Vasárnap este sikeresen földet ért Felix Baumgartner-Ugrás 39 kilométerről

Vasárnap este sikeresen földet ért Felix Baumgartner: a sztratoszférából végrehajtott ejtőernyős ugrásával több rekordot is megdöntött.

 


Ilyen kísérlethez nem mindennapi felszerelés társul. A NASA űrruháit is gyártó DavidClark Company négy évig fejlesztette Baumgartnernek az asztronauták felszerelésére emlékeztető, és céljaik szerint a hangsebesség terhelését is kibíró szkafandert.
Az ugrás a sztratoszférában indult, ahol az alacsony légnyomásból eredően kisebb a légellenállás és a súrlódás, ez a zuhanó testeket forgó pályára készteti. Ha a centrifugális erő magával ragadta volna Baumgartnert, akkor a többszörös g-erő hatására az eszméletét is elveszthette volna: ez a G-loc néven ismert állapot, amely halált is okozhat. Ennek elkerülésére egy g-erőt mérő karóra került a sportoló csuklójára, amely egy hat másodperces periódusban 3,5-szörös vagy nagyobb erőhatásra kioldott volna egy stabilizációs ernyőt.
Amikor Baumgartner elhagyta az őt ugrási magasságba szállító űrkapszulát több mint -20 Celsius-fokos hideg várta, de 15-20 kilométer zuhanást követően a sztratoszféra alsó határánál már -56 fokot kellett elviselnie. Hogy megakadályozzák, hogy a férfi lélegzetéből kicsapódó pára átláthatatlanná tegye sisakja sildjét, a mérnökök 110 vékony fűtőszálat ragasztottak a műanyag-kompozit pajzsra, amely Nomexből készült. Ez egy tűzálló anyag, egyúttal hőszigetelőként is szolgál.
Alatta egy gázcellákból álló, hálószerű bélés, legbelül pedig egy lélegző réteg található. A felszerelés különlegessége, hogy a növekvő légellenállás hatására merevvé vált, ezzel segítette az ugrót abban, hogy minden körülmény között tartani tudja a delta-pózt (feje lent, lábai fent).

3,5 bar

A dekompressziós betegség és a kihűlés elkerülése érdekében Baumgartner tiszta oxigént lélegzett, a ruha belsejében pedig állandó, 3,5 baros nyomást tartottak. Utóbbit egy aneroid barométerhez – folyadék nélküli légnyomásmérőhöz – kapcsolt membránpár biztosította, ami tízezer méteres magasságtól lefele fokozatosan kiegyenlített.
A ruha technológiai központja a mellkasnál található. Ez tartalmaz egy adó-vevőt, egy 120 fokos, szuperszéles látószögű nagyfelbontású kamerát, egy gyorsulási és egy tehetetlenségi erőmérőt. A szerkezet mérte a hangrobbanás erejét és szögét is. A szükséges energiát egy pár lítiumionos akkumulátor biztosította. Az eszközök hibátlan működéséhez külön jégtelenítő is helyet kapott a ruhában.

Az négy és fél perces útra Baumgartner egy lassító, egy fő és egy tartalék ernyőt vitt magával. Utóbbi kettőt a szokásos kilenc-, illetve hétcellásra tervezték, de további óvintézkedések céljából ezek 2,5-ször nagyobbak a megszokottnál. Az extrém ernyőzés korábbi, nagy sebességen történt kioldási balesetei miatt négy külön kart szereltek fel, amelyek a különböző zuhanási szituációkban is biztonságos kioldást tesznek lehetővé.

Vannak emberek, akik egyszerűen adrenalin függők és nem hajlandóak elismerni, hogy az emberi szervezetnek vannak fizikai korlátai. Felix is pontosan ilyen. A légi extrém sportok királya folyamatosan az emberi teljesítőképesség határait feszegeti. Ennél többre a levegőben talán már Ő sem képes. A B.A.S.E. Jumping  élő legendája, a legmagasabb és a legalacsonyabb pontról végrehajtott bázisugrás világcsúcstartója, aki elsőként repülte át szabadesésben a La Manche csatornát egy speciális szárnyas öltözékben. Leghíresebb ugrásait a Kuala Lumpurban lévő Petronas ikertornyokról, a Rio de Janeiróban található Jézus szoborról és a világ legmagasabb épületének számító Taipei 101 toronyról hajtotta végre. / extrém sport, Sportmarketing/


 Forrás: NET, Index

Aki kenuval szelte át az Atlanti Óceánt

Nyolcvan helyett 60 nap alatt szelte át egyedül kenuval az Atlanti-óceánt Rakonczay Gábor, aki vasárnap épen és egészségesen kikötött Antigua szigetén.

Rakonczay Gábor nem adta fel!
Célba ért, kikötött, megcsinálta! Rakonczay Gábor kenuval vágott neki az emberpróbáló útnak, és a tervezett 80 helyett végül 60 nap alatt szelte át az Atlanti-óceánt. Így ő az első olyan kenus, aki egyedül, segítség nélkül teljesítette ezt a távot. Gratulálunk, Gábor!

A decemberben induló Rakonczayról február eleje óta semmilyen hír sem érkezett, mint utóbb kiderült, akkor azért szakadt meg a kapcsolat vele, mert hajója február elején felborult, a tőkesúly felfelé állt, és a szellőzőnyíláson folyt be a víz a kenuba. Felesége, Viktória mesélt a történtekről: “Gábor kinyitotta a kabinablakot, de aztán ömlött be a víz, és a hajó nagyjából tíz centire állt ki a vízből, fejjel lefelé. Majdnem elsüllyedt, megpróbálta kibillenteni a súlyt, de egyedül nem ment, egy nagy hullám segített neki. Ezután két napig folyamatosan evezett, hogy irányban tartsa a kenut.”

Aztán a 61. napon érkezett a hírt, hogy Rakonczay Gábor kikötött Antiguán, ezzel teljesítette hihetetlennek tűnő kísérletét.
A tervek szerint csak április elején kellett volna kikötnie, ám a 80 naposra tervezett távot végül 60 nap alatt tette meg! “Ezzel az idővel évtizedekig vezetni fogja a legjobb időrekordot” - nyilatkozta boldogan Rakonczay Viktória.

A sportember az Atlanti-óceánt átevező első magyar vegyespáros férfi tagja, három óceánátkeléssel a háta mögött. Feleségével 2006-ban evezték át az Atlanti-óceánt. Akkor több, mint ötven napot töltöttek szinte teljes magányban, és kikötés nélkül, felváltva evezték le az 5200 kilométert.

2006-os teljesítményükkel vegyes párosként világrekordot döntöttek. Washingtonban a National Geographic Adventure az év kalandja (Best of 2008 Adventure) díjjal ismerte el a teljesítményüket, Londonban pedig felkerültek a Guinness World Records listájára.