Kékszalag Nagydíj és Fesztivál 2013.

2013.július 25-28. között kerül megrendezésere a 45. Kékszalag Nagydíj és Fesztivál.

    A Kékszalag Nagydíj és Fesztivál nemzetközi távolsági vitorlás verseny Európa legrégebbi és leghosszabb távú (kb. 200 km) tókerülő versenye. A múltja ma már vitorlástörténelem, mely 1934-ben gyökeredzik.

Navigare necesse est

Hajózni márpedig kell. Tudták ezt már az első államalapító népek is, akik létfenntartásuk és gazdagodásuk egyik alapszükségletét látták a hajókban, hiszen ezek biztosították az akkori ismert világ kontinensei közötti mozgást.

   Légy magad a leggyorsabb!

Azaz, hozd el előbb a hírt, juss el előbb az ellenségednél a csatatérre és szerezz korábban információkat! Minél többet, minél gyorsabban, mielőtt a másik is ugyanezt meg tudná tenni. Ez vált a kereskedelem szlogenjévé, de egyben ez lett a mozgatója a hajózás fejlődésének is. A hatezer éves kínai dzsunka már magán viselte a későbbi európai vitorlástípusok jó pár jellemzőjét, így bizton állíthatjuk, a kerámiakészítésen, valamint a selyemhernyó-tenyésztésen túl az ókori kelet a hajóépítésben is a világ előtt járt. Ám a vitorlázás bölcsője mégis a Földközi-tenger volt, innét rajzottak ki az első karakkok, karavellák, boyerek, klipperek és fregattok. Képzeletbeli vállaikra vették a tengereket és óceánokat, meghódították az ismeretlent nyugaton és keleten egyaránt. A hajók egyre nagyobbak és egyre gyorsabbak lettek, legénységeik pedig professzionális szintre fejlesztették a hajózás tudományát. Megbecsült mesterséggé vált a hajózás.  

A tókerülő versenyek doyenjének neve eredetileg egy angol kitüntetés (Térdszalag Rend kék szalagja) volt, melyet csak és kizárólag kereskedelmi hajó nyerhetett el. A pontos kritérium szerint „Ennél a versenynél nincsenek versenybírák, nincsenek időmérők, nincsenek közös rajtvonalak és ráadásul nincsen egyforma táv sem, mégis annak a hajónak a híradását, amelyiknek sikerült a gyorsaságot az előbbinél túlszárnyalnia, kételkedés nélkül az összes versenyben lévő többi hajó elfogadja.” Miről is van szó? Ezen a versenyen olyan hajók indulhattak, melyek az Atlanti-óceánon személyszállítással foglalkoztak. Céljuk természetesen a két kontinens közötti út időtartamának lerövidítése, s ezáltal a Kék szalag elnyerése. Indulás Európából, cél az Amerikai Egyesült Államok. Az angolok Southamptonból, a németek Hamburgból, a franciák Le Havre-ból, az olaszok pedig Gibraltárról kezdik a versenyt. Érkezés New York kikötőjébe, a kivándorlási hullám csúcsán oly zsúfolt Sandy Hookba.

A versengés 1835-ben kezdődött az angliai Liverpool és az új-skóciai Halifax között, ám az első igazán férfias összecsapásra 1838. április 5-én került sor, mikor is a jó nevű Great Westernt három nappal megelőzve a kivándorlókat szállító 700 tonnás Sirius nekivágott a Sandy Hookba vezető, bő három hetesre tervezett útnak. A Sirius kapitánya egy bizonyos Roberts hadnagy volt, aki megtestesítette az angolok mindent felülmúló győzni akarását. Az út alatt azonban heves viharba kerültek, az utasok pedig fellázadtak, s -eleinte szépen, majd egyre hevesebben- kérték, hogy még mielőtt a hajó velük együtt elsüllyed, a kapitány szórja a túlsúlyt jelentő szén nagy részét a tengerbe. Ő erre annyit felelt, hogy inkább az embereket dobálja a vízbe, semmint a szenet. Április 22-én értek New Yorkba, majd pedig -utánuk pár órával- a hátrányból induló Great Western is befutott.

Az idő utáni hajsza később sem lankadt. Samuel Cunard 100 ezer font ellenében elnyert egy megbízást, melynek értelmében kéthetente közlekedő postajáratokat indított az Atlanti-óceánon. A tulajdonában levő négy, kizárólag személyszállításra készített hajó (Britannia, Caledonia, Arcadia és Columbia) állandó versengése 10 napra szorította vissza az óceánon való átkelés idejét. A sebességi rekord pedig meghaladta a 30 mérföldet óránként. A verseny azóta is tart, s tartani is fog mindaddig, míg hajók szelik tengereink, óceánjaink habjait, míg él az emberben a verseny szelleme. A legenda szerint a Titanic kapitánya is a versenyben való győzelem érdekében döntött egy rövidebb út mellett, s került a jégmezők közelébe. A verseny nevéhez fűződő egyik nagy katasztrófa (a legnagyobb) tehát 1912. április 14-én következett be. Mégis, egy kapitány sem vesztette el kedvét, mikor elindult a kontinensek közötti időhatár legyűrésére. Ez azóta is így van.

/Forrás:  A Kékszalag vitorlásverseny története /

Balaton-átúszás 2013.

Az idei, 31. Balaton-átúszáson 7740-en vettek részt Révfülöp és Balatonboglár között. A szervezők tájékoztatása szerint az 5200 méteres távon ezúttal 1 óra 9 perc volt a legjobb úszóidő.

Balatoni képek

Balaton kialakulása

Hazánk legbecsesebb természeti kincse a Balaton, Nyugat és Közép-Európa legnagyobb tava. A bájos balatoni táj arculata hosszú évmilliók során alakult ki, maga a tó viszonylag fiatal. A földtörténeti harmadkor végén, a pliocén korszak elején hazánk területének nagy részét a Pontusi-tenger öble borította. E tenger maradványa a Pannon-tó, amelyet a beömlő vizek hordaléka lassan síksággá töltött fel. A pannon üledék (agyag és homok) lett később a Balaton teknőjének vízzáró rétege. A pannon rétegekben találjuk a „kecskeköröm”-nek nevezett kagylóhéjat. A néphagyomány a Balaton keletkezésével hozza ezt kapcsolatba, ez azonban nem egyéb kedves mesénél. A pliocén korszak végén hegyképző erők tördelték össze a vidék felszín alatti kőzeteit. A repedéseken keresztül utat talált a Föld belsejének izzó magmája, vulkáni tevékenység kezdődött. A felszínre ömlő láva kihűléséből keletkezett a bazalt. A bazalt megvédte az alatta fekvő pannon rétegeket a szél, víz, fagy pusztító hatásától a szép balatoni bazalthegyek az eredeti pannon térszín magasságát tárják tehát a kutató szem elé. Ismeretes, hogy bazalt hegyeink lába pannon homok és agyag, és csak a hegytetőn találunk bazaltot. Ezért „tanúhegyek” ezek. Legszebb bazalthegyeink a tó északi partján találhatók, de Balatonboglár és Fonyód dombjain is megtalálhatjuk az egykori bazalttakaró nyomait. A Balaton tükrénél magasabb Tihanyi-félsziget is a vulkáni működés kőzeteinek köszönheti megmaradását. A tűzhányók működését vulkáni utóműködés követte. Kezdetben forró vizek törtek felszínre.

A Tihanyi-félszigeten mintegy 100 gejzírkúpot épített a feltörő meleg víz, de ez vájta ki a tapolcai Tavasbarlang járatait is. A vulkáni utóműködés emlékét őrzi a világhírű Hévízi-tó. E tevékenység utolsó fejezetét szénsavas ásványvizek feltörése jelzi, legismertebb közülük a balatonfüredi és a kékkúti savanyúvíz. A földtörténet következő szakaszában, a pleisztocénben kezdődött a jégkorszak. Ennek utolsó eljegesedése idején észak-déli és erre csaknem merőleges törések szántották át területünket, és a kéregdarabok bezökkenése folytán kezdett kialakulni, a mai Balaton medre. A mainál sokkal hűvösebb és csapadékosabb klíma jellemezte ezt az időszakot, így a csapadékvíz összegyűlhetett a mederrendszerben. Így alakulhatott ki a Balaton, mintegy 22000 évvel ezelőtt.

Keletkezése idején a Balaton sokkal nagyobb volt, mint ma. Víz borította az Alsó-Zala-völgyet, a Kis-Balaton térségét, a Somogyi Nagyberket és a Tapolcai-öblöt is. A Tapolcai –öböl vízéből szigetként emelkedtek ki a szigligeti hegyek, a Szentgyörgyhegy, ekkor volt sziget Tihany, Fonyód és Boglár is. Kezdetben a Balaton vízállása mintegy 12 m-rel volt magasabb, mint ma. A magas vízállás idején a ma is uralkodó északi szél hatására turzásrendszer épült végig a somogyi parton. Erre települtek a déli part községei, ezen halad az út és a vasút is. A Balaton egykori magas vízállását az e korban keletkezett Sió vezette le. Mintegy 12000 évvel ezelőtt a vízállást a felmelegedő, csapadékszegényebb klíma csökkentette. Ebben az időszakban, az átmeneti kőkor idején, csaknem kiszáradt a Balaton. Kb. 7000 évvel ezelőtt azonban újból csapadékos lett a klíma, s ekkor a tómedence újból feltöltődött vízzel. Az egykori Balaton nagyságát a tőzegmezők alapján lehet ma felmérni. A tőzeg a vízi növényzet felhalmozódásából keletkezik. Tőzeget találunk az Alsó-Zala-völgyben, a Kis-Balaton térségében, ahol kis nyílt víz az óriási nádréteg utal arra, hogy valaha a tó hullámzott itt. A Nagyberek tőzegén ma mezőgazdasági művelés folyik, a Tapolcai-öbölben pedig az utat és vasutat is hatalmas kitérőre kényszeríti a süppedő tőzegmező.

