Milyen karácsonyfát vásároljunk?

  Nordmann fenyő

 Sok néven hívják, van, ahol normannd fenyőnek van írva, van ahol normann fenyőnek, de egy biztos egyre kedveltebb fenyőfa karácsonyra, hiszen nem hullik, és nagyon tartós. Ez a növény a Kaukázusokból indult el, ám Normanndiához semmi köze sincs. Nevét Alexander Nordmann finn botanikus nevéről kapta, hiszen ő fedezte fel ezt a fenyő fajtát    Sokáig megtartja a leveleit, és a meleg szobában is sokáig eltartható. Másik előnye, hogy a levelei nem szúrósak, így kisgyermekes családoknak ez a legbiztonságosabb választás.

  Sokáig megtartja a leveleit, és a meleg szobában is sokáig eltartható. Másik előnye, hogy a levelei nem szúrósak, így kisgyermekes családoknak ez a legbiztonságosabb választás.

Lucfenyő

A lucfenyő az egyik leggyakrabban vásárolt fafajta Karácsonykor. Előnye, hogy nagyon mutatós, általában szabályos alakkal rendelkezik, az ára pedig lényegesen kedvezőbb, mint például a nordmann fenyőnek.
Hátránya azonban az, hogy ha magas hőmérsékletű szobában tartjuk, akkor sajnos nagyon hamar lehullajtja a leveleit. Ezt sokszor már akár néhány nap elteltével is tapasztaljuk, mivel lehet, hogy a fát már jóval vásárlás előtt kivágták.

Ezüstfenyő

Az ezüstfenyő igazán gyönyörű karácsonyfánk lehet, ráadásul fantasztikus illatával belengi az egész szobát. Színe egyedivé teszi a karácsonyfa látványát, a levelein megtalálható viaszréteg pedig garantálja, hogy tovább megtartsa a vizet, és csak később hullajtsa le a leveleit.

Hátránya, hogy nagyon szúrós levelei vannak, ezért kisgyermekes családnak nem ajánlott. Nem utolsó sorban az egyik legdrágább fenyőfajta is.

Feketefenyő

 A feketefenyő nevét természetesen a különösen sötét leveleinek köszönheti. Előnye, hogy a legmelegebb szobákban sem hullajtja el a leveleit jó ideig, illata pedig az egész lakásban képes karácsonyi hangulatot árasztani.

Erdeifenyő

Az erdeifenyő az egyik legnépszerűbbnek számító fenyőfajta, ha a karácsonyfa kiválasztásáról van szó. Nem csak ára, de lombtartása miatt is sokan szeretik, mivel meleg szobában is viszonylag későn kezdi hullajtani a leveleit.

Szabálytalan ágai miatt nehezebb belőle szimmetrikus alakút találni, és levei is meglehetősen szúrósak, ráadásul gyakori, hogy kifolyik belőle a gyanta, ami sok kellemetlenséget okozhat.

Ne dobd ki az ágakat!

A legtöbb fenyő egy kis csinosítást kíván, tehát itt-ott le kell metszeni az ágaiból. A levágott részeket ne dobd ki, inkább készíts belőlük díszeket, amelyek természetes légfrissítőként is funkcionálnak majd!

Szépen mutatnak az asztalon, az ajtón, az ablakban, s lényegében a lakás bármelyik pontján.

forrás: bien.hu

A karácsonyfa

 A legtöbb népnél a különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények igen nagy szerepet játszottak. A karácsonyfa-állítás szokása először a 17. században, a németeknél terjedt el, akik abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején kiszabaduló gonosz szellemek elől csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. Egy strasbourg-i polgár 1605-ből származó jegyzetei bizonyítják, hogy ebben az időszakban vette kezdetét a fenyőfa-állítás szokása. A fákat akkoriban általában gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették.

