Ebben a tekervényes felszínű masszában másodpercenként bonyolult elektrokémiai folyamtok játszódnak le. Agyunk gondoskodik arról, hogy belélegzéskor tüdőnk magába fogadja a beszívott levegőt, szívünk folyamatosan pumpálja a vért. Agyunk tárolja emlékeinket, elemzi az észlelt információkat, alakítja érzelmeink széles skáláját.
Az átlagosan 1330 grammnyi emberi agyban kvantitatív
morfológiai vizsgálatok szerint legalább 200 milliárd nyúlványos idegsejt van,
amelyek kisebb-nagyobb neuronhálózatokba rendeződve működnek. A hálózatokban
lehet néhány tíz, de sokszor több tízezer idegsejt is, melyeket egymással jellegzetes
ingerületátadó szerkezetek, az ún. szinapszisok kötnek össze, s teszik lehetővé
a hálózatok változatos működését. A 200 milliárd idegsejtet legalább
tízezerszer több (gátló vagy serkentő) szinapszis kapcsolja hálózatokká.
Lényegében ez a hihetetlenül nagyszámú idegsejt, s az ennél
is nagyságrendekkel több információ-átadó szinapszis teszi lehetővé az olyan
emberi tulajdonságok kialakulását és működését, mint az (emberi) beszéd, a
szimbolikus, elvont gondolkodás, a múltba látás képessége,
vagy éppen a kételkedés, a kritikus gondolkodás, vagy az ugyancsak
egyedülálló emberi tulajdonság, a kreativitás, vagyis az alkotóképesség
megjelenése, művészi alkotások létrehozása (és élvezete), hogy csak néhányat
említsünk az emberi agy tulajdonságaiból.
Miként tárol az agy memórianyomokat, miként zajlik a tudatos érzékelés megannyi érzékszervünkön keresztül, miként keletkeznek eredeti, új gondolataink, érzelmeink, motviációink, mitől függ a kreativitásunk,
mi módon irányítja vegetatív idegrendszerünk különféle szerveink mükődését, az immunrendszert és a hornonháztartást is ideértve? Hogyan képes ez a közel 100 milliárd idegsejtből álló, rendkívül összetett
hálózat önnön létezésének tudatában lenni, és az élet értelmét keresni? Csupa lenyűgöző, a laikus számára is hallatlanul izgalmas kérdés.
Vérünk nem kevesebb mint egyötöde agyunkat táplálja, frissiti.
Az agy pillanatról pillanatra újrahuzalozza magát -fizikai értelemben is folyamatosan változik. Sohasem pihen, naprólnapra átrostálja az új élményeket, tapasztalatokat, egyes információkat beépít a raktározott információk rendszerébe, másokat kiselejtez. Ha agyunkban valamilyen betegség folytán megszűnik az emlékezés, netán a beszéd képessége, azt veszítjük el, ami minden mástól megkülönböztet bennünket.
Az idegsejtek jelei óránként legalább 10, de olykor 400 km-es sebességgel terjednek.
Memória rövid és hosszú távra
Némelyik benyomás nagyon gyorsan elillan, más emlékek egész életünkön megmaradnak bennünk. A rövid
távú memória egyik típusa, az úgynevezett munkamemória csupán néhány másodpercig tárolja az emléknyomokat. Az utoljára kimondott néhány szóra, a főzés közben használt hozzávalókra vissza tudunk emlékezni, különben soha nem tudnánk befejezni, amibe belekezdünk. Munkamemóriánk azonban hamar törlődik, hisz mindig új feladatba kezdünk.
Hosszú távú memóriánk inkább iratszekrényhez hasonlít. Ha fontosnak tartjuk, ha nagyon igyekszünk megjegyezni, ha erős érzelmekkel társítjuk, az információ nagy eséllyel átkerül a munkamemóriánkból a hosszú távú memóriába.
Ahhoz, hogy idegsejtjeink jól teljesítsenek, agyunkat és testünket is rendszeresen karban kell tartanunk. Az agynak is szüksége van edzésre, mert az idegrendszerre is érvényes, amit nem használunk, az óhatatlanul elsorvad.
Miként ösztökélhetjük agyunkat a már létrejött idegi kapcsolathálózatok megerősítésére, illetve újak létrehozására:
nyelvtanulás
rejtvényfejtés, agytornáztató szellemi játékok
egészséges étrend
kocogás,biciklizés, más sportok -keringési rendszerünk karbantartása
A zen meserei meditáció közben hatni tudnak agyhullámaikra.
Mozart kétszer meghallgatott, majd emlékezetből tökéletesen lejátszott egy 12 perces kórusművet.
A tajcsi rendszeres gyakorlásával enyhíthető a depresszió.
Forrás: National Geographic
agyunk 100 titka,trükkje,talánya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése