Május van

" Aztán egy este szokatlan, meleg csend lett. A virágok illata megállt a csalitokban, s amikor feljött a hold, a berekszélen megszólalt egy fülemüle, olyan lágyan és olyan szépen, hogy lehunyta szemét az erdő, lehunyta szemét millió virág, még az öreg bagoly is lehunyta - bár agglegény volt -, mert mindenki tudta, hogy a nádas tündérrózsái között, a tó csillagos tükrében nászruhájába most öltözik a Tavasz felnőtt, szép leánya: Május.
/Fekete István/
  
Gyönyörűségnek vidámsága, te nemes Pünkösd hava! - így magasztalta a tavasz utolsó, ám legszebb hónapját, a májust a legrégebbi magyar csíziós könyvecske.

Az igazi tavasz kiteljesedésének  ideje május, nevét a római termékenység istennőjéről, Majáról kapta.
Régi magyar neve pünkösd hava, de ismert a tavaszutó elnevezés is, csillagászok szerint ikrek hava.



 
Május 1-je  több száz  éve tavaszünnep.

A keltáknál Beltane az ünnep neve, mely a fényistenük (Bel) tüzét jelenti. Más elképzelések azonban a közel-keleti Baál istenre vezetik vissza eredetét. Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe. Ekkor szeret bele az Istennőbe, és e napon teljesül be szerelmük a mezőkön, virágos réteken. Az Istennőben megfogan az Istenség, az Ő megtermékenyülésének ünnepe ez.

Beltane egykoron druida tűzfesztivál volt, amelyet az Istennő és a Szarvas-istenség egyesülésének megünneplésére, a termékenység dicsőítésére tartottak. Ezen a napon a szüzek közül minden település megválasztotta a Május királynőjét, akit feláldoztak a Szarvas-istennek. 

Franciaországban 1561 óta május 1-jén tartják a gyöngyvirág ünnepét (fête du muguet), mivel IX. Károly ekkor tette hivatalos aktussá azt a néphagyományt, amely szerint az ezen a napon ajándékba adott gyöngyvirágszál szerencsét hoz.

 

 A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.

 Amikor Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok Hieraploiszba mentek, a pogányok este egy faággal jelölték meg Fülöp szállását, de másnapra Isten angyalai a város minden házára zöld ágat tűztek, így a pogányok nem tudták melyik házba menjenek be. Így menekült meg Szent Fülöp a haláltól.

Van egy másik történet is miszerint: Szent Fülöp és Szent Jakab miközben téríteni jártak csatlakozott hozzájuk egy Valburga nevű szűz hajadon. A pogányok nem nézték jó szemmel a lány cselekedetét, ezért tisztátalannak nyilvánították, rágalmazták. A lány, hogy elűzze a gúnyolódókat elővette vándorbotját leszúrta a földbe, letérdelt és imádkozni kezdett. Alig múlt el pár óra és a bot kizöldült. Ez Szent Jakab napja hajnalára történt. Ettől fogva állítanak a nőtlen férfiak a jó magaviseletű lányok ablaka elé egy magas zöld fát, persze mindezt észrevétlenül.

Történészek kutatásai alapján pedig európai, azon belül pedig germán eredetű a májusfaállítás hagyománya. A középkorban kezdett elterjedni szélesebb körben. Az ünnepségek, melyek kapcsolódnak hozzá az ősi indiai és egyiptomi népek termékenységi táncaikból gyökereznek. A megújuló életet szimbolizálja a májusfa tánc. Minden éven, annak reményében, hogy bőséges lesz a termés új májusfát állítottak.

Az angoloknál és a bajoroknál a települések büszkesége volt a májusfa A fa szimbolizálta a jó módot, a függetlenséget, a falu illetve a város erejét. A fa kérgét és ágainak egy részét eltávolították, majd szalagokkal, virágokkal, koszorúval díszítették és ezután felállították. A fa törzse a férfiasságot, a díszek pedig a nőiességet jelenítették meg.

Magyarországon először a 15. században említik a májusfaállítást. A tavaszköszöntés jelképe, de ugyanakkor az európaitól eltérő szokások is kialakultak. Általában nagyon magas nyárfát, gyertyánfát vagy fenyőt, díszítenek szalagokkal, selyemkendővel, és egy üveg italt is akasztanak a fa ágai közé, melyet május végén a fa ledöntésénél fogyasztanak el a legények. Nálunk a termékenység jelképe és szerelmi ajándék, mivel főleg nőtlen férfiak állították annak a lánynak, akinek udvaroltak.

A májusfának bajelhárító hatása is volt, amelyet szinte napjainkig őriznek néhány kis faluban a székelyek: hársfaágat dugnak május elsején a földbe, olyan házak elé, ahol beteg valaki. Később a fa héját megfőzik, felét a beteg megeszi, míg a másik felét a folyóba dobják, hogy a víz messzire vigye a bajt. Számos más hiedelem is fűződik e naphoz: időjárásából a következő télre jósoltak, az ekkor köpült vajat fülfájás ellen használták, a boszorkányok távoltartására pedig bodzával aggatták tele a házat. Május elsejét a babonásabbak gonoszjáró napnak tartották, ugyanakkor termőnap volt a kenderre, üres nap a borsóra. Tiszta időjárása jó búzatermést jósolt.


Jankovics Marcell - a neves néprajzkutató - májust a "fagyosszentekre" utalva, találóan a nyár aggodalmas adventjének nevezte, aminek a jövendő termés féltése az alapja. "Május, ha sok esőt hoz, s nem küld nagyon hideget, vagy rekkenő meleget - jósolta a hajdani rímes megfigyelés -, bort, búzát várj eleget. Sokfelé közmondássá vált az a paraszti vélekedés is, hogy: "aki János evangélista napjáig (május hatodikáig) el nem vet, nem érdemes a jó szóra." Az uborka magját némely vidékeken másodikán, Zsigmond király névünnepén, másutt viszont ötödikén, Gotthárd napján volt ajánlatos földbe tenni.

A népi jövendölés szerint, ha a május elseje előtti éjjelen eső esik, nagy termés várható, de ha hideg van, vagy fagy, akkor termés nem lészen. Az április 21-étől május 20-ig uralkodó Bika csillagképben érkező hónapunk sok tavaszi öröm hordozója. Az év ötödik hónapjának nevéhez már az ókorban is különféle magyarázatok fűződtek: májusban a rómaiak a termékenység istennőjét, a hónapnak nevet adó Maját ünnepelték, aki - a mitológia szerint - Faunus leánya, Vulcanus felesége volt, és rokonságban állt a Föld istenasszonyával. A keresztény egyház májust, vagy más néven Pünkösd havát a Boldogságos Szűz Mária tiszteletének szenteli. A római katolikus templomokban ekkor a Szűzanya virágokkal felékesített oltára előtt májusi ájtatosságokat tartanak.
 

Népi megfigyelések májusban:  

- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

A tündérleányok anyja a gyöngyvirág

Csilingel a kis gyöngyvirág.

fehér a ruhája

meghívja a virágokat

tavaszesti bálra.

 

Öltözködik az orgona,

lila a ruhája,

kivirít a kankalin,a

szegfű és a mályva.

 

A vadrózsa rájuk nevet,

bolondos a kedve,

a rigó is füttyent egyet:

hej, mi lesz itt este!

 

Táncra perdül a sok virág,

illat száll a légben,

őrt állnak a gesztenyefák,

illemtudón, szépen.

 

A szellő is megfürdik a

virágillatárban,

s arra ébredünk fel reggel:

napsugaras nyár van. 

Mint ahogy a belladonna 'szépasszony'-t is, és egy mérgező növényt is (nadragulya) jelent olaszul, olyannyira kétarcú növény a május-június táján virágzó és mennyeien édes illatot árasztó gyöngyvirág.

Szabadon erdőkben, ligetekben él. Ma már szinte minden kertben megtalálható. Nagyon jellegzetes finom illat jellemzi, ami leginkább megkülönbözteti őt bármely más növénytől. Ezt az egyedi illatot a régmúlt korokban isteni ajándéknak tekintették és arany tégelyekben tartottak.

Itthon májusi gyöngyvirág néven terjedt el és ismert. A szívre ható növények közé tartozik. Ez a faj okozza a leggyakoribb mérgezéseket.A növény minden része mérgező, a víz fogyasztása is, amiben a növény volt.

A virág pora tüsszentésre ingerel. Korábban tubákok összetevője volt.

Számtalan keresztény legenda kapcsolódik a gyöngyvirághoz.   Az egyik történet szerint például Szűz Mária könnyei, miket Krisztus megfeszítésénél ejtett, átváltoztak a gyöngyvirág kis fehér harangjaivá, ezzel párhuzamosan az is elterjedt, hogy valójában ezek Éva átváltozott könnyei, miután Ádámmal távozniuk kellett a paradicsomból.

Tudtad, hogy...


a gyöngyvirág levelei oltott mésszel (kalcium hidroxid) keverve, zöld festéket adnak?
..ez a növény a vallásos szimbolikában az alázatot, és Krisztus második eljövetelét is jelképezi?
..a gyöngyvirág néhány lepkefaj, például a Fehéres őszibagoly elengedhetetlen tápláléka?
..egy legenda szerint a csalogány addig nem tér vissza az erdőkbe, amíg a gyöngyvirág ki nem nyílik?
..a franciák a szeretteiknek gyöngyvirágot adnak május elsején, abban a reményben, hogy szerencsét hoz a következő  május elsejéig?
..a gyöngyvirág 1967-ben Finnország nemzeti virágává vált?

