Június hónap

 A régi rómaiak a hónap első napján (Calendae) az ajtópántok és zárak védőasszonyát, a házak oltalmazóját, a család gondozóját, Carna istennőt ünnepelték. Ovidius szerint Carna - isteni erejénél fogva - mindent kinyitott, amit zárva talált, és mindent becsukott, ami nyitva volt. A római polgárok iránta érzett tiszteletüket cirkuszi játékokkal és ételáldozatokkal – elsősorban szalonnával és babfőzelékkel – rótták le. Ezen a napon – a viharok istennőjének, Tempestasnak az ellenőrzésétől tartva – gondosan kijavították ajtajaik zárjait, vasalásait.

Június elseje azonban elsősorban Juno, az istenek királynőjének a napja volt. A Calendae rituáléra általában napkeltekor, a házi szentélyben került sor, és rendszerint a család legidősebb férfitagja celebrálta. Mivel Juno, mint Janus ellentéte, istenként oltalmazza az asszonyokat, ezt a hónapot tartották a legalkalmasabbnak a házasságra. Különösen a telihold vagy a nap és a hold együttállásának ideje volt erre kedvező.

 A dél-indiai keralaiak számára viszont a délnyugati monszun kezdete e hónap. Az időjárási megfigyelések szerint – menetrendszerűen május legvégén, vagy június első napjaiban – fővárosukban, Thiruvananthapuramban ered el elsőként a már régóta várt eső.

 Az európai folklór úgy tartja, hogy ha júniusban jó az idő, bőséges termés lesz, a júniusi estéken röpködő denevérek forró, száraz időt jeleznek, és, ha a fecskék a talaj közelében szállnak, hamarosan eső várható.

Délnyugat-Angliában még a 19. sz. elején is élt az a júniusi pogány szokás, hogy júniusban virágokat dobtak a folyókba.  Az angolok derűs, vidám hónapnak tartották a júniust, mely elviszi a tél összes bajait. Azt mondták, hogy „a júniusi méhrajzás ezüstkanalat ér”, ha a június meleg és nedves, a farmernek nincs oka az aggodalomra; a száraz időt meg azért szerették, mert hamarabb kezdhették a betakarítást, és könnyebb volt az aratás.

Június régi magyar neve a Nyárelő, de a szentekről vett elnevezése, a Szent Iván hava is használatos.
A magyarok régen júniust hívták még Gödölyetor havának, Eper havának, Szent István havának, valamint Napisten havának is.




Ez az egyik legzivatarosabb hónapunk. Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok. 

Június

Június - Szent Iván hava

"Júniusi derű: bőség, júniusi sár: szükség."

"Júniusi sár koldusbotot nyomhat a gazda kezébe."

Dátum	Névnap	Időjóslás
június 8.	Medárd	Ha Medárdkor esik, Negyven napig esik.
június 10.	Margit	Margit-napi esőcseppek, Negyven napig elperegnek.
június 24.	János (Iván)	János-napi zivatar, Negyven napig elkavar.

Vers vasárnapra

Radnóti Miklós: Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derüs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testü nagy szitakötő.

Június virágai

Búzavirág (Centaurea cyanus) - kedves egynyári virág. Bájos, halványkék vagy halványlila színben pompázó virágait június-júliusban hozza. Forró, napos helyen érzi jól magát, a szárazságot is tűri.  




Pillangóvirág (Cosmos bipinnatus) -   Bokorszerű növény, virágai fehérek, rózsaszínűek vagy lilák. Júniustól szeptemberig virágzik.



Büdöske (Tagetes) - napfénykedvelő, szárazságtűrő, sőt a kártevőket távol tartó, hasznos virágunk. Nehéz nem szeretni, hiszen sárgás-narancsos virágai beragyogják a kertet, ráadásul az egyik legkönnyebben nevelhető egynyári. Számtalan fajtája, változata ismert.
 



Sarkantyúka (Tropaeolum majus) - E növénynek nemcsak sárgás-narancsos árnyalatú virágai különlegesek, hanem egyedi levélzete is. Támaszték mellé ültetve valamelyest (kb. 80 cm magasra) felkapaszkodik rá. Vízigényes. A forróságot kevésbé szereti.

