Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.
1775.február 9.-én született az erdélyi Bolya nevű kis falucskában. A nagyenyedi és a kolozsvári református kollégiumban végezte a gimnáziumot, majd tanulmányait Bécsben, Jénában folytatta, majd 3 éven keresztül a híres göttingeni universitas diákja. Itt ismerkedik meg Carl Friedrich Gauss-szal; s a találkozásból életre szóló barátság szövődött. Rendszeresen leveleztek, sőt az elsők közt őt értesítette arról, gyermeke, a később világhírű matematikus lángész János megszületett.
Rendkívüli fejszámoló képességével és zenei érzékével is kitűnt, tanárai csodagyerekként kezelték.
Kiváló matematikai érzéke mellett nagy nyelvtudásával is kitűnt: a magyaron kivül latinul, németül, franciául, olaszul, angolul, héberül, románul is tudott. A göttingeni universitas elvégzése után hazatért Erdélybe, ahol a marosvásárhelyi református kollégiumban matematikát, fizikát és kémiát tanított.
A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe, őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutárakánt tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.
Magyar nyelvű szépírói munkásságát értékelve 1832-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjául választotta. Első nyomtatott matematikai műve Az arithmetica eleje (1830) volt, fő munkája, a latin nyelvű Tentamen... (Kísérlet... 1832-1833) pedig a tudományos élettől elszigetelt szerző matematikai rendszerét tartalmazta.
1832-1833-ban adta ki TENTAMEN címen, latin nyelvű, összefoglaló jellegű matematikai munkáját. Ezt tankönyvnek szánta, de beleírta számos eredeti felfedezését, megoldását is. A könyv egyik függeléke fia, Bólyai János APPENDIX néven vált közismertté. Ebben lerakta a nemeuklideszi geometria alapjait, ami nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.
A két Bolyai - e kifejezés fogalom a matematika történetében. Nevüket marosvásárhelyi kollégium, múzeum, tábor, számtalan kiadvány, műalkotás, valamint egy matematikai társulat is őrzi.
1856.november 20.-án halt meg Marosvásárhelyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése