"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. augusztus 28., vasárnap

Augusztus 28

Goethe Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom - és művészelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. Első korszaka, a "Sturm und Drang" a zseni - elmélet irodalmi megjelenítése. Ezt követte a strassburgi "áttörés", akkor írt verseiben az fejezödött ki, hogy korlátnak érzi kora társadalmát. 1794-ben barátságot kötött Schillerrel, kapcsolatukat termékeny együttműködés és nemes versengés jellemezte. 1805-től, Schiller halála után életét az egyetemességre való törekvés hatotta át. Életműve annyira kiemelkedóa líra, a dráma, az epika és az esszéirodalom területén, hogy neve mindazt felidézi, amit írt.Legfontosabb műveinek felsorolása alig áttekinthető: Az ifjú Werther szenvedései szentimentális levélregény, hatása egész Európára kiterjedt, és Goethét végig a Werther szerzőjeként tisztelték. A vándor vihardala, a Mohamed éneke, a Prométheusz, a Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Következő nagy műve a Római elégiák, ezek az antik szerelem erotikáját, az érett férfi életörömét fejezik ki. Híres balladái (A villikirály, Az isten és a bajadér, A bűvészinas, A korinthusi menyasszony), a Schillerrel való versengés során keletkeztek, témájuk régi és távoli forrásokból származik, melyek Goethe foIdoIgozásában mély erkölcsi és mítikus tartalommal telítődtek. Ismert műve még a Wilhelm Meister tanulóévei, a Hermann és Dorothea, a Vonzások és választások. Késői szerelmének csodás terméke a Marienbadi elégia, amely búcsú is az élettől. Halála előtt befejezte félbehagyott műveit, az Utazás Itáliábant, a Költészet és valóság önéletrajzi köteteit, s lezárta főművét, a Faustot, a "világkölteménynek" szánt tragédiát, amely élete főműve lett.

Szent Ágoston ünnepe

Szent Ágoston katolikus egyházi író, filozófus
 Szent Ágoston lelkesen tanulmányozta Platón és a neoplatonisták munkásságát. Később figyelme a Biblia vizsgálata felé irányult, végül 387-ben kereszténnyé vált. 391-ben pappá szentelték, majd 396-ban hippói püspök lett. 397-ben írta híres önéletrajzát a Vallomásokat, majd 413-426 között a keresztény egyház igazolását, a "De Civitate Dei"-t. A De Trinitate című műve a Szentháromság doktrínájának magyarázata. A kereszténység kétségtelenül legnagyobb filozófusa volt. Életművéből táplálkozik a középkor ideológiája, s hatása szinte napjainkig érvényesül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése