"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsonyi szimbólumok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsonyi szimbólumok. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. december 24., hétfő

Jelképek és szimbólumok

Szimbólumok között élünk. Jelképek egész rendszere veszi körül mindennapjainkat és ünnepeinket egyaránt.

A szimbólum a görög „szümbolon” szóból ered, amelynek jelentése: összevetés, összehasonlítás, egybeesés.
A szimbólumalkotás egyidős az emberiséggel. Az ember azért hozott létre szimbólumokat, hogy kifejezze velük mindazt, amit tudatosan megtapasztalt, de másképpen nem tudott kifejezni, azaz az emberi tudat olyan állapotait és lehetőségeit, amelyekre nincs szó, legfeljebb kép. A jelképek egyetemes, örök érvényű törvényszerűségeket írnak le, a világmindenség és benne az ember tudatának természetét képezik le. 

Színes szimbólumok a karácsonyfán

A magyar karácsony szó szláv eredetű, ami lépőt, átlépőt jelent. A szó jelentése az újesztendőbe való átlépésre utal, tehát naptári eredetű. De vajon milyen jelentést hordoznak az ünnep nélkülözhetetlen kellékei? 

Fenyőfa = örök élet, áldozatkészség:
A zöld szín és az, hogy örökzöld fáról van szó, az új élet, sőt az örök élet reményét szimbolizálja.
Karácsonyfa = Életfa, világfa, a tudás fája:
Bibliai eredetű magyarázat szerint a fa Jézus családfáját is jelképezi. Mivel karácsony szenteste Ádám–Éva, az első emberpár neve napja, lehet összefüggés a bibliai tudás fájával is.

Csúcsdísz = a Megváltó, aki reményt hozott az embereknek:
Gyakran csillag formájú. Ez az a csillag, ami hírül hozta a keleti bölcseknek, hogy hol fog megszületni a Megváltó.
Csillag = a jó hír hozója:
A lángos csillag mutatta az utat Jézus születésének helyéig. Valószínűleg az asztrológusok előre kiszámolták, hogy pontosan mikor és hol fog megszületni a Megváltó. Az se kizárt, hogy üstökös, hulló csillag is megjelent az égen.

Gyertya = a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma:
A keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya megsemmisül, miközben fényt ad, ahogy a Megváltónak is meg kellett halnia. A viasz, a kanóc és a láng a Szentháromság szimbóluma. A hármasság más formában is megjelenik, mint test-lélek-szellem.
Gömb = a teljesség:
A bolygók, égitestek és a csillagok, amik az égbolton az univerzum végtelenségét, törvényeit és a mi életünk apróságát jelképezik. Ezek a gömbök törékenyek, mint a boldogság, ha külső dolgokban keressük.

Színek
Arany: a Nap mint férfi princípium, továbbá a gazdagság színe.
Ezüst: a Hold mint női princípium, továbbá az odaadó, tápláló anya színe.
Piros: a termékenység, az élet és halál, továbbá a bűn színe.
Fehér: a tisztaság, az ártatlanság színe.
Zöld: a remény, az élet színe.
http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTb7XS_pZCtJVS6Vwi96TgaunI_wY9nQJF0Sp8J_f4SiUfLcRnAhgAngyalhaj = a misztikum, a megfoghatatlan:
Az angyalhaj finomsága és fátyolszerű átlátszósága azt a misztikus hangulatot erősíti, ami karácsony misztériumát körbelengi. Azt jelképezi, hogy nem láthatunk, nem érthetünk meg mindent. Ehhez alázat és hit szükségeltetik.

Szaloncukor = az édes íz az égiek ajándéka. A szaloncukor fára aggatása igazi hungarikum, hogy eredetileg miért került oda, ma sem egyértelmű. A mézeskalács figurák egyféle mágikus bábok, elsősorban termékenységi szimbólumok.

Csillagszóró = a betlehemi csillag kicsinyített utánzata:
Az a fényes csillag, ami megmutatta a Megváltó születési helyét, olyan szimbólum, ami a reményt és a jó hírt testesíti meg. A csillagszóró által kilövellt csillagok ezt a reményt és derűt elevenítik fel.

Angyalkák = advent 4 angyala:
1. angyal kék köpenybe van öltözve. Ő az Igazság angyala.
2. angyal pirosba öltözik. Ő a Mértékletesség angyala.
3. angyal fehéren ragyog. Ő a Bátorság angyala.
4. angyal lila fényben úszik. Ő a Bölcsesség angyala.
Az angyalok olyan finom rezgésű lények, akik segítik az embereket ennek a 4 erénynek az elsajátításában, és másban is.

Dió =arannyal bevonva a fénylő bölcsesség  jelképe
A bölcsesség és a szerénység, a szeretet és a szolgálatkészség összefonódik karácsony misztériumával, amit a keleti bölcsek és a Háromkirályok testesítenek meg.
Alma = a tudás fájának gyümölcse:
Bibliai szimbólum szerint az a tudás, amit Isten eltiltott: bűn. „Semmit ne tegyél, amit Isten nem áldott meg!”


http://pctrs.network.hu/blogpicture/5/_/5992_66f597046a3f3872e4737eb072d690ed_big.jpg http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcR4OciDecu31cy6vg0cveppFPT26Q5nxDJOQ9SPncL44B8pYvXJ

Az sem mindegy, hová állítjuk a fánkat. Ha ablak elé helyezzük, pompát és gazdagságot hoz, ha sarokba, szerelmet, gyermekáldást. Fontos, hogy olyan helyet válasszunk, ahol érezzük állandó jelenlétét.

