Magyarország tájegységei, tájak és ízek

Magyarországon hat nagy tájegység különíthető el: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység (a két utóbbi tájegységet a köznyelvben Dunántúlnak is hívják), az Északi-középhegység.

Őrség

Különleges, folyók formálta dombvidék hazánknak ez a nyugati tája. Üde zöld rétek, fenyves erdők, kristálytiszta patakok, dombtetőkön megbúvó falvak alkotják. Ez az Őrség. Talán az egyetlen tájegység hazánkban, amelynek nevét nem földrajzi elnevezés, hanem történelme adja. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalként használták fel. Itt húzódott az ún. gyepü-rendszer, biztonsági zóna, lakatlan területek széles sávja. Őseink az csatlakozó népeket bízták meg a határ védelmével. Ők a király szolgálói voltak, csak neki tartoztak szolgálattal. A határ védelméért kiváltságokat kaptak, például kedvezményeket az adófizetésben.

Őrségi receptek

Vargányás hajdinaleves
Hozzávalók: 1 sárgarépa, 1 vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 paprika, 1 csokor petrezselyem zöldje. Egy deciliternyi hajdina, 1 babérlevél, só, őrölt feketebors, majoránna, bazsalikom. 2 evőkanál zsír, 6 evőkanál liszt, 2 evőkanál fűszerpaprika. 10 dkg vargánya.

A zöldségféléket megtisztítjuk, a sárgarépát négyfelé, a paprikát szeletekre vágjuk, a hagymákat kicsit bevágjuk. A petrezselyem zöldjét felszeleteljük. A hajdinát átmossuk és leszűrjük.
Leveses fazékba kétliternyi vízhez hozzáöntjük a hajdinát, beledobjuk a zöldségeket, valamint a babérlevelet. A petrezselyem zöldjéből keveset félreteszünk a tálaláshoz.
A zsírban a lisztet barnulásig pirítjuk. Közben a levest befűszerezzük sóval, borssal, bazsalikommal, majoránnával. Amikor a hajdina és a zöldségek is félpuhára főttek, hozzáadjuk a kockákra vágott vargányát. Összeforraljuk.
Az időközben szép világosbarnára pirult rántásba belekeverjük a fűszerpaprikát, és néhány evőkanálnyi lével felengedve, szűrön keresztül a levesbe csurgatjuk.
Tálalásnál megszórhatjuk petrezselyem zölddel.

Dödölle
Hozzávalók: egy kg krumpli, só, 80 dkg liszt, 2 fej vöröshagyma, 20 dkg sertészsír.
A krumplit megtisztítjuk, felszeleteljük. Kb. másfél ujjnyival több vizet öntsünk rá, mint amennyi ellepi. Megsózzuk, és puhára főzzük. A főzőlében összetörjük, és a lisztet apránként adagolva fakanállal kidolgozzuk.
A vöröshagymát 10 dkg sertészsírban üvegesre pirítjuk. Evőkanállal kiszaggatjuk a dödölléket, közben a kanalat megmártogatjuk a zsírban.
A maradék zsírt serpenyőben felhevítjük, és ebben szép pirosra sütjük a dödölléket.
Önmagában, tejföllel, gombapörkölttel, vagy húsok mellé köretként tálalhatjuk.



Tökös-mákos rétes
Hozzávalók: A rétestésztához: 1 kg búzaliszt, 15 dkg rétesliszt, 1 evőkanál só, langyos víz.
Az abrosz szórásához liszt, a rétestésztára olvasztott zsír, vagy étolaj, fél liter tejföl, másfél dl tej.
A töltelékhez: 20 dkg darált mák, 15 dkg cukor, egy kg reszelt tök, só.
A liszteket sóval és langyos vízzel alaposan kidolgozzuk. Lisztezett gyúrótáblára borítjuk, és azon is átforgatjuk. Kétfelé vágjuk, cipókat alakítunk ki belőlük, és félretesszük pihenni.
Közben elkészítjük a tölteléket. A tököt lereszeljük, enyhén besózzuk, kicsit állni hagyjuk, majd kinyomjuk a levét. A mákot a cukorral összekeverjük.
Nagy asztallapra abroszt terítünk, liszttel megszórjuk. A tésztákat egyenként sodrófával kicsit megnyújtjuk, majd egyenként széthúzzuk akkorára, hogy a szélei az asztalról lelógjanak. Olvasztott zsírral, vagy olajjal meglocsoljuk.
A tejfölt a tejjel kikeverjük, és gazdagon meglocsoljuk vele a tésztát.
A rétestésztát először cukros mákkal, majd tökkel megszórjuk. Az asztalról lelógó részeket legombolyítjuk, és a rétest két oldalról feltekerjük.
Kizsírozott tepsibe tesszük. Tetejét gazdagon átkenjük tejföllel, olvasztott zsírral meglocsoljuk, és előmelegített sütőben szép pirosra sütjük. Tálaláskor porcukorral megszórjuk.

