Misztikus számok

Bár a matematika a mai napig a számokkal kapcsolatban sok mindent felderített, azonban még ma is bőven akad magyarázatra váró rejtély. Ilyen például a hetes szám misztériuma. Vajon mi lehet az oka e szám oly gyakori előfordulásának? Miért játszott a hetes szám mindig oly fontos szerepet a világ és a vallás történetében? Már Mezopotámiában az asztrológusok a hét bolygó hét közvetítő istenséggel azonosították. A Juptert Marduk istennel, a Holdat Szinnel, a Napot Samassal, a Marsot Nergallal, a Szaturnuszt Adarral, a Merkúrt Nabuval, a Vénuszt Istárral. A káldeusok a hét bolygón kívül hétféle eget különböztettek meg. A középkor alkimistái a hét égitesthez hét különböző fémet társítottak: a Nap féme az arany lett, a Holdé az ezüst, a Szaturnuszé az ólom, a Jupiteré az ón, a Marsé a vas, a Vénuszé a réz és a Merkúré a higany. Jelképes madarukhoz, a pelikánhoz fűződő legenda szerint a tojó addig simogatta fiókáit, amíg azok belehaltak ebbe a szeretetbe. Látva ezt a hím, felsértette mellén a húst, hogy vérével keltse életre kicsinyeit. A pelikán tulajdonképpen maga volt a Nap, fiókái pedig a hét bolygót szimbolizálták, az éltető vér jelentette a Nap sugarait, amely egyben a hétféle alapelemet is reprezentálta.

A hetes számnak a mitológiában és a vallásos hagyományokban ősidők óta mágikus jelentést tulajdonítanak. Sok biológus és orvos vélekedik úgy, hogy az élőlények testi- és lelki folyamatai egyaránt hétéves ritmusban bonyolódnak.

  Vajon miért pont hét napból áll egy hét? És miért hét szín alkotja a szivárványt? Véletlen-e, hogy hét feje van a sárkánynak, és hetedhét országot bejárva lehet csak legyőzni? Egyszerű véletlenek ezek, vagy valamiféle misztikum övezi a hetes számot?
Akik félelemmel tekintenek a hetes számra, azért teszik, mert szerintük minden nehézség, gond és baj hétévenként jelentkezik erőteljesebben. Talán ezek a félelmek szülték azt a sok negatív mesehőst, kifejezést és szólást, amelyek mára már beépültek a köznyelvbe, és ezért el sem gondolkodunk az eredetükön? Ilyenek például a heten, mint a gonoszok, hét szűk esztendő, hétpróba kifejezések, vagy akár az a babona, hogy ha eltörünk egy tükröt, hét évig nem lesz szerencsénk.
A modern orvostudomány megdöbbentő felfedezésre jutott: az ember genetikailag programozott, hétnapos ritmus szerint él. Ez idő alatt változik a bőr hőmérséklete, a szívverés és a vérnyomás. A szervezet szövetei minden hetedik évben megújulnak. A Föld élőlényei nemcsak a térbeli adottságokhoz alkalmazkodtak, hat rájuk az éjszaka és a nappal, illetve az évszakok váltakozása, sőt az árapály-jelenség is. 

Páros és páratlan számok

A püthagoreusok a páros számokat nőies jelleggel, a páratlanokat férfias természettel ruházták fel, az egyes számokat azonban nemcsak ők ítélték meg eltérő módon, hanem a különböző vallásokban is; korok és országok népeinek felfogásában, szokásaikban is sokféle elképzelés született szinte valamennyi számról. Például a hatos egyszer a gonoszság száma, másszor az alkotó teremtésé, a tizenhármas hol szerencsétlennek, hol szerencsésnek minősül.

A rómaiak szemében a páros számok azon tulajdonsága, hogy egyenlő részre oszthatók, balszerencsét jelent, ugyanis számukra ez a felosztás a halál jelképe volt. Például páros számú életkort tilos volt másnak megmondani, mert az viselőjére nagy veszedelmet hozott. A szlávok viszont a páratlan számokkal voltak így, azokról gondolták, hogy hibásak, negatívak, sorsüldözöttek. Ugyanez mondható el a sziámiakról is, akik annyira irtóztak a páratlan számoktól, hogy még véletlenül sem tettek páratlan számú ablakot, ajtót házaira és templomaikra. A törökök a páratlan számok közül nemcsak a tizenhármast, de a negyvenegyest sem állhatták, mindkét számtól mániákusan féltek. Ezzel szemben Kelet-Szomália lakói a páros számoktól iszonyodtak, ezért amikor – szokásukhoz híven – kávét rágcsáltak, sohasem vettek a szájukba páros számú kávészemet.

A 9-es

A kínai császárok gyakran használták ezt a számot, elsősorban az építészetben és az uralkodói ruhákon - leggyakrabban kilenc sárkány ábrázolásával. A dinasztiák tagjai annyira hittek a kilences szám erejében, a pekingi Tiltott Város palota-komplexumát állítólag 9999 szobásra építtették.

Annál kisebb volt az esélye annak, hogy egy japán elöljáró kilenc sárkányos palástban jelenjen meg. Japánul a kilences azonos hangzású a szenvedéssel, így a szám különösen balszerencsésnek számít - ennél már csak a négyes rosszabb, amelyet úgy ejtenek, mint a halált.

Nem csoda, hogy a japánok kerülik a kilencest, ahogy csak tudják: jellemzően nem hajlandók egy hotel kilencedik emeletére vagy olyan szobába költözni, amelyek számában benne van a 9. Otthon persze könnyebben megússzák: sok japán hotelből már a tervezőasztalon kiiktatják 9-est tartalmazó szobákat. Európában és Amerikában csak a 13-asnak van hasonló taszító hatása.

A valódi tudományossággal gyakran köszönő viszonyban sem álló numerológusok azt állítják, minden számnak megvan a misztikus jelentése, és a különböző számkombinációk érezhető változásokat hoznak az életünkbe.

Az utolsó egyjegyű szám különleges helyet érdemel ki náluk. Pozitív jelentései: megbocsátás, együttérzés, siker, míg negatív jelentése az arrogancia és az önhittség.

A kilences szám egyik csodálója a numerológiával is kacérkodó ókori bölcs, Pitagorász volt. Mint előtte és utána sokakat, őt is elbűvölték a 9-es furcsa tulajdonságai. Ezek közül a legismertebb, hogy egy tetszőleges egy-, két-, három- vagy négyjegyű számmal szorozva a 9-et, az eredmény számjegyeit összeadva mindig 9 lesz az eredmény. Valahogy így:

9x5=45, 4+5=9

9x13=117, 1+1+7=9

9x874=7866, 7+8+6+6=27, 2+7=9, és így tovább.