A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében, a Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja.
Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.
A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.
Sajátos mikrovilágot képvisel ebben a vulkáni koszorúban, hiszen kis területe mellett viszonylag magas volta, meredek oldalakkal védett medencéi, vadregényes tája, egy kis gyöngyszem, melyet még nem fertőzött meg a civilizáció.
Valójában egy 14 millió éve halott, bonyolult fejlődésű ősvulkán, mely heves, robbanásos kitörésekkel, majd lávadóm-felnyomulással, végül újra heves működés során beszakadó kalderával létrejött központi kalderás vulkánrom.
Átlagos magassága 500-800 méter, melyet még magasabbnak érzünk, mivel alacsony környezetéből meredeken emelkedik ki. Fő tömege szinte kizárólag vulkáni kőzetből áll, ezek közül is az andezit, dacit és ezek változatai építik fel. Üledékes kőzetek a hegység aljzatában illetve a hegység peremén és a déli medencékben találhatók. Kristályos kőzeteket csak a mélyfúrásokból ismerünk, váltakozó mélységben 500-1200 méter mélyről kerültek elő.
Sok vita folyt a hegység szerkezetét illetően, de az újabb elméletek szerint mai formái máig megőrizték az ősvulkán valamikori szerkezetét.
Meglepő így említeni, de a Börzsöny „egy szépen korosodó vulkáni hegység, amely még elég jól tartja magát”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése