Tájak Magyarországon: Hortobágy

A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdők kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentős része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élőhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik. Pedig első látásra nincs itt semmi. Ha körbetekintünk, az a legfeltűnőbb, hogy nem akasztja meg a tekintetet semmiféle építmény, de még dombok, hegyek sem. A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott.

A Nemzeti Park területének döntő hányadát természetes élőhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelődő kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedő mesterséges vizes élőhelyek: a legrosszabb minőségű legelőkön, illetve egykori mocsarak helyén az elmúlt száz évben 6 ezer hektáron kialakított halastavak.

A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei. Eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melyből 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. Az egyik legnagyobb látványosság kétségtelenül az őszi daruvonulás. E fajból, mely egyúttal a Park címermadara is, októberben több tízezer példány is megfigyelhető amint éjszakázó helyükre húznak a puszta fölött.

A Hortobágy soha nem volt sűrűn lakott, csekély számú falvai a tatár és a török támadások során elpusztultak. A puszta egyhangúságát a több ezer éve itt élt nomád népek halomsírjai és őrhalmai, a kurgánok, népi nevükön kunhalmok itt törik meg.
Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovakat fokozatosan a háziállatok váltották fel. Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürke marha. Kevésbé ősi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi őse a XIX. század elején Normandiából került a Hortobágyra.


A pusztában élő pásztorok nem használtak állandó épületek maguk, illetve állataik részére. A legtöbb ősi hortobágyi pásztorépítmény - a vasaló, a szárnyék vagy a kontyos kunyhó - igen egyszerű, de praktikus, elsősorban nád felhasználásával készült. Az állatok itatására szolgáló gémeskutak a magyar puszta jelképévé váltak.

Magyarország tájegységei

Magyarországon hat nagy tájegység különíthető el: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység (a két utóbbi tájegységet a köznyelvben Dunántúlnak is hívják), az Északi-középhegység.

Őrség

Különleges, folyók formálta dombvidék hazánknak ez a nyugati tája. Üde zöld rétek, fenyves erdők, kristálytiszta patakok, dombtetőkön megbúvó falvak alkotják. Ez az Őrség. Talán az egyetlen tájegység hazánkban, amelynek nevét nem földrajzi elnevezés, hanem történelme adja. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalként használták fel. Itt húzódott az ún. gyepü-rendszer, biztonsági zóna, lakatlan területek széles sávja. Őseink az csatlakozó népeket bízták meg a határ védelmével. Ők a király szolgálói voltak, csak neki tartoztak szolgálattal. A határ védelméért kiváltságokat kaptak, például kedvezményeket az adófizetésben.

A Batthyányiak az 1500-as évek elején a terület urai lettek. Ezután több harcot kellett vívniuk a törökök ellen, akik az Őrség területét is hatalmuk alá vonták, majd később saját uraik ellen, akik protestáns hitüktől akarták megfosztani az itt lakókat.  

A történelmi Őrségben a kővárak építése nem volt jellemző, ezek szerepét a részben ma is látható Árpád-kori erőd szerű templomok vették át. Ezeknek szép példái az őriszentpéteri és veleméri műemlék templomok.

A 20. század második fele hozta el a legnagyobb megpróbáltatásokat az Őrség számára, amikor a településeket szinte elzárták a fejlődéstől, és kialakították a határsávot. Ekkor ahhoz, hogy egy határsávban lévő településhez utazhassunk, külön engedélyeket kellett beszerezni. Az elmaradottságnak, a határmenti elzártságnak azonban jótékony hatása is volt. A táj megmaradt eredeti formájában. 

A patakok mentén égerligetek, égerlápok vannak, melyek helyet adnak számos védett növénynek, melyeknek már a nevük is szép: réti kakukktorma, mocsári gólyahír, sárga liliom, kenyérbél cickafark, szibériai nőszirom, tőzegeper, vidrafű, különféle mohafajok.

A lomberdők, fenyvesek, láprétek és vizes élőhelyek gazdag élővilágnak adnak otthont.

A kisgazdaságok egy része átalakult biogazdasággá, a kiürült, majd felújított porták szálláshellyé lettek átalakítva.  Az ide látogatók így élvezhetik a táj természeti értékeit, történelmi és egyházi emlékeit, bejárhatják ezt a változatos tájat gyalog, kerékpáron és lóháton.

Itt található az Őrségi Nemzeti Park, mely 44 ezer hektáron terül el, magában foglalva a Vend-vidéket is.  

A csend és a friss levegő, a szinte változatlan formában megőrzött népi hagyományok, szokások, az önellátó parasztgazdálkodás termékei is vonzzák a látogatókat.

Az itt élők és az idelátogatók együttes feladata az élhető világnak ezt a szigetét megőrizni utódaink számára.

A "Magyar tenger"-ről

A Balaton hatalmas méreteivel, 79 km-es hosszúságával, 1,3-14 km-es szélességével, legmélyebb területein 11-12 m-es, de átlagosan is 3 m-es vízmélységével és 594 km2-es felületével kiérdemelte, hogy Közép-Európa legnagyobb tavának nevezzük. A „magyar tenger” egész évben rengeteg látogatót vonz, így Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területéve már évtizedek óta.

A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, és 5.180 km2-es vízgyűjtő területével szinte az egészet behálózza. Partvonalát, úgy is mondhatnánk, hogy négy megye birtokolja: Veszprém, Zala, Somogy és Fejér. A tó vízmennyisége 1.800 millió m3, ami teljes egészében 2,2 év alatt képes kicserélődni.

Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, ÉNy irányból fúj és nem csupán a balatoni vitorlásokat és más extrém sportok szerelmeseit képes megmozgatni, hanem az egész tavat: az eddig megfigyelt legnagyobb víztömeg-mozgásra délnyugati szél esetén 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett.

Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél, 37,5 cm-es növekedéssel Siófoknál. Ilyen szél mellett aqua-parki hullámmedencéket megszégyenítő vízoszlopok emelkedhetnek: az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték.

Azonban a napfürdőzés hívei sincsenek veszélyben. A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások. Ennek eredményeként a napos órák száma évente átlagosan 2.000 körül mozog. Mivel kis mélységű tóról van szó, ezért hőmérséklete gyorsan követi a levegő hőmérsékletét. Nyár közepén, tartósan forró napokon nem ritka, hogy a tó vize eléri a 24-27 Celsius-fokot.
Télen azonban, ha tartósan fagypont alatt van a hőmérséklet, akkor a part menti területek rendszerint befagynak, lehetőséget biztosítva a téli sportok, főként a korcsolyázás kedvelőinek. A jég 20-30, de akár 60 centiméteresre is megvastagodhat, fontos azonban, hogy csak akkor merészkedjünk a jégre, ha erre a hatóságok engedélyt adtak és biztonságosnak ítélik az azon való közlekedést.

Tihany különleges hely..

A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, avaskor és a római kor népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása.
A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg.
A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a 18. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.


Tihanyi "Petyeg (halleves)"

Hozzávalók: 2 kanál sertészsír, 1 nagy fej vöröshagyma, só, 2 teáskanál őrölt pirospaprika, 2 nagyobb burgonya, egy szál sárgarépa és petrezselyem gyökér, 2 babérlevél.
Haldarabok: főleg keszeg feje, farka – kb. egy kg.
A haldarabokat besózzuk. A burgonyát megtisztítjuk, és kockákra vágjuk. A gyökérzöldségeket megtisztítjuk, és karikákra szeleteljük.
Egy nagyobb fazékban felolvasztjuk a zsírt. A vöröshagymát apró kockákra vágva a zsírra tesszük. Megsózzuk, és üvegesre pároljuk. A tűzről félrehúzva 2 teáskanál őrölt pirospaprikával összekeverjük. Hozzáadjuk a kockára vágott burgonyát, a karikákra vágott petrezselymet és sárgarépát, és egy kicsit összepároljuk, megpörköljük.
Felöntjük egy liter vízzel, babérlevéllel ízesítjük, és a még hideg lébe rakjuk a haldarabokat, így nem fog szétesni. Enyhén megsózzuk, és lassú tűzön készre főzzük.