Tájak Magyarországon

Kis  hazánk számtalan lenyűgöző geológiai jelenséggel, izgalmas vidékkel és elragadó nevezetességekkel büszkélkedhet...

 

Világörökség része Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangja az aggteleki Baradla-barlang, a tudósok véleménye szerint egyike a Föld legnagyszerűbb földrajzi jelenségeinek.


A somoskői vár északi oldalán található egy világhírű nevezetesség: egy bazaltzuhatag, ahol a hegy gyomrából kiömlő bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg. Ezen kívül a világon mindössze három helyen található még meg ez a fajta geológiai ritkaság. A bazalt kihűlése során öt-és hatszögletű karcsú oszlopok képződtek, amelyek helyenként a 9 m magasságot is elérik. 



Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése.
Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában tartanak számon hasonlót és a világon is alig több mint hat helyen. A riolittufa egy hektárnyi területen látható, felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. A miocén vulkánosság során, feltehetően mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva.


 
Hegyestű 

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.

Szép tájakon - Tirol

Tirol területe évezredek óta lakott. Az első telepesek 10 000 évvel ezelőtt költöztek a vidékre, akiket Kr. e. 4000 körül földműveléssel foglalkozó népek váltottak fel. Ebből az időszakból származik az Ötzi névre hallgató gleccsermúmia, akit az Ötztali-Alpokban találtak meg a régészek. Jelentős volt a rézbányászat, amely a régió kereskedelmi fellendülését biztosította. Kr. e. 450-ben illír népcsoportok telepedtek le Tirol hegyei között, akiket később a rómaiak réteknek neveztek.
Kr. e. 15-ben a területet Drusus és Tiberius római hadvezérek foglalták el és felosztották Noricum és Raetia provinciák között. Az itt élő illírek átvették a latin köznyelvet, ebből alakult ki a még ma is beszélt rétoromán nyelv. Itt haladt át a Via Claudia Augusta, amely a mai délnémet területeket kötötte össze Itália északi részével. A rómaiak számára nem volt Tirol túlságosan vonzó, amit a viszonylag kevés település igazol. A legismertebb római város Aguntum volt, a mai Lienz közelében.

Tirol a Római Birodalom összeomlása után a keleti gótoké lett, majd 550 körül egészen Bozenig a bajorok szállták meg. Ettől kezdve a Bajor Hercegség része lett. A bajor uralom alatt az itt élő népeket keresztény hitre térítették.
A XII. században alakult meg a Tiroli grófság, melynek központja a Tirol faluban található Tirol-kastély volt. A grófság egyre nagyobb lett, majd 1363-ban a Habsburgok kezére került. Területe ekkora már közel azonos volt a maival. Az Inn völgyének alsó része Bajorországhoz tartozott, a Zillertal pedig Salzburghoz.

Az ezt követő századokban Tirol sokszor cserélt gazdát. 1796-ban a franciák próbálták meg elfoglalni. 1803-ban Tirolhoz csatolták a brixeni és bozeni püspökséget. A napóleoni háborúk után ismét a bajorokhoz került. 1809-ben kitört a Tiroli népfelkelés, amely a bajor uralom ellen irányult. Az osztrákok és a tiroliak veresége után egyes részei Itáliához és Franciaországhoz kerültek. 1814-ben újraegyesítették és a Habsburg Birodalomhoz csatolták.  /Wikipedia/

  Gleccserek, 3000 méter magas csúcsok és festői völgyek várják a turistákat ezeken a tájakon.
A völgyekben fekvő kis falvakban számos helyen őrzik a hagyományokat. A kis közösségekben az ünnepek során népviseletbe öltöznek, és felvonulásokkal ünnepelnek. Az almás rétes, vagy a szalonnás gombóc ízei messze földön híresek.
  A tiroli rétes a legkedveltebb sütemény, amelyet vajastésztából készítenek.      A Tiroli rétesek tölteléke lehet: meggyes, túrós, mákos és almás.

Kirándulóhelyek

Magyarországon

Szalajka-völgy

A szilvásváradi Szalajka-völgy egész évben gyönyörű, természeti szépségekben és történelmi emlékekben egyaránt bővelkedik. A piknikezés mellett a környéken olyan látnivalókat csodálhatsz meg, mint a hazánkban ritkaságnak számító Sziklaforrás, a Szalajka-patak vagy a híres Fátyol-vízesés.

Lillafüred

Az ország egyik legkülönlegesebb kirándulóhelyeként ismert Lillafüred Miskolctól 10 kilométerre, a Bükk hegység keleti részén, a Szinva-patak völgyében, a Hámori-tó mellett fekszik. Az idilli környezet az ország egyik legszebb pihenőhelyévé avatja a táj bármely pontját.

Lillafüred története
A Garadna és a Szinva patakok találkozásánál eredetileg is volt egy tó, ám ez túl kicsinek bizonyult, így nem tudta biztosítani a vasmegmunkáláshoz szükséges vízmennyiséget.
Ezt orvosolván, 1813-ban, Fazola Henrik völgyzáró gátat épített, tehát a tavat felduzzasztották.
Azt illetően, hogy honnan is ered a település neve, megoszlanak a vélemények, mégis legtöbben azt a változatot tartják helyénvalónak, mely szerint gróf Bethlen András, feleségéről, báró Vay Lilláról nevezte el a helyet.

Zirc

A Veszprém megyei Zirc nem csupán a Bakony vadregényes vidékének központja, de Magyarország legmagasabban fekvő arborétumáról is híres, ahol az idős fák alatt megpihenve, a Cuha-patak csörgedezésébe feledkezve költhetitek el az uzsonnát.

Martonvásár

A Budapesttől nem messze található, vonattal is könnyen megközelíthető martonvásári Brunszvik-kastély a maga angolos romantikájával és gyönyörű tájképi parkjával egyike az ország legelbűvölőbb piknikezőhelyeinek.

Városliget

Budapest legnagyobb, hajdani királyi vadászterületből kialakított parkja egyben a világ első, mindenki számára nyitott parkjának számít. Az itt megejtett pikniket az árnyas fák, a tavak vagy épp a Vajdahunyadvár romantikus épületegyüttese teszi hangulatosabbá.
 

Visegrád

A Dunakanyar egyedülálló látványa szerte a világból vonzza a turistákat. Az egyik legszebb panorámát Visegrád nyújtja

A Hévízi-tó

A Hévízi-tó a maga nemében páratlan, a világon egyedül álló csoda, s mint, ahogy az a csodákkal lenni szokott, születését egy legenda övezi.

Valamikor az ősidőkben egy keresztény dajka Szűz Máriához imádkozott, hogy a rábízott, lebénult gyermeket gyógyítsa meg. A Szent Szűznél a könyörgés meghallgatásra talált, és a mélyből egy forrást fakasztott. A feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól az addig beteges, csenevész gyermek nem csak felgyógyult, de daliás ifjúvá cseperedett, aki Flavius Theodosius néven vált kelet-római császárrá.

A legenda talán a mesék birodalmába tartozik, a csoda azonban mind a mai napig valóság, hiszen a csodálatos forrás táplálta tó a világ minden tájáról vonzza a turistákat, és nem csak a gyógyulni vágyókat. A természet pedig még számtalan egyéb meglepetést is tartogat az idelátogatóknak. Hűvösebb napokon, ahogy a helyiek mondják, a tó pipál, vagyis egy párafüggönyt von maga köré, ami a vizet télen is melegen tartja, messzebbről tekintve pedig gomolygó „füstfelhőre” emlékeztet. A Hévízi-tavat körülölelő park a lápterületekkel és a telepített erdőkkel igazi különlegességnek számít.

A park ritkaságai közé tartozik a kelet-kínai páfrányfenyő, a ginkgo biloba, és a Japánban honos liliomfa, mely az otthonához hasonló párás környezetben kézfejnyi virágokat bont. A párás mikroklímát meghálálják az örökzöldek, a fenyők, a görög-, a kaukázusi- és az andalúz jegenyefenyő, és a narancsillatú amerikai duglászfenyő is. Az erdőben az amerikai eredetű mocsárciprus a kínai ősfenyővel együtt bronzszínű palástba öltözteti az őszi hónapokban a tó környékét. Ez az erdő kiemelt szerepet játszik a tó kiegyenlített klímájának megteremtésében, mert a szeleket felfogja, így összefüggő marad a sejtelmes párafüggöny. A sétányokkal feltárt északi véderdő uralkodó fafaja az enyves éger. Örökzöld szőnyeget alkot a borostyán, májusban pedig élénksárga virágszőnyeget bont a mocsári gólyahír.

A nyugati véderdő ösvényei erdős lejtőkön, a Festetics-grófság idejében telepített vörös- luc- és feketefenyők között vezet. Az eredetileg illír jellegű gyertyános-tölgyes erdő mementói a csíkos kérgű hatalmasságok, a gyertyánfák.

