Xantus János természettudós felfefedző

1825. október 5-én született  Xantus János a XIX. századi utazók egyik jelentős alakja, etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője.


Természettudós, néprajzkutató, Amerika és Délkelet-Ázsia utazója. Apja, Xantus Ignác Széchenyi István magántitkára volt. Jogi tanulmányait Pécsett végezte, de Pesten tett ügyvédi vizsgát 1847-ben. Az 1848-as forradalom idején nemzetőrnek állt, részt vett a pákozdi csatában. 1849 februárjában elfogták, a világosi fegyverletétel után a császári hadseregbe sorozták. Sikerült megszöknie. Londonba ment, ahol másfél évet töltött, de a kilátástalanság tovább űzte Amerikába. A "korlátlan lehetőségek hazájában" élete igen változatos volt, sok megpróbáltatást kellett elviselnie. Itt vált elismert természetrajzi gyűjtővé. Gyűjteményéből a Magyar Nemzeti Múzeumnak is küldött anyagot. Küldeményei és itthon megjelent publikációi elismeréséül az MTA levelező tagjává választotta. 1861 novemberében hazatért Magyarországra, de a kedvezőtlen polgári körülmények miatt már a következő évben újból Amerikába utazott, ahol hadnagyi rangban lépett vissza a hadseregbe. Utóbb Mexikó egyik kikötővárosába (Manzanillo) nevezték ki konzulnak. 1864 júliusában végleg visszaköltözött Magyarországra. Részt vett az állatkert szervezésében, és annak megnyitásától (1866) igazgatója volt.

A budapesti volt az első Állatkert az országban (a Világon a 25.). Igaz, Magyarországon már Nagy Lajos királynak és Mátyás királynak is voltak oroszlánjai, az alcsúti arborétumban most is láthatók a régi medveketrecek maradványai és több vadaspark is létesült régen is, de kifejezetten állatkert az országban sokáig nem volt. A Világon legelső, újkori állatkertjének tartott Schönbrunni állatkert 1752-es megnyitása után merült fel egy fővárosi állatkert létrehozásának gondolata.

A terv lelkes fogadtatásra talált, de a ’48-as forradalom és az azt követő politikai helyzet miatt csak jóval később sikerült megvalósítani. Az alapítók, Szabó József, Xantus János és Kubinyi Ágoston többször is falba ütköztek az alapítás során, de segítségükre volt Gamperlt Alajos, az „országfejedelmi biztos”, akinek közbenjárására engedélyezték végül a Budapesti Állatkert létrehozását. Így történt,  hogy az akkori Városerdőben, a ami Városligetben 1866. augusztus 9-én, egy napsütéses csütörtöki napon megnyitotta kapuit az ország első állatkertje.