A Pilis-hegység

Ahol a Föld szíve dobban

 

Budapest és Esztergom között, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, pontosabban mintegy 700 méterre a tengerszint felett található hazánk egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, a Dobogókő, mely azonban korántsem csak vadregényes útvonalairól, csodás panorámájáról, illetve a környékén fellelhető meredek sziklafalakról és meseszép völgyekről híres. Az ősi tanok szerint ugyanis itt található a Föld szívcsakrája, így sokan az olyan neves energiaközpontokkal emlegetik együtt, mint a delphoi jósda vagy az angliai Stonehenge.

Nem véletlen tehát, hogy már Attila, a hun vezér is ezt a területet tartotta a Kárpát-medence legféltettebb kincsének, mint ahogy az sem, hogy a helyet a gyógyulásra és az archaikus tudás megszerzésére vágyó zarándokok ezrei keresik fel - többek között a kambodzsai és a laoszi, illetve maga a Dalai Láma is idelátogatott, sőt, a Bund-forrás mellett shaolin szerzetesek építettek maguknak falut.

A természetben sokféle erőhely van, amelyek különböző minőségűek és erősségűek. Általában az egyén érzékenysége dönti el, hogy ki, mit él át e pontokon. Saját erőhelyünket a természetben úgy találjuk meg, hogy megfigyeljük, hol érezzük magunkat nagyon jól, hol esik jól elidőzni, hol töltődik fel lelkünk, szellemünk és hol enyhülnek testi bajaink. Régi tapasztalat az is, hogy azokon a helyeken, ahova sokan járnak gyógyulást remélve, lágyabb, inkább az érzésekre, érzelmekre ható, finomabb energiák tapasztalhatók meg. A magasan fekvő, nehezen megközelíthető helyeken, ahová kevesen jutnak el, erősebb, tisztább, elsősorban a tudatra ható energiák működnek.

A nagy erőhelyekre a régi korok embere sokat látogatott, és az utóbbi néhány évben ismét erősebb az érdeklődés az emelkedettebb energiájú tájak iránt. Hiszen az agyonhajszolt, betegségekkel, küzdelmekkel teli hétköznapokban ezeken a helyeken nagyon jól érezhetjük magunkat, testünk friss, energikus, tudatunk tisztább, kedvünk jobb lesz.

Őseink alaposan megfigyelték környezetüket, és jelek alapján tájékozódtak arról, hol vannak ezek a nagy energiájú helyek – az ilyen tájékon például a növényzet dúsabb, egészségesebb, magasabb, az állatok nagyobbak, a vizek tisztábbak, a levegő lágyabb, az ott élő emberek békésebbek, nyugodtabbak voltak. Más esetekben csodás jelek utaltak a hely különlegességére. De elterjedt volt az a hit is, amely szerint a varázserejű állat egy egész nemzetet vezethet a csodálatos vidékre, ahogyan erre a magyar mondavilágban is akad példa.

Régen a templomokat is olyan helyekre építették, ahol a legnagyobb pozitív energiák összpontosultak, hogy a hívők a szentélyben emelkedettebb lelkiállapotba kerüljenek.

A mai kor embere elszakadt a természettől, most újra szeretne visszatalálni hozzá, s térképet vesz a kezébe, hogy tudja, hova menjen, ha szeretne némi energiával feltöltődni.


A pilisi energia rejtélye
Ha ezoterikus körökben hazánk nagy erőhelyeiről beszélünk, mindig a Pilis kerül először szóba.


"Aradi Lajos Pilis- kutató
 Gyermekkorom óta rajongok az egyiptomi kultúráért, később nagy hatást tett rám az 1990-ben megjelent Orion rejtélye című könyv, melynek szerzője azt állította, hogy a gízai fennsíkon a három piramis az Orion csillagkép mintájára épült. Aztán nyolc év múlva, a nem létező véletlenek sorozatának köszönhetően kinyitottam a Pilis térképet, melynek középpontjában feltűnt három hegy – Árpádvár, Rám-hegy és Magashegy – amelyek ugyanúgy helyezkednek el, mint a piramisok. Kutatómunkába fogtam, műholdfotókat szereztem be, számításokat végeztem, még egyiptomi könyökben is mértem, végül hosszú idő eltelte után arra a következtetésre jutottam, hogy a Pilisben egyes területek elhelyezkedése, a közöttük lévő távolságok nemcsak a piramisokkal, hanem az Orion csillagképpel is hasonlóságot mutatnak. Ugyanis a három övcsillagon – az előbb említett, piramisokra emlékeztető három helyen – kívül megtaláltam még a Pilisben azt a négy pontot is, amely megadja az Orion csillagkép földi rajzolatát. Az erőközpont a Pilis közepén, úgymond a „szívében” található, a három hegytől körbevéve. A mellette lévő helységek – Klastrompuszta, Ráró-hegy, Lepencefürdő, Pilisszentlászló – szintén az Orion csillagainak helyzetének megfelelőek, és ezeket együtt vizsgálva, vonalakkal összekövetve pontosan azt kapjuk a Földön, ami az égbolton is látható. Feltételezhetően ez adja a helynek ezt a hallatlanul nagy erőt, hiszen itt az energiák olyan tobzódása jön létre, mint a világon nagyon kevés helyen másutt.” 

Sok szakértő szerint az Orion csillagképre emlékeztető hét pont a Pilisben az emberi test hetes csakrarendszerének felel meg. Ezeken a pontokon állítólag olyan energiákat találunk, amelyek a különböző szerveinkhez kapcsolódnak, és megbetegedéseik itt hatékonyabban gyógyíthatók. Persze az erőhelyeken tett kirándulások, túrázások nem helyettesítik az orvosnál tett látogatást. Ez csak kiegészítheti az orvosi vagy természetgyógyászati kezelést, hiszen itt olyan energiatöltést kapunk, amely felgyorsítja a gyógyulási folyamatot.

Érdekes az a feltételezés, hogy a Föld és az emberi test között több párhuzam fedezhető fel. Igy a földön futó Szent György-vonalak figyelembe vételével egyes kutatók, meghatározták  a föld csakráit is. Ezek az energia központok pedig szakrális helynek tekinthetők..

A szanszkrit eredetű "csakra" szó magyar jelentése "kerék", A csakrák az ember érzékfeletti részeivel közös szervek, s minden testben sajátos feladatuk van. A csakrák erőközpontok, melyek harmonikus működésük esetén transzformátorokként alakítják át a szervezet és a kozmosz energiáit, s azokat így közvetítik egymás felé. A csakrák az ember fizikai szemmel láthatatlan, szellemi részeinek szervei. Csakrák ott keletkeznek, ahol bizonyos szellemi energiaáramlatok tartósan keresztezik egymást. Ezeket a csatornákat nadi-knak vagy meridiánoknak nevezik. melyek közvetítésével az energiaáramlás az étertesten belül zajlik. Ahogy a vérerek a vért szállítják, úgy áramlik ebben a finom hálózatban az energia.

A metszéspontokban találhatóak a csakrák melyek közül 7 főcsakrát tartanak számon.  A hét főcsakra a szivárvány hét színével közel megegyező rezgéstartományban működik. Lelki összhang hiányában rezgésszámuk megváltozik, s a csakrák vagy túlpörögnek, vagy lelassulnak, ezek a változások hatással vannak az étertestre, illetve azon keresztül a fizikai testre is, így idővel szervi panaszokat, betegségeket is előidézhetnek. A lelki zavarok megszűnésével a csakrák működése, a szervezet energiaellátása helyreáll, s életbe léphetnek az öngyógyító mechanizmusok.

A Föld 7 csakrája:

- Korona csakra: eredetileg Tibet
- Harmadik szem (homlok) csakra: Bermuda háromszög
- Torok csakra: India
- Szív csakra: Magyarország (Dobogókő)
- Köldök (gyomor vagy napfonat) csakra: Ausztrália (ez jelenleg nem működik)
- Szakrális (szex) csakra: Andok (jelenleg ez sem működik)
- Gyökércsakra: Jeruzsálem

Az őszi Börzsöny

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében, a Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja.
Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.
A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.


Sajátos mikrovilágot képvisel ebben a vulkáni koszorúban, hiszen kis területe mellett viszonylag magas volta, meredek oldalakkal védett medencéi, vadregényes tája, egy kis gyöngyszem,  melyet még nem fertőzött meg a civilizáció.


Valójában egy 14 millió éve halott, bonyolult fejlődésű ősvulkán, mely heves, robbanásos kitörésekkel, majd lávadóm-felnyomulással, végül újra heves működés során beszakadó kalderával létrejött központi kalderás vulkánrom.

Átlagos magassága 500-800 méter, melyet még magasabbnak érzünk, mivel alacsony környezetéből meredeken emelkedik ki. Fő tömege szinte kizárólag vulkáni kőzetből áll, ezek közül is az andezit, dacit és ezek változatai építik fel. Üledékes kőzetek a hegység aljzatában illetve a hegység peremén és a déli medencékben találhatók. Kristályos kőzeteket csak a mélyfúrásokból ismerünk, váltakozó mélységben 500-1200 méter mélyről kerültek elő.
Sok vita folyt a hegység szerkezetét illetően, de az újabb elméletek szerint mai formái máig megőrizték az ősvulkán valamikori szerkezetét.

Meglepő így említeni, de a Börzsöny „egy szépen korosodó vulkáni hegység, amely még elég jól tartja magát”.