"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szkíta kincsek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szkíta kincsek. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. december 6., szombat

Kiállítás - Emberek Aranyban – Szkíta Fejedelmek Hagyatéka



emberek aranyban
Krym Altynbekov professzor szkíta aranykincseket bemutató kiállítása, MAGYAROK HÁZA -2014. december 7. - 2015. január 15.






 Már az ókori szerzőket is foglalkoztatta, hogy mivel gazdagították az ókori civilizációt a szkíták. Ephorosz szerint hozzájuk köthető a tűzfúvó, kétágú horgony, valamint a fazekas korong feltalálása. A lovas harcmodor kialakítása és a lószerszámok készítése mindenképpen az ő érdemük volt, ezzel megteremtették elsőbbségüket a harcmezőn. Ezen kívül a fegyverek közül is sok újítás hozzájuk kapcsolódik. De említhetnénk a zászlók használatát, amely fontos jelzőszerepet játszott a csatákban, ezek egyben nemzetségjelek is voltak.A sírok leletei alapján tudjuk, hogy a szkíták kiváló fémművesek voltak, ők terjesztették el a vasat keleten, valamint a bronzművességet a kínai fejedelemségekben. Aranykincseik máig elkápráztatnak mindenkit, ahhoz könnyen hozzájutottak, hiszen a területükön gazdag és könnyen elérhető helyek voltak. A paziriki sírokban talált szőnyegek alapján sokan úgy vélik, hogy a manapság is divatos nomád szőnyegek alapjai is ott keresendők. De ne feledkezzünk meg az ételekről, hiszen a sztyeppei népek fejlesztették ki a levesporok ősét, és tejtermékek szárításával gondoskodtak a változatosságról. Az öltözetnél pedig a csizma, a nadrág, de a bőrpáncél is a szkíták és utódnépeik fejlesztéseit dicsérik


A tárlat elemeit Szkíta fejedelmi temetkezések régészeti leletanyagának reprodukciói, valamint a feltárást és a leletmentést bemutató képek, molinók alkotják. A tárlatanyag gerincét képező tárgyak döntő többsége az u.n. “Issyk-kurgánból” és a Berel mellett feltárt lovas temetkezés, világviszonylatban is ritkaság számba menő leleteiből származik, azoknak méret, és anyaghelyes reprodukciója. A bemutatásra kerülő tárgyak ízelítőt adnak a teljes kultúrkör leletanyagából, megelevenedik általuk Berel és Issyk leletein kívül a Cárok völgyéből származó Tuvai lelet, és számos lelőhely emblematikus arany és ezüst tárgyai.


2012. november 21., szerda

Szkíta kincsek

2012. december 31.-ig    látható Budapesten    Krym Altynbekov magánmúzeumának
szenzációs anyaga.

 A sokak által képről már ismert "Aranyember" és
számos gyönyörű szkíta kincs  feleleveníti   a lovasnomád birodalom múltját, mely a saját múltunk is egyben.




A kiállítás fő attrakcióit az Issyk kurgánban meglelt, és a világban mindenhol csak “Szkíta Aranyemberként” ismert vértezet adja. Hatalmas élményt adnak még a Berel-i kurgánban talált lovak díszei is, három ló megelevenedik közülük a kiállításon. Láthatóak   még olyan kincsek méret és anyaghelyes reprodukciói is, mint a Tuekta kurgán griffje, a Chilikti kurgán rekeszzománcos szarvasai, a híres Tuvai lelet nyakéke, és egy tárgy elejéig még a neves mongóliai kincs, az Ordoss-i lelet is megelevenedik




forrás: Nemzeti Bulvár – Emberek Aranyban



Már az ókori szerzőket is foglalkoztatta, hogy mivel gazdagították az ókori civilizációt a szkíták. Ephorosz szerint hozzájuk köthető a tűzfúvó, kétágú horgony, valamint a fazekas korong feltalálása. A lovas harcmodor kialakítása és a lószerszámok készítése mindenképpen az ő érdemük volt, ezzel megteremtették elsőbbségüket a harcmezőn. Ezen kívül a fegyverek közül is sok újítás hozzájuk kapcsolódik. De említhetnénk a zászlók használatát, amely fontos jelzőszerepet játszott a csatákban, ezek egyben nemzetségjelek is voltak.
A sírok leletei alapján tudjuk, hogy a szkíták kiváló fémművesek voltak, ők terjesztették el a vasat keleten, valamint a bronzművességet a kínai fejedelemségekben. Aranykincseik máig elkápráztatnak mindenkit, ahhoz könnyen hozzájutottak, hiszen a területükön gazdag és könnyen elérhető helyek voltak. A paziriki sírokban talált szőnyegek alapján sokan úgy vélik, hogy a manapság is divatos nomád szőnyegek alapjai is ott keresendők. De ne feledkezzünk meg az ételekről, hiszen a sztyeppei népek fejlesztették ki a levesporok ősét, és tejtermékek szárításával gondoskodtak a változatosságról. Az öltözetnél pedig a csizma, a nadrág, de a bőrpáncél is a szkíták és utódnépeik fejlesztéseit dicsérik./Múlt-kor/