Akiről fagylaltot neveztek el

1861.  május 19-én született Nellie Melba (1861-1931) ausztrál szopránt eredetileg Helen Mitchell-Porternek hívták. Művészneve otthonának, Melbourne városának a nevéből származik.Ő volt az első ausztrál, aki a zene területén világhírre tett szert.

Még hazájában fiatalon férjhez ment, egy fia született, s így, családosan újította fel korábbi zenei tanulmányait. Több fellépéssel a háta mögött jött át Európába. Itteni énektanárnője Mathilde Marchesi volt .  Marchesi, amikor először hallotta Nellie Melbát, akkor még Helent, így kiáltott fel: "Végre találtam egy csillagot!" Ő javasolta az énekesnőnek művésznevét is.

Férjétől külön élt, később el is váltak, miközben volt egy hatalmas szerelmi regénye a Bourbon uralkodóházból származó, nem mellesleg rendkívül jóképű Lajos Fülöp orléans-i herceggel. Az említett herceg, aki egyébként jogosult volt a francia trónra, később a mi József nádorunk unokáját, Mária Dorottyát vette feleségül. A frigy nem volt boldog, ők is elváltak...

  Az egész kontinensen, később Amerikában és egykori hazájában is hatalmas sikereket aratott. Maga Puccini tanította be neki a Bohémélet Mimijét, nagyon jó volt mint Nedda a Bajazzókban s lehetne tovább sorolni nagy szerepeit: Violettát, Desdemonát, Lammermoori Luciát, Lakmét, a Faust Margitját. Mesésen szép szoprán hang, csodás koloratúrkészség, briliáns technika, utánozhatatlan színpadi jelenlét jellemezte – olvashatjuk róla egy magyar operalexikonban.

Az európai nagy operaházak mellett a legerősebb szál Londonhoz fűzte: negyven évig volt a Covent Garden primadonna assolutája. Neve elé írhatta a "Dame" címet, szentpétervári vendégszereplésekor a cártól százezer dolláros gyémánt nyakéket kapott, hatalmas gázsival rendelkezett. Ruhatárát és ékszereit a párizsi Worth-nél szerezte be. Több történet szól arról, hogy elsőbbségét milyen féltékenyen őrizte, ugyanakkor későbbi éveiben kezdő énekesnőket vett a szárnyai alá és segítette kibontakoztatni karrierjüket. 1925-ben Dallamok és emlékek címmel megírta önéletrajzát.

Hatvankilenc éves korában vérmérgezésben hunyt el. Nagy állami temetése volt. Búcsúztatását abban a melbourne-i templomban tartották, amit az édesapja tervezett és ahol kislányként a kórusban énekelt. Lilydale temetőjében nyugszik. Sírján a Bohémélet Mimijének búcsúszavai olvashatók: "Addio, senza rancor" (harag nélkül búcsúzzunk). 

Az is az elismerésének egyik módja volt, hogy a kor nagy szakácsművésze, a már életében legendává vált Auguste Escoffier (1846-1935), César Ritz üzlettársa, a francia konyha megújítója két ételt kreált a tiszteletére.


/forrás : wikipedia.
zene és gasztronómia  

A Peach Melba-ban egyesülnek a nyár ízei - könnyű, nagyon gyümölcsös hűsítő finomság.

 Minden tányérra kerül 1 vagy 2 fél barack, 1 gombóc vaníliafagyi és málnaöntet.

Magbaváló, keményebb húsú barackokat válasszunk. Forróvízbe dobjuk 1/2 percre, hogy könnyen lejöjjön a héjuk, majd félbevágjuk és leválasztjuk a magról. Nagyon sűrű cukorszirupot készítünk (ez csak annyi, hogy jó sok cukorhoz nagyon kevés vizet adunk és felforraljuk) némi málnapálinkával ( vagy triple seckkel megbolondítva. Ebben főzzük 3-5 percig a félbevágott barackokat. Hagyjuk kihűlni, mert hidegen tesszük majd tányérra.

Málnából öntetet készítünk: a friss gyümölcsöt szitán átpasszírozzuk, és némi cukorral beforraljuk, hogy kicsit sűrűbb legyen. Ezt is kihűtjük.

  

Tálaláskor a tányérra kerül cukorszirupos barack, vaníliafagylat, málnaöntet. Plusz kevés csokiöntettel, esetleg tejszínhabbal még különlegesebbé tehető. De a csokiöntet el is maradhat.

Készíthetünk hozzá tésztakosárkát is, vagy ostyakosárkát, és tálalhatjuk abban is - még extrább.

Mandulaforgáccsal is megszórhatjuk, nagyon finom hozzá.

 

Otthon elkészíthet hűsítő finomságok,

Málna-, szamóca-, kajszibarack- fagylalt tejszínnel

Hozzávalók:

200 g kristálycukor, 200 g gyümölcshús, fél citrom leve, 250 g tejszín szükséges.

Elkészítés:

A cukrot egy nagyobb pohár vízzel együtt 5 percig forraljuk. Kihűtjük, majd összekeverjük a gyümölccsel, a citromlével, ízlés szerint ízesítjük. Ezután a fagylaltos tálcába öntjük és a jégszekrénybe a fagyasztó tálba tesszük. A mikor a krém félig megfagyott, kivesszük a tálcából, összekeverjük a tejszínnel, majd visszatéve a fagyasztóba tovább fagyasztjuk. Magába vagy piskótával tálaljuk.

Puncs- ( rumos) fagylalt

Hozzávalók:
3 tojás, 160 g porcukor, 400 g nyers tej, 3 evőkanál rum, 1 csomag vaníliás cukor vagy egy kis darab vaníliarúd szükséges.

Elkészítés:

A tojássárgákat, a cukrot és a vaníliát fakanállal 5 percig alaposan eldörzsöljük. Hozzáadjuk a hideg tejet és az edényt gőzre téve, állandó keverés közben addig főzzük, amíg a krém besűrűsödik. A tűzről levesszük és porcelántálba töltve kihűlésig kavarjuk.

Kihűlés után hozzákeverjük a tojásfehérjék kemény habját és a rumot. Fagylaltos tálkába öntjük és a fagyasztóban megfagyasztjuk.

Citromfagylalt

Hozzávalók:

300 g kristálycukor, ½ l víz ( vagy 3 nagy csésze), 4 citrom leve, 1 pohár tejszín szükséges.

Elkészítés:

A cukrot vízzel kb. 10 percig forraljuk. Miután kihűlt összekeverjük a gézen átszűrt citromlével, a citrom reszelt héjával és 1 pohár tejszínnel. Hűtőszekrényben megfagyasztjuk. Jó étvágyat kívánunk hozzá.

forrás: /receptek.szatmar

mert főzni jó /

Hideg finomság

A cukrászművészetben az ókorba visszamenőleg, megtaláljuk a fagylalt ősét. Igaz persze, hogy akkor még csak a havat nyalogatták a mostani fagyicsodák helyett, de hát kétségtelen, hogy ez a tény vezetett el a nagy találmányhoz, melynek ma milliók hódolnak télen-nyáron.



A hideg csemege a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. Heliogabadus császárról jegyezte fel a krónikás, hogy minden nyáron, amikor Rómában a hőség beköszöntött óriási mennyiségű havat hozatott a hegyekből. Ezzel próbálta kivédeni a római kánikulát. A császár a leírás szerint kövér ember volt, akit ilyenkor állandóan a gutaütés környékezett, érthető tehát, hogy orvasai tanácsát megfogadva, így próbált védekezni a hőség ellen.

A hó különben már jóval korábban szerepelt a természetes hűsítők sorában. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítő szer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt. Például, amikor Nagy Sándor hajdanán egy-egy indiai várost meghódított, a leírások szerint, azonmód számos nagy gödröket ásatott, melyeket hóval tömtek meg, tölgyfa gallyakkal fedtek. Ezek a korabeli „jégvermek" mind a táborhelyüket, mind pedig a romlandó ételeket hűtötték és még az italaikba is jutott bőven. Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget.   A döntő újítás Marco Polo korából származik, amikor is rájöttek, a fagylaltkészítő edényt le kell hűteni, amiben készítették, miközben folyamatosan kevergették a masszát, nehogy eljegesedjen, és hogy levegő kerüljön bele, amitől könnyedebb lesz. Modernebb technikákkal persze, de a fagylalt készítése ma is ezen az elven alapul.

Idén az Év fagylaltja címért Soltvadkerten 64 fagyi versengett. A sok finomság közül végül egy igazán különleges, csokoládés-meggyöntetes mandulafagylalt diadalmaskodott. A zsűri főként a gasztronómiai élmény és a látvány összhangjára figyelt, mikor eredményt hirdetett.
A győztes fagyit egy csákvári cukrászmester, Csuta Zsolt készítette. A cukrász két éve „házias finomság” névre keresztelt nyalánksága szintén az Év fagylaltja lett.