 

Virágok májusban

  Gyöngyvirág, pünkösdi rózsa, törökszegfű, margaréta, nőszirom, harangvirág, labdarózsa és még számtalan fajta hónapja. Május végén a rózsák is virágozni kezdenek.

Kétarcú növény a május-június táján virágzó és mennyeien édes illatot árasztó gyöngyvirág.



Szabadon erdőkben, ligetekben él. Ma már szinte minden kertben megtalálható. Nagyon jellegzetes finom illat jellemzi, ami leginkább megkülönbözteti őt bármely más növénytől. Ezt az egyedi illatot a régmúlt korokban isteni ajándéknak tekintették és arany tégelyekben tartottak.

Itthon májusi gyöngyvirág néven terjedt el és ismert. A szívre ható növények közé tartozik. Ez a faj okozza a leggyakoribb mérgezéseket.A növény minden része mérgező, a víz fogyasztása is, amiben a növény volt.

A virág pora tüsszentésre ingerel. Korábban tubákok összetevője volt.

Számtalan keresztény legenda kapcsolódik a gyöngyvirághoz.   Az egyik történet szerint például Szűz Mária könnyei, miket Krisztus megfeszítésénél ejtett, átváltoztak a gyöngyvirág kis fehér harangjaivá, ezzel párhuzamosan az is elterjedt, hogy valójában ezek Éva átváltozott könnyei, miután Ádámmal távozniuk kellett a paradicsomból.

Tudtad, hogy...

a gyöngyvirág levelei oltott mésszel (kalcium hidroxid) keverve, zöld festéket adnak?
..ez a növény a vallásos szimbolikában az alázatot, és Krisztus második eljövetelét is jelképezi?
..a gyöngyvirág néhány lepkefaj, például a Fehéres őszibagoly elengedhetetlen tápláléka?
..egy legenda szerint a csalogány addig nem tér vissza az erdőkbe, amíg a gyöngyvirág ki nem nyílik?
..a franciák a szeretteiknek gyöngyvirágot adnak május elsején, abban a reményben, hogy szerencsét hoz a következő  május elsejéig?
..a gyöngyvirág 1967-ben Finnország nemzeti virágává vált?

Margaréta

A margaréták egyszerűek, mégis kifinomultak, emellett az egyik leggyönyörűbb képviselői a virágok birodalmának. Vidámságot és bőséget sugároznak. 
A margaréta az ártatlanságot és a tisztaságot jelképezi. Az új kezdetet is szimbolizálja. Virágnyelven a margaréta jelentése „hűséges szerelem”, és „soha nem fogom elmondani”.

A harangvirágot nem lengi körül valami különös, misztikus történet, mint a liliomot, vagy a bazsarózsát, ám mégis van valami megfoghatatlan varázsa.






Talán a kedves egyszerűsége. Bármerre járunk, - erdőn, mezőn, dombokon, hegyeken – minduntalan jelen vannak, egészen tavasztól őszig. Ki gondolná, hogy az 1200 fajt magába foglaló család többnyire Eurázsiából és Dél-Afrikából származik, s ma már az egész világon megtalálható. Színei a hideg tartományba tartoznak. Az alapszínek közül különösen a kék és a fehér az, amelyik állandó társunk jóban, rosszban. Tökéletes harmóniát érhetünk el velük virágágyásainkban. A fehérben, rózsaszínben és kékeslilában pompázó kecses virágharangok egész nyáron díszítik kertünket.

Május van

" Aztán egy este szokatlan, meleg csend lett. A virágok illata megállt a csalitokban, s amikor feljött a hold, a berekszélen megszólalt egy fülemüle, olyan lágyan és olyan szépen, hogy lehunyta szemét az erdő, lehunyta szemét millió virág, még az öreg bagoly is lehunyta - bár agglegény volt -, mert mindenki tudta, hogy a nádas tündérrózsái között, a tó csillagos tükrében nászruhájába most öltözik a Tavasz felnőtt, szép leánya: Május.
/Fekete István/
  
Gyönyörűségnek vidámsága, te nemes Pünkösd hava! - így magasztalta a tavasz utolsó, ám legszebb hónapját, a májust a legrégebbi magyar csíziós könyvecske.

Az igazi tavasz kiteljesedésének  ideje május, nevét a római termékenység istennőjéről, Majáról kapta.
Régi magyar neve pünkösd hava, de ismert a tavaszutó elnevezés is, csillagászok szerint ikrek hava.

Vers vasárnapra - Goethe: Májusi dal

A természet mind fénylik feléd! Villog a napfény! Nevet a rét! Már minden ágból kitört a rügy, minden bokorból ezernyi fütty: s árad a szívből öröm, gyönyör. Ó, kedv, vidámság, Ó nap! Ó föld! Ó szerelem! te csupa arany hajnali felhőm ott magasan! Fényed megáldja a friss mezőt s a földet elönti szirom-ködöd. Ó lány, leányka, szeretlek én! S te hogy szeretsz! Hogy villansz felém! Mint dalt pacsirta s hajnalt szeret, mint nyíló rózsa üde szelet, vérem tüzével úgy vágylak én, ki ifjúságot öntesz belém, s új dalra, táncra kedvet adsz. Szeress örökre s boldog maradsz. /Ford.: Hajnal Gábor/

A szerelmesek virágaként is emlegetett orgona

Mivel az első orgonák Sztambulból kerültek a kontinensre, az volt a régebbi feltevés, hogy, mint sok más török virág, az orgona is nyugat- vagy kisázsiai honosságú. Ámde a XIX. század folyamán kiderült, hogy az orgona jellegzetes balkáni növény  sziklás lejtőkön Bulgáriában, Macedoniában, Hercegovinában, Szerbiában, Romániában és Erdély délnyugati sarkában gyakori cserje.

Az orgona nevének kanyargós története van. Latin neve (Syringa) a görög syrinx szóból ered, ami csövet, sípot jelent. A görög mitológia szerint Syrinx nimfa, Pán, a kecskelábú és kecskeszarvú pásztoristen elől menekülve, ijedtében karcsú nádszállá változott. A rettegett hangú Pán (aki puszta hangjával egész hadseregeket volt képes vakrémületbe - pánikba - kergetni) ebből a nádszálból készítette közismert sípsorát. Főleg a tavaszi nedvbőség idején hasonló sípokat lehet fabrikálni az orgona vesszőiből is. Valószínűleg innen származik - némi áttételezéssel - a magyar orgona név, amely a templomi hangszer sípjaira utal.  A név elég lassan nyert polgárjogot, mert Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az 1807-ben megjelent Magyar Fűvészkönyben még lilának nevezte a mai orgonát - a francia elnevezése (lilas) után -, de ez a névhonosítás nem bizonyult eredményesnek.

Május a szerelem hónapja

Csoóri Sándor:
Ha elmész

Ha elmész, ha itt hagysz,
megbetegszem –
arany szalmaszálra
hanyatt fekszem –
Bagoly-gyűrűt húzok
ujjaimra,
s mire visszajössz majd,
nem ismersz meg.

Szabó Lőrinc: William Shakespeare: 75. szonett

Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek,
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg,
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet,
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd, hogy a világ lássa kincsemet,
Arcod varázsa csordultig betölt,
S egy pillantásodért is sorvadok,
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam, s még kapok.
      Koldus-szegény királyi gazdagon,
      Részeg vagyok és mindig szomjazom.

Móricz Eszter: Hiányzik az életből valami

A napok rohannak, futnak,
céltalan bolyongunk a szürkeségben.
Mindenki siet valahová.
Nincs idő, nem állunk meg egy percre sem.
Hiányzik valami az életünkből.
Nem látjuk a tarka virágok színét,
nem érezzük a napfény melegét.
Hiányzik egy ölelés, egy jó szó,
elmúlt nyarak igézete,
ringó kalászos, erdők illata.
Hiányzik az életből valami...
Egy csoda, egy varázs, egy csillaggyúlás.
 

Lennék fűszál, mely lábadhoz lehajol,
Lennék szellő, mely mindig átkarol,
Lennék fény, mely neked világít,
Lennék álom..
Lennék csend..
Lennék áhítat...
Lennék a szerelem..




Amíg őriz a szemed,
Amíg lehunyt szemmel látsz,
Lehet elmegyek, de itt leszek,
A lábnyomomban jársz.
Amíg érez a kezed, amíg néha még rám vársz,
egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz,
Nézd itt az arcodon, egy csepp, hogy eltévedt!
Sose bánd, ne szégyelld!
Egy cseppnyi bánat ébredt ma értem és érted.

Május és a szerelem

A sze­re­lem min­dig más. Mind­egy, hogy hány­szor sze­re­tünk éle­tünk­ben, egy­szer, két­szer vagy tíz­szer: az új sze­re­lem min­dig isme­ret­len. A sze­re­lem vagy a pokol fene­kére taszít, vagy a menny­or­szágba röpít, de egy biz­tos: vala­hova eljut­tat.

