"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. január 28., szombat

A "Magyar tenger"-ről

A Balaton hatalmas méreteivel, 79 km-es hosszúságával, 1,3-14 km-es szélességével, legmélyebb területein 11-12 m-es, de átlagosan is 3 m-es vízmélységével és 594 km2-es felületével kiérdemelte, hogy Közép-Európa legnagyobb tavának nevezzük. A „magyar tenger” egész évben rengeteg látogatót vonz, így Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területéve már évtizedek óta.

A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, és 5.180 km2-es vízgyűjtő területével szinte az egészet behálózza. Partvonalát, úgy is mondhatnánk, hogy négy megye birtokolja: Veszprém, Zala, Somogy és Fejér. A tó vízmennyisége 1.800 millió m3, ami teljes egészében 2,2 év alatt képes kicserélődni.

Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, ÉNy irányból fúj és nem csupán a balatoni vitorlásokat és más extrém sportok szerelmeseit képes megmozgatni, hanem az egész tavat: az eddig megfigyelt legnagyobb víztömeg-mozgásra délnyugati szél esetén 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett.

Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél, 37,5 cm-es növekedéssel Siófoknál. Ilyen szél mellett aqua-parki hullámmedencéket megszégyenítő vízoszlopok emelkedhetnek: az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték.

Azonban a napfürdőzés hívei sincsenek veszélyben. A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások. Ennek eredményeként a napos órák száma évente átlagosan 2.000 körül mozog. Mivel kis mélységű tóról van szó, ezért hőmérséklete gyorsan követi a levegő hőmérsékletét. Nyár közepén, tartósan forró napokon nem ritka, hogy a tó vize eléri a 24-27 Celsius-fokot.
Télen azonban, ha tartósan fagypont alatt van a hőmérséklet, akkor a part menti területek rendszerint befagynak, lehetőséget biztosítva a téli sportok, főként a korcsolyázás kedvelőinek. A jég 20-30, de akár 60 centiméteresre is megvastagodhat, fontos azonban, hogy csak akkor merészkedjünk a jégre, ha erre a hatóságok engedélyt adtak és biztonságosnak ítélik az azon való közlekedést.

Tihany különleges hely..




A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, avaskor és a római kor népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása.
A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg.
A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a 18. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.


Tihanyi "Petyeg (halleves)"

Hozzávalók: 2 kanál sertészsír, 1 nagy fej vöröshagyma, só, 2 teáskanál őrölt pirospaprika, 2 nagyobb burgonya, egy szál sárgarépa és petrezselyem gyökér, 2 babérlevél.
Haldarabok: főleg keszeg feje, farka – kb. egy kg.
A haldarabokat besózzuk. A burgonyát megtisztítjuk, és kockákra vágjuk. A gyökérzöldségeket megtisztítjuk, és karikákra szeleteljük.
Egy nagyobb fazékban felolvasztjuk a zsírt. A vöröshagymát apró kockákra vágva a zsírra tesszük. Megsózzuk, és üvegesre pároljuk. A tűzről félrehúzva 2 teáskanál őrölt pirospaprikával összekeverjük. Hozzáadjuk a kockára vágott burgonyát, a karikákra vágott petrezselymet és sárgarépát, és egy kicsit összepároljuk, megpörköljük.
Felöntjük egy liter vízzel, babérlevéllel ízesítjük, és a még hideg lébe rakjuk a haldarabokat, így nem fog szétesni. Enyhén megsózzuk, és lassú tűzön készre főzzük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése