"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hídak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hídak. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 14., péntek

Budapesti hídak - Lánchíd

Hazánk fővárosa az egyik legszebb fekvésű város a világon. A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgő nagyváros, egyedi panorámával bír

Budapesti hídak..

Mi, budapestiek naponta járkálunk el mellettük, alattuk, fölöttük, sőt még rajtuk keresztül is, mégsem vesszük észre, hogy ott vannak. Ha turisták érkeznek a fővárosba, Budapest egyik jellegzetességeként mutogatjuk nekik őket, és mindenki le van nyűgözve, hogy milyen fantasztikusak, eredetiek, és méltóságteljessé teszik a várost. Pedig tudjuk ezt jól mi, budapestiek is. Már annyira tudjuk, hogy életünk részévé váltak, és kizárólag használati tárgyként tekintünk rájuk. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy Budapest világszerte egyedülálló és csodálatos látképét a Duna hídjainak is köszönheti.

  A Lanchíd tetejen.............
 
Az eger mozgatasaval barmelyik iranyba lehet forgatni a kepet, sot nagyítani v. kisebbíteni is lehet tetszes szerint

A Lánchíd lett a Regensburg alatti, több mint kétezer kilométeres Duna-szakasz első állandó hídja, akkoriban a világ egyik legkorszerűbb, legjobban merevített, legnagyobb lánchídja volt. Klasszicista stílusú kapuit eredetileg a koronás magyar címer díszítette (ennek helyére később Kossuth-címer, majd vörös csillaggal ellátott népköztársasági, 1996-ban pedig újra Kossuth-címer került). A hídon egykor speciális omnibusz közlekedett: mivel az út a part felől enyhén emelkedett, a hídfőknél egy harmadik lovat is fogtak a jármű elé. A pluszlóerőt aztán a híd közepén kifogták és visszavezették a kiinduló ponthoz.

A hidat 1852 óta őrzi a négy kőoroszlán. Marschalkó János szobrász egy urbánus legenda szerint az első volt, aki a Lánchídról a Dunába ugorva öngyilkosságot követett el – állítólag ezért, mert a nép azzal csúfolta, hogy elfelejtett nyelvet faragni az oroszlánoknak. A mendemonda úgy szólt, hogy a hiányosságra egy vargainas figyelt fel, s terjesztette a hírt országszerte. Egy anekdotagyűjtő szerint mindez csupán mese, mert a szobrászt ugyan zavarta a gúnyolódás, de öngyilkos azért nem lett az oroszlánnyelvek miatt. Állította, az igazság az, hogy a művész fogadott barátaival, hogy az oroszlánnak az ábrázolt szájtartás miatt nem látszik a nyelve, ezt egy cirkuszi oroszlán segítségével be is bizonyította, az elnyert 500 forintot pedig jótékony célra ajánlotta fel. Mindenesetre, ha legközelebb a Lánchídon jársz, kukkants be az oroszlán szájába! És ha már ott jársz, a budai oldalon álló oroszlánszobrok talapzatán nézd meg a Széchenyi és a Sina család címerét is! A szobrász neve pedig közvetlenül az oroszlánok hátsó lábai alatt, a talapzatba vésve olvasható. A budapestiek egyébként nagyon szeretik a Lánchíd kőoroszlánjait, amelyek olyan felségesen őrzik a dunai átkelőt.


2013. február 2., szombat

Hidak

A hidak különlegesek,  olyan összeköttetéseket teremtenek  amely  máshogy nem volna lehetséges.

Budapest világszerte egyedülálló és csodálatos látképét a Duna hídjainak is köszönheti. 








A mostari Öreg hidat még a XIV. században Szulejmán szultán építette, hogy át tudjon kelni a serege a Neretva folyón. Akkoriban ez a híd volt a legszebb és legösszetettebb. Olyan látványosság volt, mint a római Colosseum vagy a görög Akropolisz.




Európa egyik legrégebbi hídja  a prágai Károly híd. 1357-ben épült.Károly híd, Prága 

Boszporusz A Boszporusz-híd az egyetlen olyan építmény a világon, amely kontinenseket, vagyis Európát és Ázsiát köti össze. A függőhíd méretei lenyűgözőek, 1510 méter hosszú, rajta 6 sávos autóút vezet keresztül.

Brooklyn híd Brooklyn híd  1883-ban épült.. Elkészültekor a világ legnagyobb függőhídjának számított.
Felavatásakor azt terjesztették, hogy le fog szakadni, így a híresztelések cáfolataként egy cirkuszi menet kelt át rajta 21 elefánttal és a cirkusz teljes gárdájával együtt.

Pont-du-Gard- völgyhíd, a római építészet világhírű remeke.


A Pont du Gard feltehetően 19 körül épült; az építést Augustus vejének, Marcus Vipsanius Agrippának tulajdonítják. Az építmény rendeltetése, hogy a Gard folyó völgyén keresztül szállítsa a vizet, és része egy 50 km-es vezetéknek, amely az Uzès melletti forrásokból Nemausus római városba (Nîmes) vezetett. A teljes vízvezeték lejtése 34 cm/km (1/3000), a teljes szintkülönbség 17 méter, és az átbocsátó képessége naponta 20,000 köbméter.
Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is. Az építőanyagokat csigás emelőkkel vitték fel.