A harmadik arany

Berki Krisztián élete első olimpiáján aranyérmet nyert lólengésben a londoni játékokon. A magyar tornász tökéletes gyakorlatot mutatott be, ő nyerte a harmadik magyar aranyat Londonban.

Olümpya

Régi város az ókori Görögországban .

 Területe a nyugatpeloponnezusi partvidékhez tartozott és Elisznek nagyságra nézve második folyama, az Alpheios (most Rufla) volt Olümpia.-nak szent folyama. Az Alpheios nagy számu mellékfolyói közül a Kladeos (most Lalaiko) volt az, mely a fő folyóval találkozván, a maga nemében páratlanul alkalmas területet alkotott. Amint ugyanis 500 m. széles folyamvölgyéből az Alpheios völgyébe ér, az utóbbiból elkülönít ez darabot, melynek határait délen a folyó, északon az amfiteatrum módjára egymásra könyöklő hegyek, keleten mindkettő, nyugaton a Kladeos, és a rajta tul emelkedő magaslat (most 168?4 m. druvai domb) alkották. A völgynek ez elkülönített részében feküdt Olümpia., 300 stádiumra Elisztől, 1485 stádiumnyira Athéntől; visszavonultan a tengerparttól és mégis közel hozzája. Az egész környék termékeny volt és máig is az. Szőllő- és aprószőllő-ültetvények, búzatáblák és legelők fedik az Alpheios-völgyet, melynek lapálya tágas és kényelmes, hegyoldalai szinte rátermettek, hogy nézők helyei legyenek.

Az első, aki figyelmét O.-nak csak a hagyományokban élő területére fordította, az angol Chandler volt (1776). Utána Winceklmann  , de igazi eredményekkel csak Blouet Ábel (1829-30) dicsekedhetett, majd Curtius fáradozásai folytán 1875-87-ig folytak az ásatások, melyek a német birodalom és a görög kormány közötti megegyezés alapján történtek és jóformán az egész város feltárására vezette.  Olümpya  két szigoruan elkülönített részből állott, az Altison (berken) belül és rajta kívűl. Az Altison belül minden kizárólag az istenek tulajdona volt, az ő tiszteletükre vonatkozott. A körfal, melyet állítólag még Herakles épített, délen az Alpheioshoz, északon a Stadion falához támaszkodott. Több kijárata volt, de bejönni csakis a főkapun volt szabad. Belül, nem messze a bejárattól volt a szent vad-olajfa (elaia kallisztefanosz), melyről egy fiugyermek, kinek szülei még mindketen életben voltak, arany késsel levágta a pályadíjul szolgáló koszorút  Ezen a fán tul emelkedett hatalmas talpazaton az O.-i Zeus temploma, melyet még az eleai Libon kezdett, de melyet csak Phidias idjén fejeztek be; hatalmas méretekben épült (22m. magas, 27 m. széles és 64 m. hosszu) hipertál-templom, melynek alapanyaga sajátszerü kagylómárvány (porosz) volt. A templomban állott az ókori hellén plasztika legremekebb műve, Phidias olimpiai Zeusa. A templom keleti oldalán volt a nagy oltár, mely azonban megkülönböztetendő Zeus oltárától nyugatra a Hippodameion, északra a Pelops-szentély, odább pedig a Hera-templom, melyet 1877. tártak fel, telve a legérdekesebb régiségekkel és legértékesebb leletekkel. Ettől körülbelül 15 m.-nyire állott a Philippeion, amakedon győzelem emlékére emelt körtemplom; még tovább nyugatnak és északnak a Prytaneion, a Hestia-templom és különösen díszebédlő. Keletre a Zeus-templomtól volt a nagy Zeus-oltár, toporágiai és istentiszteleti szempontból egyaránt az Altis központja; 125 körzetű alsó építménye állítólag az áldozati állatok hamvának és csontjainak felhasználásával készült. Az Altis déli részében volt az elisziek tanácskozó terme (Buleuterion), melynek négyszögű középületéhez két szárny csatlakozik; északon, a Kronion-domb aljában egy terraszon 14 kincses ház (thesaurarinok), melyek közt keskeny út vezet Ilithia és Aphrodite Urania templomaihoz. A kincses házakkal szemben állottak Zeus ércszobrai (Zanesz), melyek birságok pénzeiből készültek; nyugatra tőlük a metroon (dór peripterosz), az utóbbi és a Heraion (Hera temploma) közt Herodes Atticus pompás exedrája. A Zaneszektől keletre feküdt egymással párhuzamosan a Stadion és a még egyszer oly hosszu Hippodromosz, a kettő közelében Demeter temploma, melynek papnője volt az egyetlen asszony, akinek megengedték, hogy a versenybirákkal szemben ülve az O.-i versenyeknek szemtanuja legyen. Odább a Kronosz hegy aljában ott volt a theatron. A hegy magaslatáról letekintve egyik épület szebbnek tünt föl a másiknál, közbe fogadalmi ajándékok és győzelmi szobrok voltak; a görög nemzeti szellemnek márványba vésett és ércből öntött krónikája.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Oszlopcsarnok maradványai, itt készültek az atléták a versenyekre

     Pierre Coubertin emlékműve 

    Aranyéremért száll harcba vasárnap kalapácsvetésben Pars Krisztián, lólengésben pedig Berki Krisztián a londoni olimpián.

  Lólengés

 
A ló hosszúsága 1,6 m, 1,1 m magas, a rajta elhelyezett kápák magassága 12 cm, egymástól való távolságuk – állíthatóan – 40–45 cm. A lólengés gyakorlata csak lendületi elemekből állhat (pároskörök, ollók és ellenollók, orsók stb.), valamint az – utóbbi időben többnyire kézállásból végrehajtott – leugrásból (amelynél a lendületi elemek kizárólagosságára vonatkozó szabály fölött szemet hunynak…). Mind a kötelező, mind pedig a szabadon választott ugrást csak egyszer lehet bemutatni. A lólengés két legnehezebb elemét (Vígh László edző jóvoltából) magyar tornászok mutatták be, és róluk nevezték el (Magyar-vándor – Magyar Zoltán, Sivadó-vándor – Sivadó János).

A mai modern kalapácsvetés a görögök testkultúrájában ugyan nem, de más ókori népeknél (pl. a skótok és írek) jelen volt a mágikus vetélkedés vagy harci kiképzés egyik formájaként. Az 1800-as években Angliában már elfogadott versenyszám, ekkor még egy vonal mögül, helyből dobták el a versenyzők a szert. Az első angol bajnokságot (1866) R. James nyerte 24,50 m-es eredménnyel.
A kalapácsvetés 1900-ban lett olimpiai versenyszám. Az első bajnok John Jesus Flanagan volt, akinek még két alkalommal (1904, 1908) sikerült ezt a címet megszereznie. A Patrick Ryan által 1913-ban felállított 57,77 m-es első hivatalos világcsúcsot 25 éven át senkinek nem sikerült megdönteni.






A torna történetét az ókori görögökhöz szokás kötni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy már egyiptomi, indiai régészeti emlékeken is láthatunk tornára utaló mozdulatokat. Az ókori Kínában i. e. 2000 körülire teszik a gyógytorna kialakulását, feltalálójának Huang-ti császárt tartják. A krétai kultúrában is találni sport témájú ábrázolásokat, például bika szarvai között átszaltózó tornászokat. Ezzel együtt a sporttorna valójában az ókori görögökig vezethető vissza, akik különös figyelmet fordítottak a fizikai állóképesség fejlesztésére és szinten tartására. Minden városban volt gümnaszion (tornacsarnok), ahol a férfiak gyakorolhattak. A futásokból, ugrásokból és dobásokból álló mozgásrendszert palesztikának nevezték. Az ókori Rómában a testedzéssel már inkább csak a katonák és a gladiátorok foglalkoztak. A középkorban a lovagi tornákat lehet megemlíteni. A reneszánsz idején újra felfedezték a palesztikát, és különböző humanista iskolákban gyakorolták. Mercurialis könyvet írt arról, hogy a testgyakorlás az egészségmegőrzés fontos eszköze.A mai értelemben vett szertorna alapjait német területen fektették le a 18. század második felében.

forrás: Wikipédia 

HAJRÁ MAGYAROK

A Cseh László, Gyurta Dániel, Pulai Bence, Kozma Dominik összeállítású magyar négyes a hetedik helyen bejutott a szombat esti döntőbe a 4x100 méteres férfi vegyesváltók péntek délelőtti selejtezőjéből a londoni olimpián.

Augusztusi hétvége

Hatodszor rendez reneszánsz napokat Várpalota:













Királyi Szakácsok Nyomdokán. Kerek évfordulóra készülnek Mátyás király szakácsainak leszármazottai. Idén immár huszadik alkalommal, minden eddiginél színesebb programkínálattal vár ismét mindenkit a Nagyszakácsi Királyi Szakácsverseny. A Mátyás király haláláig fellelhető alapanyagokból és korabeli technológiával, ám a mai ízlés szerint elkészített fejedelmi ételeket készítenek a versengő szakács-csapatok.

A magyar gasztronómiában igazi áttörést és újjászületést a Mátyás nevével fémjelzett reneszánsz hozott. Az új stílus- és egyben gondolatvilág a földi életre és annak szépségeire helyezte a hangsúlyt: így jutnak nagy szerephez a reneszánsz idején a természet és az ember remekei. 
Az új korszak igencsak kedvez a test örömeinek is, nem meglepő hát, hogy a reneszánsz lakoma méltó utóda a római Saturnáliáknak. A középkor markánsan fűszerezett étkei után ismét a pikantériáé lesz az elsődleges szerep. A reneszánsz étek nem elég, ha tápláló és ízletes, de legyen ínycsiklandóan gusztusos, különleges tálalásban. A tálalás művészetében - csakúgy, mint a művészet más ágaiban is - az itáliai mesterek jártak az élen.