Száll a madár, ágrul ágra,
Száll az ének, szájrul szájra;”
(Arany János)

A népköltészet a világ népeinek értékes öröksége.  

   Lelle

Történt egyszer, hogy Lelle, a világ legszebb kisasszonya, összetalálkozott az apja egy jobbágyával, akit Lászlónak hívtak.

A fiú rögtön megszerette Lellét, s a lány viszontérzett. Mikor apjának bejelentette szíve vágyát, mely az volt, hogy feleségül mehessen Lászlóhoz, atyja dühében bezáratta egy toronyszobába. László az éj leple alatt kiszökött szerelmeséhez, ki bánatosan közölte vele, hogy tervük reménytelen, s Lelle így szólt Lászlóhoz:

Ígérd meg nekem, hogy holnap, mikor leszáll a nap, eljössz értem, s megszöktetsz apám kegyetlen büntetése elől.

László betartva szavát megszöktette Lellét. Az őrök észrevették a vágtázó lovakat, s utánuk eredtek. Mikor Balaton mellé értek, már közvetlen mögöttük voltak. Lelle kétségbe esve a lovak alá vetette magát, s meghalt.

E fiatal pár tragikus szerelme emlékéről nevezték el a Balaton melletti települést Lellének.

Valamikor réges-régen élt Bakony erdejében egy hatalmas sárkány, akinek huszonnégy feje volt. Mind a huszonnégy fejéből lángcsóvák csaptak ki, ha nem kapta meg napi táplálékát: huszonnégy gyönyörű lányt.

Egy napon aztán a környék legerősebb legényének, Balatonnak a mátkájára került sor:

Nem, a mátkámat nem adom a szörnyetegnek, megvédem tőle az életem árán is!

Eltelt egy nap, eltelt kettő, három, a lány csak nem érkezett, és ezért az egész vidék zengett a sárkány üvöltésétől, beleremegtek a Bakony összes fái is.

A tizenharmadik napon aztán a förtelmes állat tüzet okádva kitört barlangjából, és a földet kaparta.

Szempillantás alatt hatalmas meder keletkezett, melyből forrás tört fel. Másnapra a hegyek aljában kis tavacska kéklett. A megdühödött sárkány követelte Balaton mátkáját. A legény elbúcsúzott mátkájától, mind két kezébe szablyát fogott, csónakba ült és átevezett a sárkányhoz:

Ha közelembe jössz, az életeddel fizetsz, Balaton!

De a vitéz nem fordult vissza, és hamarosan ádáz küzdelem kezdődött.

Hulltak a sárkányfejek, nagyot csobbant tőlük a víz, de a maradék fejek lángnyelvei mindig jobban égették az ifjú testét.

Az utolsó levágott fejjel együtt Balaton is holtan zuhant a habokba.

Az emberek egyik szeme nevetett, mert megszabadultak a zsarnoktól, a másik szemük sírt, mert elvesztették a hőst, és az ő tiszteletére elnevezték a tavat Balatonnak.

A leány mátkája elvesztése miatt kedvese után ugrott.

Most is a tó mélyén fekszenek csendesen, örök nyugalomban.

Balatoni panoráma

A magyar tengerben nemcsak csobbanni felejthetetlen és nosztalgikus élmény, de a magasból megcsodálni is büszkeséggel tölti el mindazokat, akik szerint nincs is ennél szemet gyönyörködtetőbb hely az egész országban.


A déli partról már az eleve csodás panorámát is lehet tovább fokozni, ha a legnépszerűbb magaslatokról szemléljük a helyet. Kilátók, várak, dombok és hegyek, ahová érdemes felkapaszkodni. 
 A Tapolcai-medencét a legmagasabb vulkanikus hegyéről, a 438 méteres Badacsonyról is érdemes megnézni.Az új,18 méter magas kilátót könnyű megközelíteni, a csúcsról pedig az összes tanúhegy, a legendás Rózsakő (egy különálló bazalttömb) és a Balaton déli partja is látható.

A Káli-medence egyik legszebb bazaltkúpja a 363 méter magas Fekete-hegy. Szentbékkálláról egy háromnegyed órás sétával lehet megközelíteni a kék jelzésen, a végén egy kicsit komolyabb emelkedőkkel. A hegy háromszintes, felújított kilátóját Eötvös Károlyról nevezték el. Tiszta időben szinte az egész Balaton és a teljes Káli-medence belátható.

A Jókai kilátó a balatonfüredi Tamás-hegy tetején áll, a Lóczy barlangtól a zöld jelzést követve juthat fel ide. A 317 méter magasan lévő csúcsról a Tihanyi-félsziget panorámája is látható.

