"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2015. február 20., péntek

Emlékezés - felejtés

Hányszor léptünk már be úgy egy szobába, hogy, közben elfelejtettük miért is jöttünk? Hányszor, kerestük hiába a  kulcsunkat, ami rejtélyes módon eltűnt?  Vagy hányszor felejtettük el   nevét valakinek, akire emlékeznünk kellett volna. A feledékenységnek ilyen, és ehhez hasonló esetei számtalanszor megtörténtek már mindannyiunkkal.

 A környezethez való alkalmazkodás, a túlélés alapfeltétele a tanulás, a megszerzett információk tárolásának és előhívhatóságának képessége. Ez a képesség az embernél az evolúció során különösen magas szintet ért el, noha óriási egyéni különbségek vannak. Van, aki teljes eposzokat, színdarabokat képes élete végéig fejben tartani, másoknak egy vers memorizálása is gondot okoz. Van, aki kitűnően emlékszik régi dolgokra, de arra már nem, hogy mit csinált tegnap, és olyan is, akinek inkább csak a rövidtávú memóriája működik.

2 

  A beérkező emlékeket az agy tárolható formátumba rakja, konvertálja. Ez lehet vizuális - képi, akusztikus - hangi, szemantikus – jelentés szerinti formátum. Ezután elraktározódik az adat, ami függ idegrendszerünk állapotától, sajátosságainktól – motiváció, hangulat -, előzetes tapasztalatoktól, együttes érzékszervi hatásoktól, és az ismétlődések számától., A tárolás milyensége meghatározza a későbbi előhívás módját, melynek két formája van: a felismerés és a felidézés. A felismerés sokszor csak az ismerősség érzésére támaszkodik.Felidézés alkalmával viszont megelevenítjük régi emlékeinket., Mindenkinek van olyan emléke, amiben minden apró részletet fel tud idézni. Ezek olyan emlékek, melyeknek vagy nagyon erős érzelmi töltésük van, vagy nagyon érdekesek. Szinte mozizunk az agyunkban, amikor emlékezünk.
 Hogyan javítható, illetve karbantartható az emlékezőképesség?
 
LAZITSUNK:
az idegeskedés és a stressz a memória romlásával, jár, tanuljuk meg kezelni a  stresszes helyzeteket és memóriánk is javulni fog.

KONCENTRÁLJUNK: Jól mondták tanáraink annak  idején: ha valamire később is emlékezni szeretnénk, figyeljünk oda!

ÖSSZPONTOSÍTSUNK: próbáljuk meg kiküszöbölni a zavaró tényezőket, és csak az adott dologra koncentráljunk.
 Ha mindig rohanunk, nem tudunk, összpontosítani vagy teljes odaadással figyelni.

 TARTSUNK RENDET: tartsuk a fontos dolgokat olyan, kijelölt helyeken, ami jól látható és könnyen elérhető.

ÍRJUK LE: Mindig legyen nálunk naptár vagy, jegyzettömb, és írjuk le a fontos  dolgokat.

ISMÉTELJÜNK: az ismétlés javítja az emlékezést.

KÉPZELJÜK EL: Ha a frissen megtanult dolgokhoz képzeletedben társítasz valamit, az segíti a későbbi visszaemlékezést. 


Mindennapi életünk működéséhez ugyan olyan fontosak az élet folyamán felhalmozódott emlékek által létre jött információk, mint a tanult, memóriánkba szándékosan bevésett adatok. Míg az emlékezés pozitív érzelmet vált ki, a felejtés negatívat.

 A felejtés is lehet jó dolog, és az emlékezés is lehet rossz… Ezt bizonyítja ez a néhány idézet is:

Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. - Mark Twain

A boldogság nem más, mint jó egészség, és rossz memória. - Albert Schweitzer

Végül pedig: az emberek elfelejtik, amit mondasz, amit teszel, az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése