"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
2015. február 17., kedd
Hiedelmek - farsangi hiedelmek
A jellegzetes farsangi ételek kapcsán már szó volt arról, hogy ezeket a bő termés reményében fogyasztották. Akárcsak a többi jeles ünnepen, más módon is igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét.
A farsangi napok nemcsak az evés-ivásról, mulatozásról szóltak, egyben gonoszűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok is voltak. A Mura-vidéken például ilyenkor is megveregetik a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek. Ekkor kell mákot vetni, hogy majd ne legyen férges. Régen azért nem mostak a farsangi napokon, nehogy sok bolha legyen a háznál.
Tilos kenyeret sütni (húshagyókedden és hamvazószerdán), mert betegséget okoz.
Tilos kútvizet meríteni, mert a kút kiszáradna.
Szokás megveregetni a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek.
Húshagyókedd éjjelén senki nem ment ki az utcára, nehogy a boszorkányok rosszra csábítsák.
Hamvazószerdát másként böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. Vatikáni Zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a keresztény katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart.
A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek", "zabálócsütörtöknek", amikor minden farsangi maradékot megettek, hogy elkezdhessék a böjtöt.
A farsang végén eltemették a nagybőgőt, s ezzel szimbolikusan eltemették a zenét.
Farsangi időjóslás
A farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére, termékenységére. Egyes vidékeken úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az évben, illetve a húshagyókeddi napsugár bő esztendőt jelez.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése