Dobó István emberfeletti küzdelemben megvédte Eger várát

462 évvel ezelőtt ezen a napon /akkori naptár szerint szeptember 1-én/  a törökök 60-70 ezer fős hadserege
megostromolta  a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri várat, amely 1552. október 17-én fejeződött be.

„- És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet és gondolatomat, minden csepp véremet! Esküszöm, hogy ott leszek a veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!”
(Részlet az Egri csillagok című regényből)

  .

 

A török fegyveresek létszáma több mint hetvenezer volt, harmincezerrel ment a hadi nép, málhásokkal, rabszolgákkal. Olyan túlerő volt ez, amellyel megbirkózni egyenlő volt a lehetetlenséggel. És Dobó István kétezer főnyi emberrel, katonákkal, asszonyokkal, vára népével, harmincnyolc napi kemény ostromot állván, emberfeletti küzdelemben megvédte Eger várát.

Ekkor vívták ki a várbeli asszonyok a hős egri nevet. A küzdők segítségére rohantak, sziklákat dobtak, forró vizet és olajat öntöttek az ellenségre, mely végül itt is visszaveretett.

Az egriek helytállása következtében I. Szulejmán (ur. 1520-1566) 1552. évi hadjárata kudarccal fejeződött be, egyúttal pedig a magyar győzelem reményt, önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára. 

1552 szeptember 9-én a törökök 100 ezer fős hadserege megostromolta a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri várat

A  kb. 2000 fős várőrség öt hét alatt visszaverte a támadást, visszavonulásra kényszerítette a török sereget. Eger várának döntő szerepe volt a Felvidék védelmében, a törökök csak 1596-ban tudták elfoglalni ezt a végvárat. 

Eger vára

1552-ben II. Szulejmán szultán /1520-1566/ nagy hadjáratot indított Magyarország ellen.
A támadást Achmed másodvezér irányította, serege mintegy 80-100 ezer főre tehető.

A 100 ezer főnyi török sereg Szolnok alól Eger vára ellen fordult, amely Észak-Magyarország hadászati kulcsa volt. A had előőrsei 1552.szeptember 9-én érkezett Egerhez,s két nap múlva teljesen körülzárták a várat. A várvédők létszáma mesteremberekkel, parasztokkal, asszonyokkal együtt sem érte el a 2000 főt.
1548 óta Dobó István volt a vár kapitánya, aki mellett Mecskey István viselte a másodkapitányi tisztet. Hat vármegye nagy részének megtartása s messze föld biztonsága függött Egertől, mely fontosságához képest még mindig nem volt kellően megerősítve. Belső és külső várból, a palánkkal védett városból s néhány előre tolt védműből, toronyból állt. Egy részük csak kevéssel az ostrom előtt érkezett, mert Dobó segítségre szólította a közeli városokat, vármegyéket, urakat, s épen ezek szolgáltatták az őrség túlnyomó részét. A védők szülőföldjükért, tűzhelyükért, családjukért harcoltak.

A török fegyveresek létszáma több mint hetvenezer volt, harmincezerrel ment a hadi nép, málhásokkal, rabszolgákkal. Olyan túlerő volt ez, amellyel megbirkózni egyenlő volt a lehetetlenséggel. És Dobó István kétezer főnyi emberrel, katonákkal, asszonyokkal, vára népével, harmincnyolc napi kemény ostromot állván, emberfeletti küzdelemben megvédte Eger várát.

Ekkor vívták ki a várbeli asszonyok a hős egri nevet. A küzdők segítségére rohantak, sziklákat dobtak, forró vizet és olajat öntöttek az ellenségre, mely végül itt is visszaveretett.