Gyógynövények júniusban 

Mezei zsurló

Évelő, virágtalan növény, mely egész Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is őshonos. 40 cm magasra nő, az agyagos, nedves, árnyékos helyet kedveli, ahol kifejlesztheti föld alatti hajtásait. Gyökértörzse akár 6 méter mélyen is lenyúlik a földbe, ezért szinte kiirthatatlan. Ebből a gyökértörzsből kétféle szárat fejleszt: a kora tavaszi termőszárat, mely 10-25 cm magas, barna színű, toboz alakú, és már márciusban megjelenik. Amint a spóráit elszórta, hamar eltűnik, és helyén kifejlődik a nyári meddőszár, mely halványzöld, elágazó, vékonyka, 20-80 cm magasságig szökkenő ág.

Népies neve kannamosó, mert kovasav tartalma miatt nemesfémből készült tárgyak, edények súrolására is alkalmas. Szagtalan, íztelen, a fogak alatt csikorog.

Hatóanyagai: 
 Sziliciumot, kovasavat nagy mértékben tartalmaz. Van benne számos flavonoid, szerves savak, kevés nikotin. Tiamináz nevű enzimje a szívizom és az idegsejtek működéséhez szükséges B1 vitamint lebontja, ezért huzamosabb ideig történő, intenzív fogyasztása nem javallott.

Legendák: 
 A mezei zsurló egyidős a dinoszauroszokkal. Egyik legősibb növénye a föld történetének: maradványait 350 millió éves kőolajszármazékok elemzése során találták meg.A néphiedelemben a termékenység varázsitalának egyik eleme a zsurló. A gyermekre vágyó nő is zsurlóból készült párnán aludjon a könnyebb fogamzás érdekében.

Gyűjtése: 
 Meddő, föld feletti szárait gyűjtjük júniustól szeptemberig.

/a gyógynövényt kellő hozzáértés nélkül ne gyűjtse, ne használja! /

Gyógyhatása: 
 Elsősorban veseműködés javítására szolgál, vízhajtó hatása kísérletileg igazolt. Vesekövet, vesehomokot lehet vele elhajtani, mindenféle húgyúti fertőzést megszüntetni.Szilícium és szerves ásvány tartalma miatt kiváló tonizáló, erősítő hatású. A romák salátaként fogyasztják zsenge termőhajtásait ebből a célból. Csontok, köröm erősítésére is használjuk. Csontritkulás esetén porrá őrölve kell fogyasztani. Jó vérzéscsillapító orrvérzés, tüdővérzés, bőséges havivérzés esetén.Általános tisztítója a szervezetnek, segít a lerakódott zsírok oldásában, ezért fogyasztó hatása is van. Tüdőbajra is ajánlják. Köszvény, reuma esetén is alkalmazzák. Fogszuvasodást is meg lehet vele előzni

Felhasználása:


Gyógytea
Teát 10-15 perces főzéssel készítünk belőle 2, 5 dl vízzel és egy csapott evőkanál teafűvel.

Veseproblémákra, vesehomok hajtásra, húgyúti gyulladásra napi 3 csészével kell inni étkezés előtt. Ez a kúra semmiképp se tartson tovább 6 hétnél, utána egy szintén 6 hetes szünetet kell tartani, majd újra lehet kezdeni fogyasztását.

Máj-és epebántalmakra magában ne használjuk, de ilyen jellegű keverékeknek ¼ részben lehet alkotóeleme.  Vérzéscsillapításra, köszvényre, reumára napi 1-2 csészével igyunk.

Zsurlópor
A száraz növényt porrá őröljük, naponta két-háromszor egy mokkáskanálnyit fogyasztunk belőle 3 héten keresztül a haj, a körmök, a csontok és fogak erősítésére. Keverhetjük levesbe, salátába. Fogmosásra is alkalmas ez a por. A nedves fogkefét belemártjuk, fogat mosunk a szokásos módon. Erősíti a fogínyt, csökkenti a fogínyvérzést.

Forrás: http://gyorgytea.hu/a-honap-gyogynovenye

Június elseje a meteorológiai nyár első napja.

Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló). A napfordulat a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi. Mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május 5-étől. Náluk június 21-én a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.




A magyarok régen júniust hívták még Gödölyetor havának, Eper havának, Szent István havának, valamint Napisten havának is.

Azt talán még kevesebben tudják, hogy a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnapon van a Nap napja. Ennek az 1994-ben indult ünnepnek (is) célja, hogy felhívják a figyelmet a megújuló energiaforrásokra, így a nap „erejére” is

Június hónap

      A hónap nevének mondabeli származása a római mitológia szerint, a Juno istennőnek szentelt negyedik hónap, aki Jupiter főisten felesége volt. Jelenleg a Julianus naptár hatodik hónapja, amelyet i.e. 46-ban Iulius Caesar az általunk ismert sorrendbe állított.     Más vélemény szerint a régebbi patrícius eredetű Lucius Junius Brutus-tól származik a hónap elnevezése, aki a római királyság bukása után az első konzul volt.  

  Június régi magyar neve a Nyárelő, de a szentekről vett elnevezése, a Szent Iván hava is használatos

 

Jeles napok júniusban:

Úrnapja (június 06.)
Medárd napja (június 08.)
Jézus Szent szíve (június 11.)
Szent Vitus (június 15.)
Alajos és Szent Iván (június 21.)
Péter-Pál napja (június 29.)

Ez az egyik legzivatarosabb hónapunk. Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok.

Népi mondóka

Ha száraz a nyár eleje
Szent Víd
Bő esőt hoz, szavamra, ezt
Elhidd!
Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek.
János-napi zivatar
Negyven napig elvakar. 

 A régi rómaiak a hónap első napján (Calendae) az ajtópántok és zárak védőasszonyát, a házak oltalmazóját, a család gondozóját, Carna istennőt ünnepelték. Ovidius szerint Carna - isteni erejénél fogva - mindent kinyitott, amit zárva talált, és mindent becsukott, ami nyitva volt. A római polgárok iránta érzett tiszteletüket cirkuszi játékokkal és ételáldozatokkal – elsősorban szalonnával és babfőzelékkel – rótták le. Ezen a napon – a viharok istennőjének, Tempestasnak az ellenőrzésétől tartva – gondosan kijavították ajtajaik zárjait, vasalásait.

Június elseje azonban elsősorban Juno, az istenek királynőjének a napja volt. A Calendae rituáléra általában napkeltekor, a házi szentélyben került sor, és rendszerint a család legidősebb férfitagja celebrálta. Mivel Juno, mint Janus ellentéte, istenként oltalmazza az asszonyokat, ezt a hónapot tartották a legalkalmasabbnak a házasságra. Különösen a telihold vagy a nap és a hold együttállásának ideje volt erre kedvező.

 A dél-indiai keralaiak számára viszont a délnyugati monszun kezdete e hónap. Az időjárási megfigyelések szerint – menetrendszerűen május legvégén, vagy június első napjaiban – fővárosukban, Thiruvananthapuramban ered el elsőként a már régóta várt eső.

 Az európai folklór úgy tartja, hogy ha júniusban jó az idő, bőséges termés lesz, a júniusi estéken röpködő denevérek forró, száraz időt jeleznek, és, ha a fecskék a talaj közelében szállnak, hamarosan eső várható.

Délnyugat-Angliában még a 19. sz. elején is élt az a júniusi pogány szokás, hogy júniusban virágokat dobtak a folyókba.  Az angolok derűs, vidám hónapnak tartották a júniust, mely elviszi a tél összes bajait. Azt mondták, hogy „a júniusi méhrajzás ezüstkanalat ér”, ha a június meleg és nedves, a farmernek nincs oka az aggodalomra; a száraz időt meg azért szerették, mert hamarabb kezdhették a betakarítást, és könnyebb volt az aratás.

Június - virágok

Búzavirág (Centaurea cyanus) - kedves egynyári virág. Bájos, halványkék vagy halványlila színben pompázó virágait június-júliusban hozza. Forró, napos helyen érzi jól magát, a szárazságot is tűri.  




Pillangóvirág (Cosmos bipinnatus) -   Bokorszerű növény, virágai fehérek, rózsaszínűek vagy lilák. Júniustól szeptemberig virágzik.



Büdöske (Tagetes) - napfénykedvelő, szárazságtűrő, sőt a kártevőket távol tartó, hasznos virágunk. Nehéz nem szeretni, hiszen sárgás-narancsos virágai beragyogják a kertet, ráadásul az egyik legkönnyebben nevelhető egynyári. Számtalan fajtája, változata ismert.
 



Sarkantyúka (Tropaeolum majus) - E növénynek nemcsak sárgás-narancsos árnyalatú virágai különlegesek, hanem egyedi levélzete is. Támaszték mellé ültetve valamelyest (kb. 80 cm magasra) felkapaszkodik rá. Vízigényes. A forróságot kevésbé szereti.
 