Várak és magaslatokNemcsak a kiépített kilátókon fogad minket mesés panoráma, gyakorlatilag a régió bármelyik magaslatán elénk táruló látvány fényképezőgépért kiált. Tihanyban a legnépszerűbb kilátópont az a vulkáni magaslat, ahol a bencés apátsági templom található, és ide sorolható a 13. században épült szigligeti vár is. Ez utóbbi panorámája egyébként IV. Bélának is annyira megtetszett, hogy visszavette a várat a pannonhalmi apátságtól.
A tapolcai-medence vulkanikus kúpjai, pl. a Szent György-hegy vagy a Csobánc megmászása után is csodás kilátás a jutalmunk. A balatonkesei magaspartról hosszában láthatunk a tóra, párás időben ezért kicsit olyan, mintha egy tenger panorámájában gyönyörködnénk.

Alsóörsön két helyről is érdemes megnézni a Balaton panorámáját. Az ún. török ház, Magyarország legrégebbi, gótikus udvarházának telkéről a Balaton keleti medencéjét és a Tihanyi-félszigetet lehet látni. A 15. században épült udvarház egyébként kiállítások, kulturális rendezvények és esküvők helyszíne is. A csaknem 300 méter magas Csere-hegyi kilátó vörös homokkőből épült 1935-ben, a Bakony és a Somogyi-dombság is látszik innen. 

forrás: origo


  

Balaton 2012. július..

Anna-bál 2012. július 28-án Balatonfüreden




A bál szépét július 28-án este választják.   Az Anna-bál idei díszvendége Opatija városa 



Balatoni halak napja



  Amikor őseink bevonultak a Kárpát-medencébe, az vad folyókkal, mocsarakkal, tavakkal teli terület volt. Éppen ezért sokkal többfélébb hal élt a vizeinkben, mint manapság. Őshonos halaink nagy része eltűnt, csak az elmúlt száz évben a felére csökkent a Balaton őshonos halfajainak száma. Manapság pedig nagyon kevés halat fogyasztunk. Bzonyos leírások szerint Mátyás király szakácsa csak a csukát negyvenféleképpen tudta elkészíteni. Vagy például Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek a halastavai mellett saját rákászatai is voltak..
 /Buday P./




Szokatlan dolog, hogy egy folyó- vagy állóvíz halainak ünnepnapja legyen. Hazánkban július végén ünneplik a balatoni halak napját. Az ünnepnap létesítésének célja hazánk legnagyobb tavának népszerűsítése.


Művészetek Völgye

 



 A Balaton-felvidék többszáz éves 2 kis falujában (Kapolcs, Taliándörögd) megrendezésre kerülő 10 napos rendezvénysorozat, a MŰVÉSZETEK VÖLGYE, a különlegesség, a kreativitás és a minőség jegyében fogadja látogatóit.
Ilyenkor a templomok, az erdei tisztások és rétek, a szigetek és malmok, sőt az utcák, terek, udvarok, faluházak, pajták és pincék mind szerepet cserélnek és átlényegülnek színházzá, kiállítási vagy koncertteremmé, mozivá, bábszínházzá vagy akár piactérré. Egyedi helyszíneivel, a legfurcsább zárt és szabad terek kihasználásával a Művészetek Völgye, különös, máshol nem reprodukálható atmoszférát teremt; a Völgyben évről-évre megszületik az „itt és most és együtt” megismételhetetlen élménye.

A fesztivál szervezője a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, amely a Völgy hagyományos értékeinek is őrizője, megmentője. Munkájának köszönhetően Kovácsműhely és Lakóház Múzeum, a Falumalom Múzeum, a kapolcsi Fazekasműhely és Galéria, az eredeti állapotába visszaállított Faluhíd idézik a régmúlt hangulatát, mutatják be a Völgy egykori életét

Mesék a Balatonról

Száll a madár, ágrul ágra,
Száll az ének, szájrul szájra;”
(Arany János)

A népköltészet a világ népeinek értékes öröksége.  

   Lelle

Történt egyszer, hogy Lelle, a világ legszebb kisasszonya, összetalálkozott az apja egy jobbágyával, akit Lászlónak hívtak.

A fiú rögtön megszerette Lellét, s a lány viszontérzett. Mikor apjának bejelentette szíve vágyát, mely az volt, hogy feleségül mehessen Lászlóhoz, atyja dühében bezáratta egy toronyszobába. László az éj leple alatt kiszökött szerelmeséhez, ki bánatosan közölte vele, hogy tervük reménytelen, s Lelle így szólt Lászlóhoz:

Ígérd meg nekem, hogy holnap, mikor leszáll a nap, eljössz értem, s megszöktetsz apám kegyetlen büntetése elől.

László betartva szavát megszöktette Lellét. Az őrök észrevették a vágtázó lovakat, s utánuk eredtek. Mikor Balaton mellé értek, már közvetlen mögöttük voltak. Lelle kétségbe esve a lovak alá vetette magát, s meghalt.

E fiatal pár tragikus szerelme emlékéről nevezték el a Balaton melletti települést Lellének.

Valamikor réges-régen élt Bakony erdejében egy hatalmas sárkány, akinek huszonnégy feje volt. Mind a huszonnégy fejéből lángcsóvák csaptak ki, ha nem kapta meg napi táplálékát: huszonnégy gyönyörű lányt.

Egy napon aztán a környék legerősebb legényének, Balatonnak a mátkájára került sor:

Nem, a mátkámat nem adom a szörnyetegnek, megvédem tőle az életem árán is!

Eltelt egy nap, eltelt kettő, három, a lány csak nem érkezett, és ezért az egész vidék zengett a sárkány üvöltésétől, beleremegtek a Bakony összes fái is.

A tizenharmadik napon aztán a förtelmes állat tüzet okádva kitört barlangjából, és a földet kaparta.

Szempillantás alatt hatalmas meder keletkezett, melyből forrás tört fel. Másnapra a hegyek aljában kis tavacska kéklett. A megdühödött sárkány követelte Balaton mátkáját. A legény elbúcsúzott mátkájától, mind két kezébe szablyát fogott, csónakba ült és átevezett a sárkányhoz:

Ha közelembe jössz, az életeddel fizetsz, Balaton!

De a vitéz nem fordult vissza, és hamarosan ádáz küzdelem kezdődött.

Hulltak a sárkányfejek, nagyot csobbant tőlük a víz, de a maradék fejek lángnyelvei mindig jobban égették az ifjú testét.

Az utolsó levágott fejjel együtt Balaton is holtan zuhant a habokba.

Az emberek egyik szeme nevetett, mert megszabadultak a zsarnoktól, a másik szemük sírt, mert elvesztették a hőst, és az ő tiszteletére elnevezték a tavat Balatonnak.

A leány mátkája elvesztése miatt kedvese után ugrott.

Most is a tó mélyén fekszenek csendesen, örök nyugalomban.



.

Vitorlabontó Ünnepség 2012 Balatonfüred

  A balatoni idegenforgalmi és hajózási szezon hivatalos megnyitása.


A balatonfüredi Vitorlabontó Ünnepség régi hagyományokra tekint vissza. Az első 1935-re datálódik, azóta három háborús esztendőt leszámítva minden tavasszal megtartják a látványos eseményt.







Balatonfüred vitorlásmúltja még ennél is régibb, bizonyítván, hogy a város a kezdetektől kiemelkedő szerepet játszott a hazai vitorlásturizmusban. Az első versenyt 1882-ben rendezték, hat hajó részvételével. Ma a vitorlabontót követő első versenyen 300 körüli a különböző osztályokban induló hajók száma.
Az esemény talán legszebb pillanata, amikor – ágyúszóra - a központi hajókon felvonják a nemzeti lobogót. A beszédek elhangzása után a Balaton két legpatinásabb hajójának egyikéről, a Széchenyi család által 1896-ban épített Kishamis, vagy Nemere II. fedélzetéről megkoszorúzzák a tavat azoknak az emlékére, akik az elmúlt évtizedekben a hullámokban lelték halálukat. A jelképes rajtlövés elhangzása után kibomlanak a vitorlák, és elkezdődik az évad első versenye.

Milyen volt a 19 .századi téli Balaton?

A 19. századi Balaton téli világa igen sok érdekességgel kecsegtet. A nád- és jégaratás, fakutyázás, korcsolyázás során megélénkült az élet a jégbe burkolózott Balaton partján és vizén.

Ha a Balaton tava simára fagyott, igencsak örültek a nádaratók, mert akkor a tolókaszával könnyen „letolták” a nádat az apák és fiaik, míg az anyák és a lányok markot kötöttek. Nehezebb helyzet adódott, ha a tó jege behavazódott, mert akkor a gyalászkával – egykezes kis kaszával – történt a nádvágás. Miután megtörtént a learatás, kévébe kötötték, s szánnal a partra húzták a lakóházak tetejéhez, veremkészítéshez szükséges nádat. A befagyott Balaton jegét a jégvermekbe hordták a jégvágók, akik csizmájukra jégpatkót kötöttek, s törték, zúzták a jeget. A begyűjtés után jégvermekbe helyezték el, más hűtőeszköz híján a henteseknek, mészárosoknak, kocsmárosoknak és az orvosoknak egyaránt szükségük volt rá.

A munka mellett a szórakozásra is jutott idő. Már a 19. század közepétől elterjedt a parasztgyerekek körében a kezdetleges fakorcsolya. Majd a 19. század végén megjelentek a korcsolyázóegyletek is, de ebben a körben a korcsolyázás már úri sportnak számított, hiszen cipőre csatoltató acélkorcsolya szükségeltetett a testedzés ezen formájához.

Az 1860-as években, Keszthelyen bukkant fel először, az eredetileg Ausztriából származó fakutyázás szokása. Majd az 1878-as Jég- és Regatta Sportegylet kőnyomatos oklevelén fedezhetjük fel a fakutya naiv ábrázolását. Kezdetben inkább csak a férfiak próbálgatták, majd a 20. század elejétől már vegyes társaságokat látunk a korabeli ábrázolásokon. Nemcsak szórakozáshoz használták a támlás, támla nélküli, fa vagy vas fakutyát, hanem a halászok is ezzel indultak a jégi halászatra, sőt Cholnoky Jenő földrajztudós és kisegítő személyzete is ezzel vett részt egy balatoni expedíción.

A Balaton jegén összegyűlő korcsolyázó, fakutyázó társaságok téli jégfarsangokat rendeztek a lenyűgöző szépségű téli Balaton jegén. Ám íróink sem tudtak megfeledkezni a téli Balaton csodálatos világáról, s lírai, prózai opusokkal emlékeztek meg a természeti jelenségekről. A befagyott Balaton jellegzetességeinek és szépségének leírására a nagy mesélő, Jókai Mór Az aranyember (1872) című regényében lelhetünk rá. Jókai huszonöt évet töltött nyaranta Füreden. E tartózkodás sarkallhatta balatoni vonatkozású témák megírására. 1867-ben vásárolta meg azt a telket, ahol ma már az irodalmi múzeumként működő, hét helyiségből álló Jókai-villa áll, s 1870-től húsz éven át töltötte itt a nyarakat, leköltöztetvén az egész fővárosi személyzetet, de a madarakat, kutyákat, macskákat is. Itt kúrálta örökölt hörghurutját. Az aranyember lírai képei a balatoni tél csodavilágába kalauzolják az olvasót, pedig állítólag Jókai a regény megírásakor még nem látta a Balaton jégtükrét.

A téli balatoni tájképek sora azonban ezzel még nem zárul le. Eötvös Károly írta az első Balaton-monográfiát, Utazás a Balaton körül címmel. Ez tájleírások, anekdoták, megtörtént és mesés történetek könyve. Olvashatunk benne arról is, amikor a Balaton jege nem bírta el a rajta levő tömeget. Az anekdota szerint az 1830-as években egy lakodalmas menetet nyelt el a víz, az ifjú házasokkal együtt: „A kocsi alatt leszakadt a jég, s lovak és emberek a víz alá merültek. A kocsirúd vége kiállott a vízből, hátulsó kerekei a feneket érték. Lovak a rúd mellett, emberek a kocsiban, mintha semmi sem történt volna. Halott volt valamennyi. De a kocsis akkor is tartotta a gyeplőt, s a vőlegény akkor is tartotta menyasszonya kezét, s a menyasszony akkor is nyitott szemmel mosolygott.” Hasonlóan tragikus történet az alsóörsi és a balatonfőkajári halászoké is, akiket szintén a jégpáncél és a vihar kerített hatalmába, mert akármennyire is kellemes még télen is a Balaton partján időzni, azért: „A téli Balaton nem enged magával játékot űzni.”

forrás:Magyar Hírlap

/Oláh Ildikó: Téli Balaton festmény/

A "Magyar tenger"-ről

A Balaton hatalmas méreteivel, 79 km-es hosszúságával, 1,3-14 km-es szélességével, legmélyebb területein 11-12 m-es, de átlagosan is 3 m-es vízmélységével és 594 km2-es felületével kiérdemelte, hogy Közép-Európa legnagyobb tavának nevezzük. A „magyar tenger” egész évben rengeteg látogatót vonz, így Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területéve már évtizedek óta.

A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, és 5.180 km2-es vízgyűjtő területével szinte az egészet behálózza. Partvonalát, úgy is mondhatnánk, hogy négy megye birtokolja: Veszprém, Zala, Somogy és Fejér. A tó vízmennyisége 1.800 millió m3, ami teljes egészében 2,2 év alatt képes kicserélődni.

Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, ÉNy irányból fúj és nem csupán a balatoni vitorlásokat és más extrém sportok szerelmeseit képes megmozgatni, hanem az egész tavat: az eddig megfigyelt legnagyobb víztömeg-mozgásra délnyugati szél esetén 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett.

Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél, 37,5 cm-es növekedéssel Siófoknál. Ilyen szél mellett aqua-parki hullámmedencéket megszégyenítő vízoszlopok emelkedhetnek: az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték.

Azonban a napfürdőzés hívei sincsenek veszélyben. A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások. Ennek eredményeként a napos órák száma évente átlagosan 2.000 körül mozog. Mivel kis mélységű tóról van szó, ezért hőmérséklete gyorsan követi a levegő hőmérsékletét. Nyár közepén, tartósan forró napokon nem ritka, hogy a tó vize eléri a 24-27 Celsius-fokot.
Télen azonban, ha tartósan fagypont alatt van a hőmérséklet, akkor a part menti területek rendszerint befagynak, lehetőséget biztosítva a téli sportok, főként a korcsolyázás kedvelőinek. A jég 20-30, de akár 60 centiméteresre is megvastagodhat, fontos azonban, hogy csak akkor merészkedjünk a jégre, ha erre a hatóságok engedélyt adtak és biztonságosnak ítélik az azon való közlekedést.

Tihany különleges hely..

A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, avaskor és a római kor népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása.
A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg.
A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a 18. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.


