Emlékezés - felejtés

Hányszor léptünk már be úgy egy szobába, hogy, közben elfelejtettük miért is jöttünk? Hányszor, kerestük hiába a  kulcsunkat, ami rejtélyes módon eltűnt?  Vagy hányszor felejtettük el   nevét valakinek, akire emlékeznünk kellett volna. A feledékenységnek ilyen, és ehhez hasonló esetei számtalanszor megtörténtek már mindannyiunkkal.

 A környezethez való alkalmazkodás, a túlélés alapfeltétele a tanulás, a megszerzett információk tárolásának és előhívhatóságának képessége. Ez a képesség az embernél az evolúció során különösen magas szintet ért el, noha óriási egyéni különbségek vannak. Van, aki teljes eposzokat, színdarabokat képes élete végéig fejben tartani, másoknak egy vers memorizálása is gondot okoz. Van, aki kitűnően emlékszik régi dolgokra, de arra már nem, hogy mit csinált tegnap, és olyan is, akinek inkább csak a rövidtávú memóriája működik.

 

  A beérkező emlékeket az agy tárolható formátumba rakja, konvertálja. Ez lehet vizuális - képi, akusztikus - hangi, szemantikus – jelentés szerinti formátum. Ezután elraktározódik az adat, ami függ idegrendszerünk állapotától, sajátosságainktól – motiváció, hangulat -, előzetes tapasztalatoktól, együttes érzékszervi hatásoktól, és az ismétlődések számától., A tárolás milyensége meghatározza a későbbi előhívás módját, melynek két formája van: a felismerés és a felidézés. A felismerés sokszor csak az ismerősség érzésére támaszkodik.Felidézés alkalmával viszont megelevenítjük régi emlékeinket., Mindenkinek van olyan emléke, amiben minden apró részletet fel tud idézni. Ezek olyan emlékek, melyeknek vagy nagyon erős érzelmi töltésük van, vagy nagyon érdekesek. Szinte mozizunk az agyunkban, amikor emlékezünk.
 Hogyan javítható, illetve karbantartható az emlékezőképesség?
 
LAZITSUNK:
az idegeskedés és a stressz a memória romlásával, jár, tanuljuk meg kezelni a  stresszes helyzeteket és memóriánk is javulni fog.

KONCENTRÁLJUNK: Jól mondták tanáraink annak  idején: ha valamire később is emlékezni szeretnénk, figyeljünk oda!

ÖSSZPONTOSÍTSUNK: próbáljuk meg kiküszöbölni a zavaró tényezőket, és csak az adott dologra koncentráljunk.
 Ha mindig rohanunk, nem tudunk, összpontosítani vagy teljes odaadással figyelni.

 TARTSUNK RENDET: tartsuk a fontos dolgokat olyan, kijelölt helyeken, ami jól látható és könnyen elérhető.

ÍRJUK LE: Mindig legyen nálunk naptár vagy, jegyzettömb, és írjuk le a fontos  dolgokat.

ISMÉTELJÜNK: az ismétlés javítja az emlékezést.

KÉPZELJÜK EL: Ha a frissen megtanult dolgokhoz képzeletedben társítasz valamit, az segíti a későbbi visszaemlékezést. 


Mindennapi életünk működéséhez ugyan olyan fontosak az élet folyamán felhalmozódott emlékek által létre jött információk, mint a tanult, memóriánkba szándékosan bevésett adatok. Míg az emlékezés pozitív érzelmet vált ki, a felejtés negatívat.

 A felejtés is lehet jó dolog, és az emlékezés is lehet rossz… Ezt bizonyítja ez a néhány idézet is:

Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. - Mark Twain

A boldogság nem más, mint jó egészség, és rossz memória. - Albert Schweitzer

Végül pedig: az emberek elfelejtik, amit mondasz, amit teszel, az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.

Az emberi agy

A világon a legcsodálatraméltóbb szerkezet az emberi agy.  Görögül: encephalon, latinul: cerebrum.

Ebben a tekervényes felszínű masszában másodpercenként bonyolult elektrokémiai folyamtok játszódnak le. Agyunk gondoskodik arról, hogy belélegzéskor tüdőnk magába fogadja a beszívott levegőt, szívünk folyamatosan pumpálja a vért. Agyunk tárolja emlékeinket, elemzi az észlelt információkat, alakítja érzelmeink széles skáláját.

Az átlagosan 1330 grammnyi emberi agyban kvantitatív morfológiai vizsgálatok szerint legalább 200 milliárd nyúlványos idegsejt van, amelyek kisebb-nagyobb neuronhálózatokba rendeződve működnek. A hálózatokban lehet néhány tíz, de sokszor több tízezer idegsejt is, melyeket egymással jellegzetes ingerületátadó szerkezetek, az ún. szinapszisok kötnek össze, s teszik lehetővé a hálózatok változatos működését. A 200 milliárd idegsejtet legalább tízezerszer több (gátló vagy serkentő) szinapszis kapcsolja hálózatokká.

Lényegében ez a hihetetlenül nagyszámú idegsejt, s az ennél is nagyságrendekkel több információ-átadó szinapszis teszi lehetővé az olyan emberi tulajdonságok kialakulását és működését, mint az (emberi) beszéd, a szimbolikus, elvont gondolkodás, a múltba  látás képessége, vagy éppen a kételkedés, a kritikus gondolkodás,   vagy az ugyancsak egyedülálló emberi tulajdonság, a kreativitás, vagyis az alkotóképesség megjelenése, művészi alkotások létrehozása (és élvezete), hogy csak néhányat említsünk az emberi agy tulajdonságaiból.

Miként tárol az agy memórianyomokat, miként zajlik a tudatos érzékelés megannyi érzékszervünkön keresztül, miként keletkeznek eredeti, új gondolataink, érzelmeink, motviációink, mitől függ a kreativitásunk,

mi módon irányítja vegetatív idegrendszerünk különféle szerveink mükődését, az immunrendszert és a hornonháztartást is ideértve? Hogyan képes ez a közel 100 milliárd idegsejtből álló, rendkívül összetett

hálózat önnön létezésének tudatában lenni, és az élet értelmét keresni? Csupa lenyűgöző, a laikus számára is hallatlanul izgalmas kérdés. 

Vérünk nem kevesebb mint egyötöde agyunkat táplálja, frissiti.

Az agy pillanatról pillanatra újrahuzalozza magát -fizikai értelemben is folyamatosan változik. Sohasem pihen, naprólnapra átrostálja az új élményeket, tapasztalatokat, egyes információkat beépít a raktározott információk rendszerébe, másokat kiselejtez. Ha agyunkban valamilyen betegség folytán megszűnik az emlékezés, netán a beszéd képessége, azt veszítjük el, ami minden mástól megkülönböztet bennünket. 

 

Az idegsejtek jelei óránként legalább 10, de olykor 400 km-es sebességgel terjednek. 

Memória rövid és hosszú távra

Némelyik benyomás nagyon gyorsan elillan, más emlékek egész életünkön megmaradnak bennünk. A rövid

távú memória egyik típusa, az úgynevezett munkamemória csupán néhány másodpercig tárolja az emléknyomokat. Az utoljára kimondott néhány szóra, a főzés közben használt hozzávalókra vissza tudunk emlékezni, különben soha nem tudnánk befejezni, amibe belekezdünk. Munkamemóriánk azonban hamar törlődik, hisz mindig új feladatba kezdünk. 

Hosszú távú memóriánk inkább iratszekrényhez hasonlít. Ha fontosnak tartjuk, ha nagyon igyekszünk megjegyezni, ha erős érzelmekkel társítjuk, az információ nagy eséllyel átkerül a munkamemóriánkból a hosszú távú memóriába. 

Ahhoz, hogy idegsejtjeink jól teljesítsenek, agyunkat és testünket is rendszeresen karban kell tartanunk. Az agynak is szüksége van edzésre, mert az idegrendszerre is érvényes, amit nem használunk, az óhatatlanul elsorvad. 

Miként ösztökélhetjük agyunkat a már létrejött idegi kapcsolathálózatok megerősítésére, illetve újak létrehozására:

nyelvtanulás

zenehallgatás

rejtvényfejtés, agytornáztató szellemi játékok

egészséges étrend

kocogás,biciklizés, más sportok -keringési rendszerünk karbantartása

A zen meserei meditáció közben hatni tudnak agyhullámaikra.

Mozart kétszer meghallgatott, majd emlékezetből tökéletesen lejátszott egy 12 perces kórusművet.

A tajcsi rendszeres gyakorlásával  enyhíthető a depresszió.

Forrás: National Geographic

agyunk 100 titka,trükkje,talánya

Memória, emlékezet

Hányszor léptünk már be úgy egy szobába, hogy, közben elfelejtettük miért is jöttünk? Hányszor, kerestük hiába a  kulcsunkat, ami rejtélyes módon eltűnt?  Vagy hányszor felejtettük el a nevét valakinek, akire emlékeznünk kellett volna. A feledékenységnek ilyen, és ehhez hasonló esetei számtalanszor megtörténtek már mindannyiunkkal.

A környezethez való alkalmazkodás, a túlélés alapfeltétele a tanulás, a megszerzett információk tárolásának és előhívhatóságának képessége. Ez a képesség az embernél az evolúció során különösen magas szintet ért el, noha óriási egyéni különbségek vannak. Van  aki teljes eposzokat, színdarabokat képes élete végéig fejben tartani, másoknak egy vers memorizálása is gondot okoz. Van, aki kitűnően emlékszik régi dolgokra, de arra már nem, hogy mit csinált tegnap, és olyan is, akinek inkább csak a rövidtávú memóriája működik.

 

 Hogyan javítható, illetve karbantartható az emlékezőképesség?

LAZITSUNK:
az idegeskedés és a stressz a memória romlásával, jár, tanuljuk meg kezelni a  stresszes helyzeteket és memóriánk is javulni fog.

KONCENTRÁLJUNK: Jól mondták tanáraink annak  idején: ha valamire később is emlékezni szeretnénk, figyeljünk oda!

ÖSSZPONTOSÍTSUNK: próbáljuk meg kiküszöbölni a zavaró tényezőket, és csak az adott dologra koncentráljunk.

LASSÍTSUNK: Ha mindig rohanunk, nem tudunk, összpontosítani vagy teljes odadással figyelni. 

TARTSUNK RENDET: tartsuk a fontos dolgokat olyan, kijelölt helyeken, ami jól látható és könnyen elérhető.

ÍRJUK LE: Mindig legyen nálunk naptár vagy, jegyzettömb, és írjuk le a fontos  dolgokat.
ISMÉTELJÜNK: az ismétlés javítja az emlékezést.
KÉPZELJÜK EL: Ha a frissen megtanult dolgokhoz k
épzeletedben társítasz valamit, az segíti a későbbi visszaemlékezést. 


Mindennapi életünk működéséhez ugyan olyan fontosak az élet folyamán felhalmozódott emlékek által létre jött információk, mint a tanult, memóriánkba szándékosan bevésett adatok. Míg az emlékezés pozitív érzelmet vált ki, a felejtés negatívat.

A felejtés is lehet jó dolog, és az emlékezés is lehet rossz… Ezt bizonyítja ez a néhány idézet is:

Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. - Mark Twain

A boldogság nem más, mint jó egészség, és rossz memória. - Albert Schweitzer

Végül pedig: az emberek elfelejtik, amit mondasz, amit teszel, az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.