Június hónap

Nyárelő - Napisten hava - Gödölyetor (Eper) hava

(Kormány Vera: Június)

A június hónap nevének származtatásánál már maguk a rómaiak is zavarban voltak. Egyesek a régi római "Junius"-nemzetség nevéből eredeztették, amelynek leghíresebb tagjai: L. Junius Brutus, a római királyság intézményének megszüntetője, továbbá a két fivér - M. Junius Brutus és D. Junius Brutus - voltak, tudvalevőleg Julius Caesar gyilkosai. Miután ez a Marcus Junius Brutus a naptárt reformáló Caesarnak természetes fia volt, lehetségesnek kell tartanunk, hogy az új kalendáriumban róla nevezték el a június hónapot. Amikor azonban ez a Brutus a saját természetes atyját politikai okból meggyilkolta, akkor őt már nem tartották arra méltónak, hogy az egyik hónap az ő nevét viselje, s ettől fogva - főként Ovidiusnak, a költőnek befolyása alatt - Juno istennőről származtatták a hónap nevét. Ovidius kimondottan "mensis Junonius"-nak, Juno istennő havának mondja.

A névnek ez az átmagyarázása annál könnyebben ment, mivelhogy Juno istennő is beletartozott Mars, Venus és Juppiter famíliájába (akiről a márciust, az áprilist és az eredeti május hónapot elnevezték), hiszen Juno istenasszony Juppiter nővére és felesége volt (a római istenek ebben a tekintetben nem nagyon voltak válogatósak), a házasságnak és a születéseknek védőistennője, azonkívül pedig a csillagos égboltnak is királynője.
Juno a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.

Ez az egyik legzivatarosabb hónapunk. Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok. A meteorológusok Nyárelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Napisten havának nevezik, eleink  a Gödölyetor (Eper) hava elnevezést használták júniusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent I(st)ván hava. A Nap a Rák jegyébe lép.

A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. Még a városlakók is félelemmel kémlelik június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"- mondja a népi meteorológia. A Medárd-napi jövendölés így persze nem igaz, de térségünk egyik igen fontos éghajlati jelenségére hívja fel a figyelmet: a mérésekből kitűnik, hogy nálunk a június az év egyik legcsapadékosabb hónapja. A nyugati szél gyakorisága ebben az időszakban jelentősen megnő, és a vele érkező hűvösebb és nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a csapadékképződésre, heves záporok-zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában június első felében éri el, majd júliusra egészen legyengül, befejeződik. Ezt a jelenséget - amely Európa nagy részére kiterjed - a neves természettudós, Cholnoki Jenő professzor mutatta ki, és indiai tapasztalatai alapján "európai nyári monszunjelenség"-nek nevezte el.
Ezt a nagymérvű időjárási jelenséget vette észre az egyszerű földművelő ember, és örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel. A június 8-ához pedig nem szabad ragaszkodnunk, mivel az esősebb időszak rendszerint már korábban megindul. Valószínű, hogy a jövendőmondó azt akarta kifejezni, hogy ha e napon is esik, akkor hosszú tartamú esőzés várható. Természetesen a 40 nap sem lehet irányadó, hiszen térségünkben még soha nem fordult elő 40 napi tartó eső. A bibliai özönvíz 40 napja feltehetőleg nagy hatással lehetett a szabály kialakulására. 

szoboszlokepeskonyve.hu/

A régi rómaiak a hónap első napján (Calendae) az ajtópántok és zárak védőasszonyát, a házak oltalmazóját, a család gondozóját, Carna istennőt ünnepelték. Ovidius szerint Carna - isteni erejénél fogva - mindent kinyitott, amit zárva talált, és mindent becsukott, ami nyitva volt. A római polgárok iránta érzett tiszteletüket cirkuszi játékokkal és ételáldozatokkal – elsősorban szalonnával és babfőzelékkel – rótták le. Ezen a napon – a viharok istennőjének, Tempestasnak az ellenőrzésétől tartva – gondosan kijavították ajtajaik zárjait, vasalásait. Június elseje azonban elsősorban Juno, az istenek királynőjének a napja volt. A Calendae rituáléra általában napkeltekor, a házi szentélyben került sor, és rendszerint a család legidősebb férfitagja celebrálta. Mivel Juno, mint Janus ellentéte, istenként oltalmazza az asszonyokat, ezt a hónapot tartották a legalkalmasabbnak a házasságra. Különösen a telihold vagy a nap és a hold együttállásának ideje volt erre kedvező.

A dél-indiai keralaiak számára viszont a délnyugati monszun kezdete e hónap. Az időjárási megfigyelések szerint – menetrendszerűen május legvégén, vagy június első napjaiban – fővárosukban, Thiruvananthapuramban ered el elsőként a már régóta várt eső.

Számos országban június 1-jén tartják a nemzetközi gyermeknapot. A gyermeknap ideája Törökországból ered (1920. április 23.), mely késobb - az 1925-ös Genfi Gyermekjóléti Világkonferencia döntése után - vált hivatalossá.

Az európai folklór úgy tartja, hogy ha júniusban jó az idő, bőséges termés lesz, a júniusi estéken röpködő denevérek forró, száraz időt jeleznek, és, ha a fecskék a talaj közelében szállnak, hamarosan eső várható. Délnyugat-Angliában még a 19. sz. elején is élt az a júniusi pogány szokás, hogy júniusban virágokat dobtak a folyókba.

Az angolok derűs, vidám hónapnak tartották a júniust, mely elviszi a tél összes bajait. Azt mondták, hogy „a júniusi méhrajzás ezüstkanalat ér”, ha a június meleg és nedves, a farmernek nincs oka az aggodalomra; a száraz időt meg azért szerették, mert hamarabb kezdhették a betakarítást, és könnyebb volt az aratás.

A júniust eleink nyárelő hónak, Szent Iván havának nevezték, mert Szent Iván, illetve Keresztelő Szent János névnapja június 25-e, amikor a nyári napfordulót is megünneplik. Ezen a napon, ha eso esik, mogyoró és répa helyett sült hagymát érdemes enni.

Június 8-a, Medárd napja időjárás-jósló nap, ha ezen a napon esik, akkor negyven napig fog esni, ha viszont száraz, meleg az idő, a folytatás is hasonló lesz.

Június 10-én, Margit napján IV. Béla király leányára, a vértanúságot szenvedett Szent Margitra emlékeznek. Róla kapta nevét a Nyulak szigete, a mai Margitsziget. A néphagyomány szerint ezen a napon nem ajánlott kinyitni az ablakot, mert sok légy lesz az egész évben, viszont ajánlatos elültetni a retket, a káposztát és a lent.

Június 13-a alamizsnás Páduai Szent Antal, a gyulladásban szenvedők oltalmazójának, a háziállatok védelmezőjének a napja. Régen dologtiltó nap volt. Baranyában az e napon gyújtott tűznek gyógyító erőt tulajdonítottak.

Június 24-e, „Virágos” (Keresztelő) Szent János vagy Szent Iván napja, tűzugráló, gonosz űző, babonás nap. Egyes helyeken idő- és terményjósló napként is számon tartották. „János napi zivatar, negyven napig elkavar” – mondták egykoron a Vajdaságban.

Péter-Pál (június 29-e) az aratás kezdete, valamint Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának a napja. A népi regula szerint „Ha Pál fordul köddel, Ember hullik döggel”, ami a régi idők pestis járványaira, valamint kedvezőtlen időjárása miatti rossz termésre és az azt követő éhínségre, elhalálozásokra utal.

A Csízió szerint nem ajánlott ebben a hónapban sózott és füstölt húst enni, helyette inkább salátát jó fogyasztani. Este nem árt lábat mosni, vacsora után almát enni, forralt tejet inni. Aki gyümölcshozó Szent Iván havában született jó kedélyű, csacsogó, szeles, nagyravágyó, nagyivó és hirtelen haragú. 

Június 1. A meteorológiai nyár kezdete

 

A nyár a mérséklet égöv egyik kiváltsága. Se a trópusi, se a száraz égövi tájakon nem büszkélkedhetnek meleg és gyümölcshozó évszakunkkal. 



 



  A nyár ideje mind az északi, mind a déli félgömbön más és más. Ennek oka, hogy a Föld tengelye ferde, ezért nem csak az Egyenlítő körüli terültekre esnek merőlegesen a napsugarak. Különbséget kell tennünk a szerint is, hogy csillagászati, vagy meteorológiai nyárról beszélünk.

A csillagászati nyár a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén június 21. – szeptember 23., míg a déli féltekén pedig december 23. – március 20. közé esik a nyár.
Az északi féltekét nyáron éri a nap legnagyobb, vagyis merőleges beesési szöge, azaz pontosan június 22-én, a leghosszabb napon. Ezen a napon merőlegesen süti a Ráktérítőt a Nap. A déli félgömb nyarán, vagyis december 22-én, amikor nálunk a legrövidebb a nap, vagyis az ottani leghosszabb napon a déli félgömbön lévő Baktérítőt éri merőlegesen, ezért van Magyarországon tél.
Hazánkban a meteorológiai nyár június 1-jétől augusztus 31-ig tart.

Különbségek az északi és a déli féltek nyarai között
Az északi félteken június, július és augusztus a három nyári hónap. A délinél a mi téli három hónapunk alatt tombol a hőség, tehát decemberben, januárban és februárban a leghosszabbak a nappalok és a legmelegebb az időjárás, és ekkor szüretelik a legtöbb gyümölcsöt is.

/meteorológus/