A világon az emberek mindenütt szeretik és mindig is szerették egymást. A szerelem egyetemes emberi élmény.
A szerelmi szenvedélynek a világ bármely pontján nyomára bukkanhatunk. Az emberi kultúrák mindegyikében léteznek szerelmes dalok, szerelmi talizmánok és fohászok. Az emberek szíve társadalmi helyzete, vallásra, nemre, kulturális kötelékekre való tekintet nélkül megszakad.

 Indiában május harmadika a Megtört Szívek napja. És Pápua Új-Guineában van egy törzs, amelyben a férfiak namainak nevezett gyászos szerelmi dalokat írnak olyan házasságokról, amelyekre nem került sor, bár kellett volna.

Az örök szerelem jelképe..

1612. május 10-én öt évi jegyesség után Sáhdzsahán indiai uralkodó feleségül vette apja miniszterelnökének lányát, Mumtáz Mahalt 19 éven át voltak házasok, amikor az asszony 1631-ben, 15. gyermekük szülésekor meghalt. A vigasztalhatatlan Sáhdzsahán ekkor határozta el, hogy örök szerelmük jelképeként felépítteti a Tádzs Mahalt.

 1607-ben Sáhdzsahán indiai trónörökös megismerkedett az apja miniszterelnökének lányával, az akkor 14 éves Arjumand Banu Begammal, aki iránt rögtön szerelemre lobbant. Állítólag egy férfi sem kívánhatott volna többet magának, hiszen a lány nemcsak hogy jó családból származott, de szép és okos is volt. Jegyességük öt éven át tartott, majd az asztrológusok javaslatára 1612. május 10-én Sáhdzsahán feleségül vette a szerelmét. A házasságkötés után az asszony a nevét Mumtáz Mahalra változtatta, aminek jelentése: "a palota kiválasztottja". A több feleséggel és ágyassal rendelkező uralkodó lelkében csak Mumtáz Mahal létezett. A boldogságuknak azonban 1631-ben vége szakadt: az asszony a 15. gyermekük születésekor meghalt. A vigasztalhatatlan Sáhdzsahán a tragédia után 8 napon keresztül ki sem jött a lakosztályából, és amikor végre megjelent a nyilvánosság előtt, országos gyászt rendelt el. Az uralkodó ekkor határozta el, hogy örök szerelmük jelképeként felépítteti a Tádzs Mahalt. Az elhunyt feleség emlékére szánt síremlék építése 1632-ben a fővárosban, Agrában a Yamuna folyó partján kezdődött meg. A fehér márvány mauzóleumi rész két éven belül el is készült, de a teljes épületegyüttes felépítésen mintegy húszezer munkás húsz esztendőn át dolgozott. Sáhdzsahán azonban dédelgetett magában még egy csodás álmot: a folyó másik partján fekete márványból megépítteti a saját mauzóleumát is, és a két síremléket - az örök összetartozás jeléül - egy híddal köti össze. Ezt a tervet azonban fiai meghiúsították. Halála után felesége mellé, a Tádzs Mahálba temették.

Május - szerelem

Lennék fűszál, mely lábadhoz lehajol,
Lennék szellő, mely mindig átkarol,
Lennék fény, mely neked világít,
Lennék álom..
Lennék csend..
Lennék áhítat...
Lennék a szerelem..




Amíg őriz a szemed,
Amíg lehunyt szemmel látsz,
Lehet elmegyek, de itt leszek,
A lábnyomomban jársz.
Amíg érez a kezed, amíg néha még rám vársz,
egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz,
Nézd itt az arcodon, egy csepp, hogy eltévedt!
Sose bánd, ne szégyelld!
Egy cseppnyi bánat ébredt ma értem és érted.
/Kipling/



Reményik Sándor - Örök szerelem

Egy bükk és egy fenyő.
Úgy összeforrtak ők,
Ahogy csak lelkek forrnak össze néha,
Egymást halálig híven szeretők.

A bükk a nő,
A fenyő tán a férfi.
Ez áll szikáran, míg a bükk elomló,
Ölelő karjaival átaléri.

Úgy látszik, mintha reáomlana,
Pedig támasztja, mint a fenyő őtet.
S övezi csendes napfény-glória
A vihar ellenébe szegülőket.

Így öregedtek  meg:
Egy örök ölelésben.
Ölelkeznek a törzsek, koronák,
Ölelkeznek a gyökerek a mélyben.

Mikor kezdődött ez az ölelés?
Ez volt a növekedésük célja, iránya?
Egymáshoz simult itt már hajdanán
Két Isten ültette pici palánta?

S ahogy a törzsük hatalmasodott:
Úgy lett szerelmük is hatalmasabb,
Törzsüket bronzzal ötvözte körül
A felkelő és lemenő nap.

E mozdulatlan, néma szerelem
A jót s a rosszat most is együtt állja.
S egyszerre csap le majd a fejsze rájuk:
Az emberbőrbe bújt Halál kaszája.

Az ötödik hónap - május

Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos.  

A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó.

 A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja.

 Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. 

  A keltáknál Beltane az ünnep neve, mely a fényistenük (Bel) tüzét jelenti. Más elképzelések azonban a közel-keleti Baál istenre vezetik vissza eredetét. Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe. Ekkor szeret bele az Istennőbe, és e napon teljesül be szerelmük a mezőkön, virágos réteken. Az Istennőben megfogan az Istenség, az Ő megtermékenyülésének ünnepe ez.

Beltane egykoron druida tűzfesztivál volt, amelyet az Istennő és a Szarvas-istenség egyesülésének megünneplésére, a termékenység dicsőítésére tartottak. Ezen a napon a szüzek közül minden település megválasztotta a Május királynőjét, akit feláldoztak a Szarvas-istennek. 


A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.

 

 Amikor Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok Hieraploiszba mentek, a pogányok este egy faággal jelölték meg Fülöp szállását, de másnapra Isten angyalai a város minden házára zöld ágat tűztek, így a pogányok nem tudták melyik házba menjenek be. Így menekült meg Szent Fülöp a haláltól. 

Van egy másik történet is miszerint: Szent Fülöp és Szent Jakab miközben téríteni jártak csatlakozott hozzájuk egy Valburga nevű szűz hajadon. A pogányok nem nézték jó szemmel a lány cselekedetét, ezért tisztátalannak nyilvánították, rágalmazták. A lány, hogy elűzze a gúnyolódókat elővette vándorbotját leszúrta a földbe, letérdelt és imádkozni kezdett. Alig múlt el pár óra és a bot kizöldült. Ez Szent Jakab napja hajnalára történt. Ettől fogva állítanak a nőtlen férfiak a jó magaviseletű lányok ablaka elé egy magas zöld fát, persze mindezt észrevétlenül.

Történészek kutatásai alapján pedig európai, azon belül pedig germán eredetű a májusfaállítás hagyománya. A középkorban kezdett elterjedni szélesebb körben. Az ünnepségek, melyek kapcsolódnak hozzá az ősi indiai és egyiptomi népek termékenységi táncaikból gyökereznek. A megújuló életet szimbolizálja a májusfa tánc. Minden éven, annak reményében, hogy bőséges lesz a termés új májusfát állítottak.

Az angoloknál és a bajoroknál a települések büszkesége volt a májusfa A fa szimbolizálta a jó módot, a függetlenséget, a falu illetve a város erejét. A fa kérgét és ágainak egy részét eltávolították, majd szalagokkal, virágokkal, koszorúval díszítették és ezután felállították. A fa törzse a férfiasságot, a díszek pedig a nőiességet jelenítették meg.

Magyarországon először a 15. században említik a májusfaállítást. A tavaszköszöntés jelképe, de ugyanakkor az európaitól eltérő szokások is kialakultak. Általában nagyon magas nyárfát, gyertyánfát vagy fenyőt, díszítenek szalagokkal, selyemkendővel, és egy üveg italt is akasztanak a fa ágai közé, melyet május végén a fa ledöntésénél fogyasztanak el a legények. Nálunk a termékenység jelképe és szerelmi ajándék, mivel főleg nőtlen férfiak állították annak a lánynak, akinek udvaroltak. 

 

A Római birodalomban május hónap folyamán tartották a Florália ünnepeket. Flóra istennő a római vallásban, minden virágnak, virágzásnak, a természetnek tisztelt istennője. Tágabb értelemben a tavasz, az újjászületés, a termékenység, a termés, sőt a nők anyai reményeinek megtestesítője, patrónája volt. Floralia virágünnep, a megújulás ünnepe.  Florália, eredeti néven a ludi Florales, a rómaiak egyik legnagyobb, évente megrendezésre kerülő ünnepe volt, eleinte a gabonavirágzás időszakában. Később adott napokon, április 28-tól május 3-a között tartották.

Az ünnepi sorozat kezdő napján rendezték meg a fasti Floraet, az áldozatot ekkor mutatták be az istennőnek, virágzó gabonakalászt helyezvén az oltárra. Az emberek virággal borították be magukat, sőt még állataikat is feldíszítették. A floraliák kedvelt eseménye, hogy termékenységet szimbolizáló babot, borsót, lencsét dobtak a mulatózó nép közé. Az ünnepségeken színészek, táncosok, cirkuszi játékok szórakoztatták a közönséget. A hangulat magasra hágott, az esemény nem volt mentes a túláradó jókedvtől, a kicsapongásoktól, a durva tréfáktól sem.

Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Szerelem

 

Hosszú, néma éjszakák alatt
mikor még szunnyad a gondolat
Ébren.. Rólad álmodom
vigyázón átölel karom
Ringatlak álmodozva csöndben én
mint esőcsepp, ha legördül ablak peremén...

Radnóti Miklós

 
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok
hallgatag. 

Két karomban gyermek vagy te
hallgatlak.
Két karodban átölelsz te
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

Ki viszi át a Szerelmet

Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Nagy László
(1925-1978)

Májusi hangulat

Május

Májusi eső aranyat ér - sokan ismerjük a népi mondást, de vajon milyen további megfigyelései voltak elődeinknek májusban?
„Májusi eső aranyat ér”.

Május elseje: Ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen.

Fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12., 13., 14.), időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz”.

Orbán napja (május 25.): a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést, akárcsak Emil (május 28.).

A május az év legszebb hónapja. Ritka tünemény az igazi tavasz, mégsem becsüljük meg eléggé, pedig a trópusokon például nincs is. Rohanunk ,  ugyanúgy mint bármely más napon, aztán csak a naptárból látjuk, hogy szinte észrevétlenül, véget is ért. Pedig ilyenkor fűben kell heverészni, álmodozva felhőket nézni és gyönyörködni a fényekben.

Május a szerelem hónapja

Lennék fűszál, mely lábadhoz lehajol,
Lennék szellő, mely mindig átkarol,
Lennék fény, mely neked világít,
Lennék álom..
Lennék csend..
Lennék áhítat...

Mi a szerelem ?.....

 

      Ezt, pontosan senkisem  tudja.....

     Egy   biztos, ....a  legszebb  emberi érzés .    Mondják,... a  szerelem   vak.......      A   szerelem ....         megváltozott tudatállapot.....

 Szeszélyes,....égig emel,....vagy pokolra juttat.... Örök  és    kortalan ....   

Május van

Tavaszutó - Ígéret hava - Borjútor (Virágzó élet) hava

Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos.  

A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó.

 A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja.

  Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. 
  A keltáknál Beltane az ünnep neve, mely a fényistenük (Bel) tüzét jelenti. Más elképzelések azonban a közel-keleti Baál istenre vezetik vissza eredetét. Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe. Ekkor szeret bele az Istennőbe, és e napon teljesül be szerelmük a mezőkön, virágos réteken. Az Istennőben megfogan az Istenség, az Ő megtermékenyülésének ünnepe ez.

Beltane egykoron druida tűzfesztivál volt, amelyet az Istennő és a Szarvas-istenség egyesülésének megünneplésére, a termékenység dicsőítésére tartottak. Ezen a napon a szüzek közül minden település megválasztotta a Május királynőjét, akit feláldoztak a Szarvas-istennek. 


A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.

 Amikor Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok Hieraploiszba mentek, a pogányok este egy faággal jelölték meg Fülöp szállását, de másnapra Isten angyalai a város minden házára zöld ágat tűztek, így a pogányok nem tudták melyik házba menjenek be. Így menekült meg Szent Fülöp a haláltól. 

Van egy másik történet is miszerint: Szent Fülöp és Szent Jakab miközben téríteni jártak csatlakozott hozzájuk egy Valburga nevű szűz hajadon. A pogányok nem nézték jó szemmel a lány cselekedetét, ezért tisztátalannak nyilvánították, rágalmazták. A lány, hogy elűzze a gúnyolódókat elővette vándorbotját leszúrta a földbe, letérdelt és imádkozni kezdett. Alig múlt el pár óra és a bot kizöldült. Ez Szent Jakab napja hajnalára történt. Ettől fogva állítanak a nőtlen férfiak a jó magaviseletű lányok ablaka elé egy magas zöld fát, persze mindezt észrevétlenül.

Történészek kutatásai alapján pedig európai, azon belül pedig germán eredetű a májusfaállítás hagyománya. A középkorban kezdett elterjedni szélesebb körben. Az ünnepségek, melyek kapcsolódnak hozzá az ősi indiai és egyiptomi népek termékenységi táncaikból gyökereznek. A megújuló életet szimbolizálja a májusfa tánc. Minden éven, annak reményében, hogy bőséges lesz a termés új májusfát állítottak.

Az angoloknál és a bajoroknál a települések büszkesége volt a májusfa A fa szimbolizálta a jó módot, a függetlenséget, a falu illetve a város erejét. A fa kérgét és ágainak egy részét eltávolították, majd szalagokkal, virágokkal, koszorúval díszítették és ezután felállították. A fa törzse a férfiasságot, a díszek pedig a nőiességet jelenítették meg.