2012. december 14., péntek

A karácsonyfa

 A legtöbb népnél a különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények igen nagy szerepet játszottak. A karácsonyfa-állítás szokása először a 17. században, a németeknél terjedt el, akik abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején kiszabaduló gonosz szellemek elől csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. Egy strasbourg-i polgár 1605-ből származó jegyzetei bizonyítják, hogy ebben az időszakban vette kezdetét a fenyőfa-állítás szokása. A fákat akkoriban általában gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették.



Az első gyertyafényes karácsonyfa története állítólag Luther Márton nevéhez fűződik, aki Jézus születésének tiszteletére állított fát. Karácsony este az erdőt járva a hóval díszített fenyőfák látványa annyira elbűvölte, hogy egy fenyőfát bevitt a szobába, majd gyertyákkal világította ki.
1554-ből származó történelmi írások adatai alapján Magyarországon karácsonyfának, a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt nevezték. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A Katalin-napkor vagy Borbála napján vízbe tett ágak általában karácsonyra zöldültek ki, és az életerő jelképévé váltak. Bibliai eredetű magyarázat szerint ez a fa Jézus családfáját is jelentette. Kapcsolatba hozzák még a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár Ádám és Éva napjára esik.

Magyarországon a karácsonyfa-állítás csak XIX. század második felében kezdett elterjedni. Először   Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben. 


Karácsonyi díszek:
A karácsonyfákat a kezdeti időkben fából és textilből készült díszekkel aggatták tele. A fa csúcsára angyalka vagy csillag került az ágakra pedig almát, diót, házilag készített süteményeket, mézeskalácsot akasztottak.  . Már az első karácsonyfákon is hajlított dróttal rögzített gyertyák égtek. Üvegdíszeket a régi írások alapján már 1848-ban elkezdtek gyártani, nagybani előállításuk azonban csak a múlt század végén kezdődött Németországban. Innentől a csillogó színes üvegdíszek a karácsonyfák összképének meghatározóivá váltak.


 A szaloncukrot a magyaroknak köszönheti a nagyvilág. Az 1800-as évek végétől kezdtek néhány helyen szaloncukrot készíteni (Jókai szalonczukkedlinek nevezte) igazán divatossá pedig a századfordulón vált. A XX. század elejére a szaloncukor ipari termelése is beindult.

 Kedvelt színösszeállítás az arany-piros, az ezüst-fehér valamint az ezüst-kék variáció.

 
Más népek:
A déli tájakon nehézen megoldható és igen költséges lenne a fenyőfák tömeges beszerzése, ezért pl. Olaszországban nem állítanak karácsonyfát, csak jászlat, betlehemi jeleneteket helyeznek otthonaikba a katolikus családok.

Angliában az ünnepi készülődés már októberben elkezdődik és már ekkor felállítják a feldíszitett fenyőfát a lakásban. Emellett a bejárati ajtókat, az ablakokat, az asztalokat, a szobák falát fenyőágakkal, gyertyával, fagyönggyel, borostyánnal is feldíszítik.
Oroszországban, Észtországban, Litvániában, Lettországban csak szilveszter estéjén díszítik fel a fenyőfákat. 
  Forrás:: Szegedi Éva (Vica)

Hogy miért akasztunk angyaldíszt a fára vagy teszünk angyal szobrot az adventi asztalra?
December második felében valóságos "angyal-láz" tör ki világszerte: angyalos díszek sora emlékeztet bennünket a szeretet fontosságára, a jóság és a mosoly erejére. Szárnyas kísérőink nélkül nem ünnep az ünnep, sőt, az arra való felkészülés is elképzelhetetlen hiányukban. Négy héttel karácsony előtt ugyanis csoda történik. A legenda szerint egy angyali lény kék köpenybe öltözve leszáll az égből, az emberek közé. Sajnos sokan túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy az égi vendéget észrevegyék, pedig nagy ajándék meghallani a hangját.

A második adventi vasárnap piros ruhában érkezik egy angyal. Szeretetet gyűjt serlegébe, és ezért végiglátogatja mindenki otthonát, hogy hazatérve a mennybe e szívbéli ajándékokból csillagokat alkosson az égboltra. A harmadik vasárnap fehérruhás látogató tér be hozzánk, varázserejű fénysugárral a kezében. Akinek a szíve tiszta, azt tetőtől talpig átjárja e csodálatos fény, és boldoggá teszi őt. A negyedik adventi vasárnapon lila ruhás angyal ereszkedik le hozzánk, bejárja a bolygót, közben lantját pengeti és a békéről énekel. A dal hatására minden mag, ami a föld mélyén alszik, életre kel - így máris a tavaszi ébredésre készülődhet a természet. És persze az ember, aki hallja őt.

Kik az angyalok?
Az univerzum szellemi törvényeinek őrzői és hordozói. Energiájuk gyógyító, szeretetet ébresztenek az emberi szívekben.