Az első gyertyafényes karácsonyfa története állítólag Luther Márton nevéhez fűződik, aki Jézus születésének tiszteletére állított fát. Karácsony este az erdőt járva a hóval díszített fenyőfák látványa annyira elbűvölte, hogy egy fenyőfát bevitt a szobába, majd gyertyákkal világította ki.
1554-ből származó történelmi írások adatai alapján Magyarországon karácsonyfának, a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt nevezték. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A Katalin-napkor vagy Borbála napján vízbe tett ágak általában karácsonyra zöldültek ki, és az életerő jelképévé váltak. Bibliai eredetű magyarázat szerint ez a fa Jézus családfáját is jelentette. Kapcsolatba hozzák még a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár Ádám és Éva napjára esik.

Magyarországon a karácsonyfa-állítás csak XIX. század második felében kezdett elterjedni. Először   Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben. 

Karácsonyi díszek:
A karácsonyfákat a kezdeti időkben fából és textilből készült díszekkel aggatták tele. A fa csúcsára angyalka vagy csillag került az ágakra pedig almát, diót, házilag készített süteményeket, mézeskalácsot akasztottak.  . Már az első karácsonyfákon is hajlított dróttal rögzített gyertyák égtek. Üvegdíszeket a régi írások alapján már 1848-ban elkezdtek gyártani, nagybani előállításuk azonban csak a múlt század végén kezdődött Németországban. Innentől a csillogó színes üvegdíszek a karácsonyfák összképének meghatározóivá váltak.

 A szaloncukrot a magyaroknak köszönheti a nagyvilág. Az 1800-as évek végétől kezdtek néhány helyen szaloncukrot készíteni (Jókai szalonczukkedlinek nevezte) igazán divatossá pedig a századfordulón vált. A XX. század elejére a szaloncukor ipari termelése is beindult.

 Kedvelt színösszeállítás az arany-piros, az ezüst-fehér valamint az ezüst-kék variáció.
 
Más népek:
A déli tájakon nehézen megoldható és igen költséges lenne a fenyőfák tömeges beszerzése, ezért pl. Olaszországban nem állítanak karácsonyfát, csak jászlat, betlehemi jeleneteket helyeznek otthonaikba a katolikus családok.

Angliában az ünnepi készülődés már októberben elkezdődik és már ekkor felállítják a feldíszitett fenyőfát a lakásban. Emellett a bejárati ajtókat, az ablakokat, az asztalokat, a szobák falát fenyőágakkal, gyertyával, fagyönggyel, borostyánnal is feldíszítik.
Oroszországban, Észtországban, Litvániában, Lettországban csak szilveszter estéjén díszítik fel a fenyőfákat. 
  Forrás:: Szegedi Éva (Vica)

Hogy miért akasztunk angyaldíszt a fára vagy teszünk angyal szobrot az adventi asztalra?

December második felében valóságos "angyal-láz" tör ki világszerte: angyalos díszek sora emlékeztet bennünket a szeretet fontosságára, a jóság és a mosoly erejére. Szárnyas kísérőink nélkül nem ünnep az ünnep, sőt, az arra való felkészülés is elképzelhetetlen hiányukban. Négy héttel karácsony előtt ugyanis csoda történik. A legenda szerint egy angyali lény kék köpenybe öltözve leszáll az égből, az emberek közé. Sajnos sokan túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy az égi vendéget észrevegyék, pedig nagy ajándék meghallani a hangját.

A második adventi vasárnap piros ruhában érkezik egy angyal. Szeretetet gyűjt serlegébe, és ezért végiglátogatja mindenki otthonát, hogy hazatérve a mennybe e szívbéli ajándékokból csillagokat alkosson az égboltra. A harmadik vasárnap fehérruhás látogató tér be hozzánk, varázserejű fénysugárral a kezében. Akinek a szíve tiszta, azt tetőtől talpig átjárja e csodálatos fény, és boldoggá teszi őt. A negyedik adventi vasárnapon lila ruhás angyal ereszkedik le hozzánk, bejárja a bolygót, közben lantját pengeti és a békéről énekel. A dal hatására minden mag, ami a föld mélyén alszik, életre kel - így máris a tavaszi ébredésre készülődhet a természet. És persze az ember, aki hallja őt.

Kik az angyalok?
Az univerzum szellemi törvényeinek őrzői és hordozói. Energiájuk gyógyító, szeretetet ébresztenek az emberi szívekben.