Magyarországon először a 15. században említik a májusfaállítást. A tavaszköszöntés jelképe, de ugyanakkor az európaitól eltérő szokások is kialakultak. Általában nagyon magas nyárfát, gyertyánfát vagy fenyőt, díszítenek szalagokkal, selyemkendővel, és egy üveg italt is akasztanak a fa ágai közé, melyet május végén a fa ledöntésénél fogyasztanak el a legények. Nálunk a termékenység jelképe és szerelmi ajándék, mivel főleg nőtlen férfiak állították annak a lánynak, akinek udvaroltak. 

Florália ünnep

A Római birodalomban május hónap folyamán tartották a Florália ünnepeket. Flóra istennő a római vallásban, minden virágnak, virágzásnak, a természetnek tisztelt istennője. Tágabb értelemben a tavasz, az újjászületés, a termékenység, a termés, sőt a nők anyai reményeinek megtestesítője, patrónája volt. Floralia virágünnep, a megújulás ünnepe.  Florália, eredeti néven a ludi Florales, a rómaiak egyik legnagyobb, évente megrendezésre kerülő ünnepe volt, eleinte a gabonavirágzás időszakában. Később adott napokon, április 28-tól május 3-a között tartották.

Az ünnepi sorozat kezdő napján rendezték meg a fasti Floraet, az áldozatot ekkor mutatták be az istennőnek, virágzó gabonakalászt helyezvén az oltárra. Az emberek virággal borították be magukat, sőt még állataikat is feldíszítették. A floraliák kedvelt eseménye, hogy termékenységet szimbolizáló babot, borsót, lencsét dobtak a mulatózó nép közé. Az ünnepségeken színészek, táncosok, cirkuszi játékok szórakoztatták a közönséget. A hangulat magasra hágott, az esemény nem volt mentes a túláradó jókedvtől, a kicsapongásoktól, a durva tréfáktól sem.

Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Jeles napok májusban:

Szent Flórián napja (május 04.)
Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12.)
Nepomuki Szent János emléknapja (május 16.)
Áldozócsütörtök (május 17.)
Orbán napja (május 25.)

Népi megfigyelések májusban:



- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

Mint a nyár kezdetéhez, a termékenység ünnepéhez, számos babonás hiedelem is kapcsolódik e naphoz. Különösen az írek számára volt jelentős május elseje. Ezen a napon például sohasem gyújtottak pipára a kandalló tüzéből, és parazsat sem vittek ki a házakból, mert rossz ómennek vélték. Ugyanakkor a május elsején elfogyasztott csalánlevesről pedig azt tartották, hogy egy évig védelmet nyújt a reuma ellen.

Igen rossz ómennek vélték, ha május első napján kialudt a tűz, melyet csak a pap házából hozott parázsló tőzeggel lehetett ismét meggyújtani. Ezt követően viszont a szentelt tőzeg hamuját szét kellett szórni a padlón és a küszöbön. Tilos volt a tüzet, a vizet, a tejet és a sót pénzért vagy szerelemért árulni, s ha egy vándor kapott egy csésze tejet, azt sóval összekeverve, a házban kellett meginnia. A sós vizet, mint italt mindenkor hatásosnak tartották. Valóságos talizmán volt a gonosz ellen, ha megfelelő varázsdoktor készítette, és mágikus szavakat mondott fölötte. A mocsári gólyahírnek – melyet Beltane növényének neveztek – varázserőt tulajdonítottak. Girlandokat készítettek belőle a jószágok számára és az ajtófélfákra, a küszöbre pedig tejet öntöttek, hogy távol tartsák a rossz tündéreket. A május elsejének hajnalán talált nyulakat boszorkányoknak tartották, ezért kövekkel dobálták meg őket.

A népgyógyászok lábizzadásra a május elsejei napkelte előtti mezítlábas sétát javasolták, ugyanis a hajnali harmat szappanszerű hatással bírt, ami összehúzta a bőrt. Ehhez a naphoz kötődik az a babona is, mely szerint, aki május elsején a reggeli harmatban megmossa az arcát, fiatal marad és megszépül a bőre.

Európa nyugati részén május elsejére virradóan elterjedt volt a harmatszedés szokása. Ennek során az asszonyok éjfélkor vagy napkelte előtt – gyakran meztelenül – egy lepedőt vagy valamilyen ruhadarabot (kötényt, szoknyát) húztak végig a legelőn. Hazatérve az összegyűjtött harmatot az abrakba vagy a kenyérlisztbe csavarták ki. A hiedelem szerint ettől több tejet adott a tehenük, vagy finomabb kenyeret sütöttek.  /forrás: Rosta E./