A park és a véderdő gazdag madárvilágnak ad otthont. Az erdő tavasztól őszig az énekesmadarak dalaitól hangos. Ősszel itt gyülekeznek a fecskék, télen pedig ritka madarak húzzák meg magukat a meleg víz közelében. /Forrás: Győri Anna/


Valójában miért is csodató Hévíz? Lehet, hogy elég mindössze annyit mondani, egy világcsodával állunk itt szemben, hiszen egy olyan tó, amelynek a vize télen is meleg marad, s ilyenből mindössze kettő van a világon: az egyik Új-Zélandon található, a másik Magyarországon, a Hévízi-tó.

/Kép: Magyar Búvár/

Tájak, Jazd enyhet adó széltornyai, perzsa építészet

Marco Polo szép és nemes városként említette. Más utazók úgy tartották számon, mint a legszebb perzsa nők városa.

A badgirnek nevezett ősi széltorony a perzsa építészet egyik legeredetibb találmánya. A széltorony a forró sivatagi klímában a legkisebb szelet is felfogja, s a légcsatornákon, esetleg egy kis víztározón keresztül lehűtve a házba vezeti. Hasonlóan szellemes módon ki is vezeti a forró levegőt a házból, állandó természetes hűtést biztosítva a tikkasztó nyári hónapokban.

 

A felső részükön áttört kéményekre emlékeztető építmények igazából szellőztető kürtők, a légkondicionálás ősei – a 42 fokos hőségben felüdülést jelentett a legapróbb légáramlat

Passzív hűtés - ókori találmány

Talán meglepő, de létezik olyan ősi hűtő és klímaberendezés, ami a mai napig működőképes!
Persze nem elektromos áramot használ, és a szerkezet nem is fér el egy szobában, de ettől még nagyon ötletes. A perzsák már az i.e. 4. században olyan óriási (kb. 18 m magas), gúla alakú természetes hűtésű jégházakat (jahcsal) építettek, amelyekben a föld alatti tárolóverem hőmérséklete nyáron is fagypont alatt maradt a helyenként 2 méter vastag szigetelésnek és a folyamatosan csordogáló hűtővíznek köszönhetően. (Utóbbit a napközben kiolvadó jeges vízből nyerték, ami a hideg sivatagi éjszakában gyorsan visszahűlt - vagy pedig az építmény alatt húzódó kanat-csatornából

                 

 

 

        

 

 

 

.

 

 

 

Zarándokhelyek - Pushkar, India szent tükre

 

Brahma – minden hindu istennek közül a legősibb – lótuszvirágot ejtett le az égből. A virág három, különálló sziromként ért földet, melyek közül az egyik szent forrást fakasztott a sivatagban. Az erecske később tóvá duzzadt, és köréje épült a hinduk egyik legszentebb városa, Pushkar. A szanszkritül lótuszvirág jelentésű település az indiai zarándokhelyek királynője.

BRAHMA A KARTIKAI TELIHOLD TISZTELETÉRE áldozati szertartással készült. Mikor a kezében tartott lótusz leesett, és egyik szirma a sivatag szélén a földből vizet fakasztott, a mai Pushkar területén vélte megtalálni szertartásának tökéletes helyszínét. Magát az áldozatot felesége, Szavitri oldalán kívánta bemutatni, ám ő a kitűzött időpontban nem érkezett meg. Mivel pedig a vallási kötelezettségek szigorú szabályokhoz kötötték, Brahma – más megoldást nem találván – hirtelen nősülésre adta a fejét, és Gayatrit, egy helyi, az érinthetetlenek kasztjához tartozó család lányát vette nőül. Mikor Szavitri tudomást szerzett erről, végtelen haragra gerjedt. Megátkozta Brahmát, aki attól a pillanattól kezdve Pushkaron kívül egyetlen városban sem örvendhetett tiszteletnek. Szavitri ráadásul – további ellentételezésként Brahma hűtlenségéért – saját templomot építtetett a tó melletti hegy tetején.

Akárcsak a gangeszhez vezető lépcsők Varanasziban — Pushkar szent tava körül is egymást érik a ghatok, melyeken lesétálva érik el a zarándokok és hívők az áhított szent vizet.

Szavitri, Brahma felesége a művészetek, a tudomány, a kézművesség és mindenfajta készség megtestesítője, a kreativitás, a zene és a szépség istennője.

 Mivel a hagyomány szerint egy szent hely különleges energiája a hozzá köthető istenségek energiájával egyező, így máris érthető, miért elsősorban az írók, művészek, vagy csak a kreatív energiában, áldásban részesülni vágyók fontos úti célja e város. Megmártózni tavának szent vizében – sokak szerint semmilyen más zarándoklat sem ér fel ezzel!

A tóhoz ötvenkét különböző lépcsősor vezet le, minden szakaszát saját névvel illetik. A víznek mágikus erőt tulajdonítanak, és az egyes lépcsőszakaszok által határolt tórészek mind más és más hatással bírnak: egyikük termékenységet biztosít, a másik a leprát gyógyítja, de van, amely szépséget és bájt varázsol a megmerítkezőre.


Forrás: Földgömb

Tájak, városok

A Szlovák Paradicsom legnagyobb turista látványosságai közé tartozik a Hernád-áttörés (Prielom Hornádu). A 16 km hosszú szűk kanyonvölgy a hegységtől a szélső gerincet választotta le, melynek tetőpontja  a Tamásfalvi-kilátó (Tomášovský výhľad) (677 m)

Télen, az áttörésen való átkelésnek megismételhetetlen varázsa van. Ebben az évszakban a turisták számára egyedüli lehetőség nyílik a kéklő jégcsapok fényjátékát megcsodálni, melyek helyenként több száz ,,sípjukkal" a legnagyobb barokk orgonák méreteit is elérik. 

 

A leglátványosabbak azok a szakaszok, ahol a turisták a sziklába beékelt vashágcsókon lépkednek egyenesen a gyorsan áramló Hernád tükre felett.

/A felvételek tavaly ősszel készültek/

 

.

Pont-du-Gard

Pont-du-Gard.... völgyhíd, a római építészet világhírű remeke

A Pont du Gard feltehetően 19 körül épült; az építést Augustus vejének, Marcus Vipsanius Agrippának tulajdonítják. Az építmény rendeltetése, hogy a Gard folyó völgyén keresztül szállítsa a vizet, és része egy 50 km-es vezetéknek, amely az Uzès melletti forrásokból Nemausus római városba (Nîmes) vezetett. A teljes vízvezeték lejtése 34 cm/km (1/3000), a teljes szintkülönbség 17 méter, és az átbocsátó képessége naponta 20,000 köbméter.
Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is. Az építőanyagokat csigás emelőkkel vitték fel. Úgy tartják, hogy az építkezés három évig tartott és 800-1000 ember dolgozott rajta.
A 4. századtól kezdve a karbantartást elhanyagolták és a vezeték kétharmada eltömítődött. A 9. században már használhatatlan volt, és a környékbeliek saját céljaikra kezdték használni a köveket. Ennek ellenére, a Pont du Gard nagyobbik része érintetlen maradt.
A középkortól a 18. századig a vízvezetéket közönséges hídként használták. A középső szint pilléreinek szélességét csökkentették, hogy a gyalogosforgalomnak helye legyen, de ez veszélyztette a szerkezet stabilitását. 1702-ben helyreállították a pillérek eredeti szélességét, hogy megmentsék a vezetéket. 1743-ban egy új híd épült az alsó szint ívei mellett, így a forgalom erre az új hídra terelődött. A vízvezetéket, amely ekkorra már kiemelt látványosságnak számított, a 18. században helyreállították, majd III. Napóleon idején ismét javították


Egy legenda...  Segovia római vízvezetéke

Egy népszerű legenda szerint inkább a lustaságnak, mint a rómaiaknak volna köszönhető a vízvezeték. Egy vízhordó asszonynak elege lett abból, hogy a zsúfolt utcákon kell oldalaznia a korsójával, ezért egyezséget kötött az ördöggel: övé lehet a lelke, ha a víz az ajtaja elé jön, mire a kakas kukorékol. Éjszakára hatalmas vihar rohanta meg a várost. Senki se tudta, csak az asszony, hogy ez a vihar nem hétköznapi vihar, hanem maga az ördög, éppen teljesíti a rá eső részt a szerződésből. Az asszony azonban már nagyon megbánta a dolgot, egész éjjel imádkozott, hogy ne kelljen neki is állnia a szavát. A legenda szerint, a kakas alig valamivel előbb kukorékolt azon a hajnalon, mint hogy szegény ördög el tudta volna helyezni az utolsó követ a vízvezetékben, és így a nő lelke megmenekült.
Megvallotta bűnét a polgároknak, akik boldogan fogadták a város új ékességét, csak előbb még bőségesen meglocsolták szenteltvízzel az építményt a biztonság kedvéért. Minthogy csodának tartották az esetet, a vezeték tetejére felállították a Szent Szűz és Szent István szobrát a nő lelke megmenekülésének emlékére.