magukkal az adományok
számára. Verseket mondtak, amelyek az istenfélő életre
buzdítottak; bemutatták az iskola életét, számot
adtak a tanult ismeretekről, iskolába hívogattak és
adományt gyűjtöttek.
A gergelyjárás szövege többnyire öt elemből
állott. Először az
előjáró vitéz
engedélyt kért a bebocsátásra: „Szent Gergely
vitézei vagyunk. Társaink, kik künn vannak, engem bíztak
meg, hogy engedelmet kérjek kegyelmetektől énekünk elmondására,
hallgassanak meg kegyelmetek bennünket, hisz nemcsak az imádság,
hanem az ének által is a Mindenható Isten dicsértetik.”
Ezt követte egy hosszú ének, amelynek első versszaka
így hangzott:
Szent Gergely doktornak, / Híres tanítónknak
/ Az ő napján / Régi szokás szerint / Menjünk
Isten szerint / Iskolába.
Ezután a szereplők bemutatkoztak. Negyedik elem volt az adománykérő
ének, végül búcsúzáskor áldást
kértek a ház népére, és énekszóval
köszönték meg az adományokat:
Köszönjük ezerszer, / Százszor
meg ezerszer / Ajándéktok / Áldja meg az Isten, / Szívünkből
kívánjuk, / Szép házatok! // Az Isten áldása,
/ És szent áldomása / Házatokon / Maradjon mindvégig,
/ Világ végeztéig, / Jószágtokon!
/forrás: jeles napok, ünnepek/
Nagy Szent Gergely
A tudósok, tanárok, tanulók, iskolák, valamint a zene védőszentje, s az ő
nevére utalnak a gregorián énekek, bár ennek vitatott történelmi
alapja. Járványok idején ma is az ő közbenjárásáért fohászkodnak.
Az 540-604. között élt római katolikus egyházatyát, Szent Gergelyt
590-ben választották Róma püspökévé. Ő volt az első szerzetes a pápai
trónon.