Tihanyi "Petyeg (halleves)"

Hozzávalók: 2 kanál sertészsír, 1 nagy fej vöröshagyma, só, 2 teáskanál őrölt pirospaprika, 2 nagyobb burgonya, egy szál sárgarépa és petrezselyem gyökér, 2 babérlevél.
Haldarabok: főleg keszeg feje, farka – kb. egy kg.
A haldarabokat besózzuk. A burgonyát megtisztítjuk, és kockákra vágjuk. A gyökérzöldségeket megtisztítjuk, és karikákra szeleteljük.
Egy nagyobb fazékban felolvasztjuk a zsírt. A vöröshagymát apró kockákra vágva a zsírra tesszük. Megsózzuk, és üvegesre pároljuk. A tűzről félrehúzva 2 teáskanál őrölt pirospaprikával összekeverjük. Hozzáadjuk a kockára vágott burgonyát, a karikákra vágott petrezselymet és sárgarépát, és egy kicsit összepároljuk, megpörköljük.
Felöntjük egy liter vízzel, babérlevéllel ízesítjük, és a még hideg lébe rakjuk a haldarabokat, így nem fog szétesni. Enyhén megsózzuk, és lassú tűzön készre főzzük.

A téli Balaton

Akik a tó mellett laknak, tudják hogy a téli Balatonnak is megvannak a maga szépségei. Szokatlanul enyhe az a tél, amikor nem alakul ki jég a tavon. A Balaton befagyását általában hideg északi szél előzi meg, amely felkavarja és lehűti a tó egész vizét.

Először jéghártya képződik a partközelben. Többnyire december végén, január elején áll be a jég. Hideg teleken, vastagsága átlagosan 20-25 cm is lehet, azonban 1928-29 telén 72 cm vastagságú volt. A feljegyzések szerint a Balaton jégpáncélja tartós lehet, legtovább 1931-32 és 1962-63 telén 110 napig lehetett korcsolyázni.

Viszont a jég mozog, "dolgozik". Ha a tó felett kiderül az ég, a hideg fokozódik és a jég összehúzódik. Ekkor élesen süvítő, mennydörgő hangot ad, elszakad a parttól, hosszú repedések keletkeznek rajta. "Hízik a jég" mondták ilyenkor a balatoni halászok.

Amikor az idő átmenetileg felmelegszik, a befagyott repedések miatt a jégben hatalmas nyomófeszültség keletkezik, a jégfelület felvetemedik, feltorlódik, a törés helyét felnyomott jégtáblák jelölik - ez a turolás. Ha az olvadás jön, a hasadék szélesedik, kibukkan a víz, az ilyen nyitott turolást nevezik a balatoniak rianásnak. A rianás nem az az egyik pillanatról a másikra bekövetkező jelenség, amint azt Jókai írta "Az arany ember"-ben. A jég soha nem nyílik meg hírtelen, hogy lerántsa a rálépőt.

Rianás a Balatonon

Régen, amikor még lovas kocsival jártak a jégen, a lovak messziről megérezték az ilyen vízcsíkot és megriadtak tőle. Innen származik az elnevezés: rianás. A jégpáncél végső pusztulásának jele a jég "gyertyásodása". Mikor már az egyik rianás a másikat követi, a beszivárgó víztől a jég függőleges ceruza alakú oszlopocskákra bomlik. A fellazult, összetört jeget dobja ki, halmozza fel leginkább a déli parton az északi szél. A jég olvadása hetekik eltarthat.

A halászok és nádvágók által használt jégpatkók

A tavak mellett élő embereknek, leginkább a halászoknak alkalmazkodniuk kellett az időjárás változásához. Ezért az úgynevezett jégpatkó elmaradhatatlan segédeszköze volt a tavak és folyók lékelésén alapuló téli halászatnak. Tihanyban és a Balatonon általában még a kivágandó lékek helyét is jégpatkóval jelölték ki a körvonalak „megkörmözésével”.

A halászokhoz hasonló módon viselték a jégpatkót a nádvágók, amikor a nádtoló kaszát a jégen maguk előtt csúsztatva „törték a nádat”. E foglalkozásokhoz kötődik a tárgy használata a Fertő, a Hanság, a Csallóköz, a Szigetköz, a Balaton, a Velencei-tó, a tolnai Sárköz és a bihari Sárrétek vidékén.

Az emberek nem csak a balatoni munka segítésére alkottak elmés használati tárgyakat, hanem a szórakozás számára is. A boldogsághoz vezető utak egyike a személyiségünkben rejlő gyermeki én megőrzése. Az egyik, amit szinte kortól függetlenül űznek az emberek, az a csúszkálás. Aki a Tó mellett lakik, vagy nem csak nyáron látogatja meg a Balaton menti városokat, annak garantáltan nagy élményben lesz része. A leginkább űzött balatoni téli sport, vagy inkább szórakozás a fakutyázás, korcsolyázás, vagy a jégvitorlázás.

Az említett három téli szórakozási forma közül, a mai ember számára leginkább a fakutya a legismeretlenebb. Régen az emberek korcsiának, korcsiacskának nevezték. A név Háromszékben a gyalogszánkóhoz hasonló csúszóeszközt megnevezésére szolgált. De, hogy is néz ki egy fakutya? Két keskeny, elöl sem felgörbülő talpfára deszkaülőkét szögeltek, s ráülve két szeges bot segítségével lökték magukat a jégen.

Fakutya kialakítása Fakutyázás ma

A Balaton jegén használt fakutya voltaképpen gyalogszánkónak minősült, de a székely korcsiá-tól eltérően magas üléssel volt ellátva. Többen, újabb eredetű eszköznek, úri passziónak tartották, viszont a téli halászat idején a balatoni halászok munkájuk megkönnyítésére, valódi fából készült gyalogszánkókkal vitték ki a tóra szerszámaikat, hálóikat és az eleséget.

Forrás: SióPort

Szigligeti süllőfesztivál

Október 22-23-án, szombaton és vasárnap a Balaton őszi hangulatát, szépségét mindenki megcsodálhatja a Szigligeti Süllőfesztiválon. A hagyományőrző rendezvény helyszíne természetesen a Balaton part, ahol nem csak halételekkel, helyi ételkülönlegességekkel várják az érdeklődőket.

Egykor "Sziget-liget"-nek, illetve "Zeg-Ligeth"-nek hívták, és természetesen nem csak véletlenül! - ez a terület akkoriban ugyanis tényleg sziget volt ám, amikor a 19. században a Balatont lecsapolták félszigetté alakult. Ma három nagy domb és a köztük húzódó völgyek uralják azt a tájat, ahol már a kőkorban is éltek emberek.

Az Öreg-falu vagy Ófalu a Vár-hegy déli oldalán húzódik. Ez a település legrégebbi, legromantikusabb, legbájosabb része telis-tele népi műemléki házakkal, nádfedeles kúriákkal, kedves kis pajtákkal, kanyargós, meredek utcákkal. A falunak ez a része műemlékvédelmi terület.

Innen gyalog, meredek ösvényen kapaszkodhatunk fel a Szigligeti várhoz, ami magányosan mered a közeli ormon. A 230 méter magas hegytetőre érve beléphetünk az észak-déli irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú erődítmény még romként is fenséges látványt nyújtó maradványai közé. A várat a pannonhalmi apát építtette 1260-1262 között, amit aztán az idők során többször átalakítottak, bővítettek. A szigligeti várnak végvári szerepe is volt a török háborúk idején. A várkápolna, a börtön vagy a felvonóhidas kapu, a palota és a lőréses fal maradványai évszázadokkal röpítenek vissza minket az időben.
Sokévi tündöklés után, végül az erőd szomorú sorsra jutott: a 17. század végén villámcsapás következtében nagy része leégett, maradék köveit pedig az itt lakók a környékbeli építkezésekhez széthordták. Ha innen fentről körülnézünk, vadregényes tájat látunk dús ligetekkel, sűrű erdőkkel, meredek hegyoldalakkal, lankás völgyekkel. Itt állva szinte ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy hosszú erdei sétát tegyünk és mélyen beszívjuk a friss párás levegőt.

És hogy van-e még mit nézni Szigligeten? Hát persze! Itt van rögtön a 13. századi Avasi templom romja. Egykor ezen a területen volt maga a falu és a rév is. Viszonylag épen megmaradt az a torony, ami alul négy-, feljebb hat-, legfelül pedig nyolcszögletű. Igazán érdekes látvány!

Ha már erre járunk, mindenképpen látogassunk el a 18. században épült Eszterházy-kastélyhoz is. A klasszicista stílusban átépített épülethez bájos kis torony is tartozik. Ma írók és költők alkotóházaként működik; igazi paradicsoma ez a művészeknek. A kastélyhoz tartozó 15 hektáros parkban, a számtalan ritka fafajta között andalogva pedig nem meglepő, hogy bárki könnyen kap ihletet.

Szigligeten a borkultúra igazán otthon van, hiszen már 2000 évvel ezelőtt is bizonyíthatóan neveltek itt tőkéket. Ez a terület a Badacsonyi borvidékhez tartozik, amelynek különlegességét a Balaton közelsége adja: a nap sugarait ugyanis a tó víztükre veri vissza a szőlőtőkékre.

Szigliget valóban különleges és érdekes színfoltja a Balatonnak,

Balaton átúszás aug.6.

Megrendezik szombaton a Balaton-átúszást - tájékoztatták a szervezők pénteken az MTI-t. A szervezőbizottság a legfrissebb meteorológiai információk alapján, a Balatoni Vízirendészet egyetértésével pénteken délben döntött úgy, hogy megtartja a nagy érdeklődéssel várt eseményt. A Balaton várható vízhőmérséklete reggel 22-23 Celsius fok lesz, ez emelkedik majd tovább napközben.

Hagyomány már, hogy az 5.2 km-t a révfülöpi kikőtőből indulva, a balatonboglári Platán strandra érkezve kell teljesíteni