Az elkészítési módok a mai gyakorlathoz képest igen eltérőek voltak. A levesek fogyasztása például nemigen volt jellemző, a húsokat viszont erősen fűszeres lében, vagy mártásban szervírozták. Ezt általában kenyérdarabokkal mártogatták ki a tálból. A sűrítési módok közül a kenyérbéllel való dúsítás volt használatos, a rántást ekkoriban még nem ismerték. Elterjed volt azonban a párolás, valamint a nyárson, illetve roston sütés módszere. Sertészsírt csak ritkán alkalmaztak, leginkább olajjal és vajjal főztek. Az ételek általában édeskés zamatúak voltak, ami a fűszereken kívül a méznek, az aszalványoknak és a gyümölcsöknek volt köszönhető. A fogások aromájára – a mai gyakorlathoz hasonlóan – a savanykás ízesítők (pl. ecet, tejföl, bor) használata is rányomta bélyegét.

Török világ  - Alsóörsön



Múltidéző időutazás, gazdag kulturális programsorozattal augusztus 2-4. között a Balaton-parti településen.




 

Fair play

Gyurta Dániel hatalmas sportoló, de hogy mekkora szíve van és mekkora ember, arról ma délután a Magyar Televízió londoni stúdiójában tette tanúbizonyságát.

Erről az éremről készít másolatot Gyurta Dani (MTI)

 

Mint megírtuk, idén április 30-án tragikus hirtelenséggel hunyt el Alexander Dale Oen, a norvég úszósport legnagyobb alakja. A 100 méteres mellúszásban tavaly világbajnoki címet szerző, a 2008-as pekingi olimpián második, 200 méteren kétszeres Eb-ezüstérmes norvég sportoló az Egyesült Államokban egy arizonai edőtáborban, a zuhanyzóban szívroham következtében halt meg. Debrecenben az Európa-bajnokság májusi megnyitóján a szervezők megemlékeztek a fiatalon elhunyt klasszisról.

Bár a 26 éves sportoló egyik legnagyobb vetélytársa volt, Gyurta Danit mégis igazi sportbarátság fűzte a norvéghoz – rendkívül megrázta a vetélytárs halála. Közös versenyeik alkalmával rendszeresen Danival együtt gimnasztikáztak, végezték a nyújtógyakorlatokat a tornateremben, beszélgettek, vagy éppen gratuláltak a másik eredményeihez..
A csütörtök délutáni versenyszünetek egyikében az MTV londoni stúdiójában Gyurta Dani éppen az érmét mutatta meg Szujó Zoltán műsorvezetőnek, amikor elmondta: érméről másolatot készít, és eljuttatja elhunyt barátja családjának!

Óriási tett, amivel alighanem az év nemzetközi Fair Play Díjára is felterjeszti majd Kamuti Jenő, a MOB Fair Play Bizottságának vezetője.

forrás:sport24 




Cseh László bronzérmet szerzett 200 vegyesen a londoni olimpián!!!




Cseh a londoni magyar küldöttség ötödik érmét szerezte. Gyurta Dániel szerdai, 200 m mellen és Szilágyi Áron vasárnap kardban aratott diadala előtt két cselgáncsozó végzett dobogós helyen: a 48 kg-os Csernoviczki Éva szombaton bronzot, a 66 kilós Ungvári Miklós pedig vasárnap ezüstöt nyert.

A második arany...

 

Gyurta Dániel óriási, 2:07.28 perces világcsúccsal győzött a 200 méteres mellúszás döntőjében a londoni olimpián. Az utolsó méterek nagyon szorosak voltak, Gyurta az édesanyjára gondolt, és megszerezte a magyar csapat második aranyát.



"Nagyon nehéz ilyenkor bármit is mondani. Nagyon nehéz volt az utolsó tíz méter, nagyon jöttek rám. A családomra és édesanyámra gondoltam, ami plusz erőt adott, szerintem ezért sikerült nyernem. Nagyon elfáradtam, de tudtam, hogy nem adnak semmmit ingyen, főleg egy olimpiai bajnoki címet" - nyilatkozta közvetelenül a verseny után Gyurta a Magyar Televíziónak.

 Gyurta a londoni magyar küldöttség negyedik érmét szerezte. Szilágyi Áron győzelme előtt két cselgáncsozó végzett dobogós helyen: a 48 kg-os Csernoviczki Éva szombaton bronzot, a 66 kilós Ungvári Miklós pedig vasárnap ezüstöt nyert.

forrás: origo