"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vitorlásverseny. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vitorlásverseny. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 25., csütörtök

Kékszalag Nagydíj és Fesztivál 2013.

2013.július 25-28. között kerül megrendezésere a 45. Kékszalag Nagydíj és Fesztivál.

    A Kékszalag Nagydíj és Fesztivál nemzetközi távolsági vitorlás verseny Európa legrégebbi és leghosszabb távú (kb. 200 km) tókerülő versenye. A múltja ma már vitorlástörténelem, mely 1934-ben gyökeredzik.

  - Kékszalag Nagydíj és Fesztivál


Navigare necesse est

Hajózni márpedig kell. Tudták ezt már az első államalapító népek is, akik létfenntartásuk és gazdagodásuk egyik alapszükségletét látták a hajókban, hiszen ezek biztosították az akkori ismert világ kontinensei közötti mozgást.
   Légy magad a leggyorsabb!
Azaz, hozd el előbb a hírt, juss el előbb az ellenségednél a csatatérre és szerezz korábban információkat! Minél többet, minél gyorsabban, mielőtt a másik is ugyanezt meg tudná tenni. Ez vált a kereskedelem szlogenjévé, de egyben ez lett a mozgatója a hajózás fejlődésének is. A hatezer éves kínai dzsunka már magán viselte a későbbi európai vitorlástípusok jó pár jellemzőjét, így bizton állíthatjuk, a kerámiakészítésen, valamint a selyemhernyó-tenyésztésen túl az ókori kelet a hajóépítésben is a világ előtt járt. Ám a vitorlázás bölcsője mégis a Földközi-tenger volt, innét rajzottak ki az első karakkok, karavellák, boyerek, klipperek és fregattok. Képzeletbeli vállaikra vették a tengereket és óceánokat, meghódították az ismeretlent nyugaton és keleten egyaránt. A hajók egyre nagyobbak és egyre gyorsabbak lettek, legénységeik pedig professzionális szintre fejlesztették a hajózás tudományát. Megbecsült mesterséggé vált a hajózás.  

A tókerülő versenyek doyenjének neve eredetileg egy angol kitüntetés (Térdszalag Rend kék szalagja) volt, melyet csak és kizárólag kereskedelmi hajó nyerhetett el. A pontos kritérium szerint „Ennél a versenynél nincsenek versenybírák, nincsenek időmérők, nincsenek közös rajtvonalak és ráadásul nincsen egyforma táv sem, mégis annak a hajónak a híradását, amelyiknek sikerült a gyorsaságot az előbbinél túlszárnyalnia, kételkedés nélkül az összes versenyben lévő többi hajó elfogadja.” Miről is van szó? Ezen a versenyen olyan hajók indulhattak, melyek az Atlanti-óceánon személyszállítással foglalkoztak. Céljuk természetesen a két kontinens közötti út időtartamának lerövidítése, s ezáltal a Kék szalag elnyerése. Indulás Európából, cél az Amerikai Egyesült Államok. Az angolok Southamptonból, a németek Hamburgból, a franciák Le Havre-ból, az olaszok pedig Gibraltárról kezdik a versenyt. Érkezés New York kikötőjébe, a kivándorlási hullám csúcsán oly zsúfolt Sandy Hookba.
A versengés 1835-ben kezdődött az angliai Liverpool és az új-skóciai Halifax között, ám az első igazán férfias összecsapásra 1838. április 5-én került sor, mikor is a jó nevű Great Westernt három nappal megelőzve a kivándorlókat szállító 700 tonnás Sirius nekivágott a Sandy Hookba vezető, bő három hetesre tervezett útnak. A Sirius kapitánya egy bizonyos Roberts hadnagy volt, aki megtestesítette az angolok mindent felülmúló győzni akarását. Az út alatt azonban heves viharba kerültek, az utasok pedig fellázadtak, s -eleinte szépen, majd egyre hevesebben- kérték, hogy még mielőtt a hajó velük együtt elsüllyed, a kapitány szórja a túlsúlyt jelentő szén nagy részét a tengerbe. Ő erre annyit felelt, hogy inkább az embereket dobálja a vízbe, semmint a szenet. Április 22-én értek New Yorkba, majd pedig -utánuk pár órával- a hátrányból induló Great Western is befutott.
Az idő utáni hajsza később sem lankadt. Samuel Cunard 100 ezer font ellenében elnyert egy megbízást, melynek értelmében kéthetente közlekedő postajáratokat indított az Atlanti-óceánon. A tulajdonában levő négy, kizárólag személyszállításra készített hajó (Britannia, Caledonia, Arcadia és Columbia) állandó versengése 10 napra szorította vissza az óceánon való átkelés idejét. A sebességi rekord pedig meghaladta a 30 mérföldet óránként. A verseny azóta is tart, s tartani is fog mindaddig, míg hajók szelik tengereink, óceánjaink habjait, míg él az emberben a verseny szelleme. A legenda szerint a Titanic kapitánya is a versenyben való győzelem érdekében döntött egy rövidebb út mellett, s került a jégmezők közelébe. A verseny nevéhez fűződő egyik nagy katasztrófa (a legnagyobb) tehát 1912. április 14-én következett be. Mégis, egy kapitány sem vesztette el kedvét, mikor elindult a kontinensek közötti időhatár legyűrésére. Ez azóta is így van.

/Forrás:  A Kékszalag vitorlásverseny története /

2012. július 5., csütörtök

Kékszalag - 2012

Július 5-én, csütörtökön 9.00 órakor rajtoltak a legnagyobb magyar vitorlásverseny, a Kékszalag résztvevői a Balatonfüred előtti rajtvonalról..

A Kékszalag nem csak a győztesek, a leggyorsabb hajók versenye. A Kékszalag az verseny, ahol egy időben, egy pályán versenyeznek világbajnok vitorlás sztárok és amatőr versenyzők, akár olyanok is, akik életük első vízi megmérettetésén vesznek részt.

Kékszalag Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő versenye.Már az első világháború idején kialakult a gondolata egy nagyszabá­sú balatoni vitorlásverseny rendezésének. Sajnos a nagy álom az események másként alakulása miatt csak a harmincas évek elejére valósulhatott meg.
A gondolat kiötlői egy megszakítás nélküli versenyt szerettek volna létrehozni, amelynek győztese a leggyorsabb hajó lenne.

Olyan versenyt akartak, amilyen még soha nem volt a Balaton történetében. Sőt, a hajók a partok érintése nélkül versenyeztek volna.

A Kékszalag verseny minden hajóstól rettentő nagy figyelmet, valódi hajós felké­szültséget, igazi vitorlázó tudást, maximális odaadást, fegyelmet, azaz, teljes egészében talpraesett, ízig-vérig elszánt hajós embert kíván.

 
Gondolataikat, elképzeléseiket meg is fogalmazták, azt a nyilvánosság elé tárták a következő formában ...

"Éppen ezekért a hajós erényekért egy versenyt írunk ki, melynek első díja a Balaton kékszalagja volna" - olvasható a korabeli szöveg. Az első Kékszalag elindulása óta    többször is változtak az alapszabályok, de az alapötlet filozófiája végigkíséri, végig kisérte a verseny egész eddigi történetét, pályafutását.

A verseny ötletének szor­galmazói a Balatonfüreden megalapított Hungária Yacht Club kiemelt tagjai voltak. Elképzelésük szerint a ver­seny nem csupán a hajók tökéletességét, megalkotóiknak a munkáját, tervezői zsenialitásuknak, hanem a vitorlázók valódi rátermettségét, végtelen kitartását, navigációs tudomá­nyát is nagymértékben próbára teszi.
2001-ben úgy döntött a Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége, hogy a Kékszalag versenyeket minden évben meg fogják rendezni. Döntésük alapján minden páratlan évben hagyományos versenyeket rendeznek, ahol jóval szigorúbb szabályok az érvényesek az osztályokra, míg a páros években mindenki számára elérhető a verseny. Itt egy korlátozás van érvényben, hogy csak egytestű hajók indulhatnak versenybe.

A Kékszalag verseny kitalálóinak álma valóra vált!