Régi város az ókori Görögországban .
Területe a nyugatpeloponnezusi partvidékhez tartozott és
Elisznek nagyságra nézve második folyama, az Alpheios (most Rufla) volt Olümpia.-nak
szent folyama. Az Alpheios nagy számu mellékfolyói közül a Kladeos (most
Lalaiko) volt az, mely a fő folyóval találkozván, a maga nemében páratlanul
alkalmas területet alkotott. Amint ugyanis 500 m. széles folyamvölgyéből az
Alpheios völgyébe ér, az utóbbiból elkülönít ez darabot, melynek határait délen
a folyó, északon az amfiteatrum módjára egymásra könyöklő hegyek, keleten
mindkettő, nyugaton a Kladeos, és a rajta tul emelkedő magaslat (most 168?4 m.
druvai domb) alkották. A völgynek ez elkülönített részében feküdt Olümpia., 300
stádiumra Elisztől, 1485 stádiumnyira Athéntől; visszavonultan a tengerparttól
és mégis közel hozzája. Az egész környék termékeny volt és máig is az. Szőllő-
és aprószőllő-ültetvények, búzatáblák és legelők fedik az Alpheios-völgyet,
melynek lapálya tágas és kényelmes, hegyoldalai szinte rátermettek, hogy nézők
helyei legyenek.
Az első, aki figyelmét O.-nak csak a hagyományokban élő
területére fordította, az angol Chandler volt (1776). Utána Winceklmann , de igazi eredményekkel csak Blouet Ábel (1829-30)
dicsekedhetett, majd Curtius fáradozásai folytán 1875-87-ig folytak az
ásatások, melyek a német birodalom és a görög kormány közötti megegyezés
alapján történtek és jóformán az egész város feltárására vezette. Olümpya két
szigoruan elkülönített részből állott, az Altison (berken) belül és rajta
kívűl. Az Altison belül minden kizárólag az istenek tulajdona volt, az ő
tiszteletükre vonatkozott. A körfal, melyet állítólag még Herakles épített,
délen az Alpheioshoz, északon a Stadion falához támaszkodott. Több kijárata
volt, de bejönni csakis a főkapun volt szabad. Belül, nem messze a bejárattól
volt a szent vad-olajfa (elaia kallisztefanosz), melyről egy fiugyermek, kinek
szülei még mindketen életben voltak, arany késsel levágta a pályadíjul szolgáló
koszorút Ezen a fán tul emelkedett hatalmas talpazaton az O.-i Zeus
temploma, melyet még az eleai Libon kezdett, de melyet csak Phidias idjén
fejeztek be; hatalmas méretekben épült (22m. magas, 27 m. széles és 64 m.
hosszu) hipertál-templom, melynek alapanyaga sajátszerü kagylómárvány (porosz)
volt. A templomban állott az ókori hellén plasztika legremekebb műve, Phidias
olimpiai Zeusa. A templom keleti oldalán volt a nagy oltár, mely azonban
megkülönböztetendő Zeus oltárától nyugatra a Hippodameion, északra a Pelops-szentély,
odább pedig a Hera-templom, melyet 1877. tártak fel, telve a legérdekesebb
régiségekkel és legértékesebb leletekkel. Ettől körülbelül 15 m.-nyire állott a
Philippeion, amakedon győzelem emlékére emelt körtemplom; még tovább nyugatnak
és északnak a Prytaneion, a Hestia-templom és különösen díszebédlő. Keletre a
Zeus-templomtól volt a nagy Zeus-oltár, toporágiai és istentiszteleti
szempontból egyaránt az Altis központja; 125 körzetű alsó építménye állítólag
az áldozati állatok hamvának és csontjainak felhasználásával készült. Az Altis
déli részében volt az elisziek tanácskozó terme (Buleuterion), melynek
négyszögű középületéhez két szárny csatlakozik; északon, a Kronion-domb aljában
egy terraszon 14 kincses ház (thesaurarinok), melyek közt keskeny út vezet
Ilithia és Aphrodite Urania templomaihoz. A kincses házakkal szemben állottak
Zeus ércszobrai (Zanesz), melyek birságok pénzeiből készültek; nyugatra tőlük a
metroon (dór peripterosz), az utóbbi és a Heraion (Hera temploma) közt Herodes
Atticus pompás exedrája. A Zaneszektől keletre feküdt egymással párhuzamosan a
Stadion és a még egyszer oly hosszu Hippodromosz, a kettő közelében Demeter
temploma, melynek papnője volt az egyetlen asszony, akinek megengedték, hogy a
versenybirákkal szemben ülve az O.-i versenyeknek szemtanuja legyen. Odább a
Kronosz hegy aljában ott volt a theatron. A hegy magaslatáról letekintve egyik
épület szebbnek tünt föl a másiknál, közbe fogadalmi ajándékok és győzelmi
szobrok voltak; a görög nemzeti szellemnek márványba vésett és ércből öntött
krónikája.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Oszlopcsarnok maradványai, itt készültek az atléták a versenyekre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése