"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2016. május 10., kedd

"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."



Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10.-t.

 Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A "Madarak és Fák Napja" mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.

A MADÁR
A szárnyas lények a világon mindenütt elsősorban az éghez – az isteni szférához – tartoznak, ezért az égi lélek szimbólumai. Így van ez a magyar nép műveltségében is: a kereszténység előtti időkben a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra megtudni a jövendőt, vagy megküzdeni a rosszindulatú szellemekkel. A honfoglaló magyarok totemállata (az Árpád nemzetség állatőse) a turulmadár (valószínűleg valamely sólyomfaj) volt. Az eredetmonda szerint a nemzetség ősanyját, Emesét turul termékenyítette meg. A madárlélek szimbólum jelentése jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelent meg Jézus feje felett, mikor megkeresztelkedett.
A FA

A fa a legősibb, az egész világon elterjedt, egyetemes növényszimbólum. A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység; a kiszáradt fa az elmúlás jelképe. A magyar népmesékben is gyakorta találkozunk vele: égig érő fa, aranyalmafa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak; utat szimbolizál, amelyen a sámánok, táltosok, mesehősök az égbe vagy alvilágba juthatnak.




       

 

Virágok májusban

  Gyöngyvirág, pünkösdi rózsa, törökszegfű, margaréta, nőszirom, harangvirág, labdarózsa és még számtalan fajta hónapja. Május végén a rózsák is virágozni kezdenek.

Kétarcú növény a május-június táján virágzó és mennyeien édes illatot árasztó gyöngyvirág.



Szabadon erdőkben, ligetekben él. Ma már szinte minden kertben megtalálható. Nagyon jellegzetes finom illat jellemzi, ami leginkább megkülönbözteti őt bármely más növénytől. Ezt az egyedi illatot a régmúlt korokban isteni ajándéknak tekintették és arany tégelyekben tartottak.

Itthon májusi gyöngyvirág néven terjedt el és ismert. A szívre ható növények közé tartozik. Ez a faj okozza a leggyakoribb mérgezéseket.A növény minden része mérgező, a víz fogyasztása is, amiben a növény volt.

A virág pora tüsszentésre ingerel. Korábban tubákok összetevője volt.

Számtalan keresztény legenda kapcsolódik a gyöngyvirághoz.   Az egyik történet szerint például Szűz Mária könnyei, miket Krisztus megfeszítésénél ejtett, átváltoztak a gyöngyvirág kis fehér harangjaivá, ezzel párhuzamosan az is elterjedt, hogy valójában ezek Éva átváltozott könnyei, miután Ádámmal távozniuk kellett a paradicsomból.

Tudtad, hogy...

a gyöngyvirág levelei oltott mésszel (kalcium hidroxid) keverve, zöld festéket adnak?
..ez a növény a vallásos szimbolikában az alázatot, és Krisztus második eljövetelét is jelképezi?
..a gyöngyvirág néhány lepkefaj, például a Fehéres őszibagoly elengedhetetlen tápláléka?
..egy legenda szerint a csalogány addig nem tér vissza az erdőkbe, amíg a gyöngyvirág ki nem nyílik?
..a franciák a szeretteiknek gyöngyvirágot adnak május elsején, abban a reményben, hogy szerencsét hoz a következő  május elsejéig?
..a gyöngyvirág 1967-ben Finnország nemzeti virágává vált?

Margaréta
A margaréták egyszerűek, mégis kifinomultak, emellett az egyik leggyönyörűbb képviselői a virágok birodalmának. Vidámságot és bőséget sugároznak. 
A margaréta az ártatlanságot és a tisztaságot jelképezi. Az új kezdetet is szimbolizálja. Virágnyelven a margaréta jelentése „hűséges szerelem”, és „soha nem fogom elmondani”.



A margarétafélék csodás világa




A harangvirágot nem lengi körül valami különös, misztikus történet, mint a liliomot, vagy a bazsarózsát, ám mégis van valami megfoghatatlan varázsa.




Harangvirág

Talán a kedves egyszerűsége. Bármerre járunk, - erdőn, mezőn, dombokon, hegyeken – minduntalan jelen vannak, egészen tavasztól őszig. Ki gondolná, hogy az 1200 fajt magába foglaló család többnyire Eurázsiából és Dél-Afrikából származik, s ma már az egész világon megtalálható. Színei a hideg tartományba tartoznak. Az alapszínek közül különösen a kék és a fehér az, amelyik állandó társunk jóban, rosszban. Tökéletes harmóniát érhetünk el velük virágágyásainkban. A fehérben, rózsaszínben és kékeslilában pompázó kecses virágharangok egész nyáron díszítik kertünket.






Május van

" Aztán egy este szokatlan, meleg csend lett. A virágok illata megállt a csalitokban, s amikor feljött a hold, a berekszélen megszólalt egy fülemüle, olyan lágyan és olyan szépen, hogy lehunyta szemét az erdő, lehunyta szemét millió virág, még az öreg bagoly is lehunyta - bár agglegény volt -, mert mindenki tudta, hogy a nádas tündérrózsái között, a tó csillagos tükrében nászruhájába most öltözik a Tavasz felnőtt, szép leánya: Május.
/Fekete István/
  
Gyönyörűségnek vidámsága, te nemes Pünkösd hava! - így magasztalta a tavasz utolsó, ám legszebb hónapját, a májust a legrégebbi magyar csíziós könyvecske.

Az igazi tavasz kiteljesedésének  ideje május, nevét a római termékenység istennőjéről, Majáról kapta.
Régi magyar neve pünkösd hava, de ismert a tavaszutó elnevezés is, csillagászok szerint ikrek hava.

2016. február 3., szerda

T-modell Galamb József




A maga idejében a Ford T-modell felülmúlhatatlan volt, és a típus bevonult a XX. század történelmébe.

A sikerautó születését a zseniális szervező, autógyáros Henry Ford, és az elgondolásait megvalósító fiatal magyar műszaki tehetség, Galamb József találkozása tette lehetővé.

Galamb József 1881. február  3.án született Makón.


2016. január 7., csütörtök

2015.év madara

Év madara 2015 búbosbanka

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van.

2015 év madara a búbosbanka volt .

2016.év madara a haris.

Ez az arasznyi, tyúkszerű megjelenésű, valójában azonban a hatalmas darvakkal és túzokokkal rokonságban álló faj a haris, az üde rétek rejtett életmódot folytató madara. A 2016-os védelmi évnek köszönhetően élőhelyeinek, a klímaváltozás által Magyarországon a legveszélyeztetettebbek közé tartozó nedves kaszálóknak a megőrzésére tudnak koncentrálni a szakemberek.

http://www.piacesprofit.hu/media/2016/01/haris_01_Farago_Adam-ONPI_webre.jpg
Kép: Faragó Ádám, Őrségi Nemzeti Park

Minden ötödik madárfaj veszélyeztetett Európában az élőhelyek eltűnése és leromlása – különös tekintettel a mezőgazdálkodással érintett területekre –, valamint a klímaváltozás miatt. Magyarország sem kivétel.

Madarakról

A varjak bámulatos intelligenciával rendelkeznek, és - „unokatestvérükkel”, a hollókkal együtt - sokak szerint ők a legokosabb madarak. Képesek a tevékenységük megtervezésre és az egymás közti kommunikációra. Egyes fajaiknál a kezdetleges eszközhasználatot is megfigyelték. Megtaníthatók a számolásra, valamint egyes szavak, rövid mondatok elmondására. Némelyikük „kiejtése” jobb, mint a papagájoké. Intelligenciájuk ellenére ritkán válnak hobbi vagy háziállattá. Erről elsősorban a kártékonyságuk tehet, ami olykor nagyon sok kellemetlenséget okozhat. Az idők során az emberek számára varjú egyre inkább a mezőgazdasággal, a betakarítással kapcsolódott össze, Franciaországban még ma is fesztivált szentelnek e madárnak. A velük élő paraszt emberek számára a varjak többek voltak, mint egyszerű madarak, a beszélőképességük és az emberekhez való kötődésük miatt egyesek „tollas embereknek” nevezték őket.


E figyelemre méltó madarak világszerte szerepelnek a legendákban és mítoszokban. Bölcsességük, intelligenciájuk okán gyakran álltak az ősi istenek, mitológiai királyok szolgálatában. Akárcsak a hollók, a varjak is az isten, a halál vagy a katasztrófa hírnökei. Kínában a fekete varjú a gonoszságot és a rosszindulatot testesíti meg, míg a vörös vagy aranyszínű a Napot és a gyermeki kegyességet reprezentálja. A mitikus ábrázolásokon a napot gyakran egy háromlábú varjúval jelenítették meg, mivel a három a fény és a napot megtestesítő istennő száma volt. A japán sinto vallásban a szent varjak az istenek hírvivői. A zsidó hagyomány a halál madarának tekinti, míg a keresztényeknél a magányt jelenti, valamint a Sátánt szimbolizálja. Azt mondják, hogy csak egyszer választ párt magának, ezért a hűség kifejezője is. E monogám természetük lehet az oka annak, hogy az esküvői ünnepségeken szokás volt két varjat elengedni. Ha a madarak együtt maradtak, az annak a jele volt, hogy a házaspár is hosszú ideig kitart egymás mellett, ám ha a repülés közben elváltak, ugyanezt prognosztizálták a fiatalok esetében is. (Egyes helyeken az előrejelzésre varjak helyett galambokat használtak.)

Egykoron azt hitték, hogy a madarak viszik a lelkeket a mennyországba, vagy a túlvilágra. Mivel a madarak repülnek, kézenfekvő volt ezt a gyakorlatot hozzájuk társítani. Ha pedig a madár berepült a házba, arra gondoltak, hogy a madár a házból kíván egy lelket magával vinni a halálba. Számos kultúrában a varjakat és a hollókat tekintették a lelkek hordozóinak. A halállal való összekapcsolásuk valószínűleg onnan ered, hogy a varjakat gyakran láthatták, hogy a csatamezőkön, vagy a temetőkben emberi és állati maradványokkal táplálkoznak.

E madarak és a hozzájuk tapadó babonák szerepet kaptak az emberek mindennapjaiban is. A varjakat már a régi római idők óta jövendölésre használják. A ház körül köröző varjakat általában nem tekintik jó ómennek. A varjúcsapat egy közelgő harc vagy nagy katasztrófa bekövetkeztére figyelmeztet. Egy magányos varjú megjelenése, egyetlen ember halálát hirdeti. A haláleset abban a házban várható, amelyik fölött a varjú látható. A negatív babonás megítélésükből fakadóan, a varjak a népi hiedelemben jó ismerői a boszorkányoknak.

A walesiek szerint, ha egy varjú keresztezte az útjukat, balszerencsét jelentett. Ha viszont két varjú repült át előttük, a szerencse megfordulását jelezte. Az Egyesült Államok keleti partján található New England állam lakói számára viszont a balra elhúzó két varjú a balszerencse egyértelmű jele volt. A jóslás érdekében gyakran megszámlálták a varjakat. Egy régi angolszász népi rigmus szerint egy varjú rosszat jelent, a kettő viszont szerencsét hoz. A három varjú egészséget, a négy jómódot jelez, az öt varjú azonban betegséget, a hat pedig halált jelent.

Indiában a varjúkárogás vendégek érkezését jelzi előre. Másutt jelentéssel bírhat a károgás ideje és a károgások száma is. Kínában például, aki éjjel 3 óra és reggel 7 óra között hall varjúkárogást ajándékra számíthat; a reggel 7 és délelőtt 11óra közötti varjúkárogás esőt és szelet; a délelőtt 11 és délután 1 óra közötti pedig veszekedést jelez. A károgások száma viszont azt jelzi, hogy ki fog meghalni: egy károgás valamelyik jó barát halálát, kettő egy családtagét, három a szeretett lényét, négy pedig a károgást hallgatóét jelzi előre.

Az angoloknál döglött varjat találni az úton jó szerencsét jelez, viszont a templomkertben látott varjak valamilyen szerencsétlenség vagy katasztrófa hírnökei. Egy régi francia mondás szerint a gonosz papokból hollók, míg a rossz nővérekből szarkák lesznek. A görögök az elviselhetetlen embertársukat a „Menj a varjakhoz!” szavakkal küldték a pokolba. Az írek viszont az elszalasztott lehetőséget kapcsolták össze e madárral. A jól ismert „eső után köpönyeg” mondásunknak náluk a „mehetsz érte a varjak után” felel meg. A régi rómaiak pedig, ha valamit megoldhatatlannak tartottak, azt mondták, hogy olyan ez, mintha a varjú szemét kellene kiszúrni. Azt pedig, hogy a varjak miért oly csendesek a nyár közepén, amikor levedlik régi tollruhájukat, a francia parasztok régen azzal magyarázták, hogy titokban a fekete tollaikkal kívánnak adózni a Sátánnak.

A koreaiak szerint, ha kora reggel iskolába vagy munkahelyre menet varjakat lát az ember, az egész napja balszerencsés lesz. A pechsorozat legalább egy napig fog tartani. Sri Lankán, ha egy varjú átrepül a ház fölött, az annak az előjele, hogy a bennlakók közül valakinek el kell távoznia. Ha a háztetőn egy varjú károg, jó hírek várhatók; ha a ház előtt károg, látogatók jöttére lehet számítani.

Az álomfejtők úgy vélik, hogy varjúval álmodni, csalódást jelent mindenben, bánatra, balszerencsére figyelmeztet, sőt halált is jelezhet. Ha varjúkárogást hall, akkor mások rossz tanácsára hallgatva vagyonvesztésre számíthat az álmodó. Fiatalember számára viszont azt jelzi, hogy egy asszony, aki kiszemelte magának, hamarosan elcsavarja a fejét.

Kéklábú szula




Az Amerika nyugati partjainál élő fajnak igen különleges, óriási, hártyás, világoskék lába van.

A hím kéklábú szula hódító tánca az egyik legkomikusabb látvány, amit csak a természet nyújtani képes.

A hím, udvarlási rituáléja során, e méretes lábakat emelgetve parádézik a tojó előtt, akit teljesen lenyűgöz a látvány.

A nem mindennapos lábak később már egészen más célt szolgálnak: a madár a tojásain nyugtatja tappancsát, így védelmezi és tartja melegen.Amikor pedig kikelnek a kis pelyhes fiókák, egy teljes hónapon keresztül hártyás lábfején nevelgeti, védelmezi őket a ragadozóktól és az időjárás viszontagságaitól.

Forrás:
A természet ezernyi csodája

Bölcsesség

A bölcsesség hagyományos módja, az óvatosság, megfontoltság, körültekintés, és a türelem alkalmazása.

Kínában közmondásos a jégen járó róka óvatossága.

Kapcsolódó képA tapasztalt róka nagyon körültekintően viselkedik, amikor átkel a jégen. Óvatosan lép, és türelmesen figyeli, hogy a lépésének mi lesz a következménye, ha reccsen, akkor visszalép, ha tart, akkor halad, és végül eléri a túlpartot úgy, hogy nem lesz vizes a farka. E műveletnél, nagyon fontos a türelem, ami nem passzív várakozást jelent, hanem a benne ugrásra kész erő féken tartását. A tapasztalatlan kis róka – mondják a kínaiak – gyorsan túl akar lenni a feladaton, és bízik, hogy ügyes lesz, nem kellően körültekintő, nem tudja fékezni az erejét, lelkesedését, és bizony nem jut át a túlpartra úgy, hogy vizes ne legyen a farka.