A szakértők szerint bolygónk az extrém időjárások és természeti katasztrófák színtere. Így volt ez régen is, és ugyanez a helyzet napjainkban is.
A nagy kínai földrengés
1556. január 23. Ehhez a naphoz kötődik az emberi történelem legtöbb halálos áldozatot követelő földrengés természeti katasztrófája. Városok váltak a földdel egyenlővé több száz kilométeres körzetben.
A virágzó kínai kultúrában az akkori Shensi (mai Shaanxi) tartomány területén igen sok ember élt. A tartományi központ azonban néhány perc alatt szinte teljesen elpusztult.
A korabeli feljegyzések és geológiai kutatások alapján a tudósok modellezték a történéseket és arra a megállapításra jutottak, hogy egy, a Richter-skálán körülbelül 8-as erősségű földrengés alakult ki, melynek rombolási ereje a Mercalli skálán XI. fokozatú lehetett.
Az epicentrumot a tartományi főváros, Xi’an mellett 80 km-re határolták be. A földrengést kilenc tartományban lehetett még érezni. A város falai, a templomok és a házak rázkódtak, majd összeomlottak. Huaxianban 3 méter mélységben süllyedt meg a talaj, több helyen víz tört fel, csatornák keletkeztek. Xi’anban csak a falak 15-20%-a maradt állva, és repedések szabdalták a földet minden irányban.
Az emberek 60%-a életét vesztette. A feljegyzések 830 ezer civil állampolgár és katona haláláról szólnak, ezzel a számmal a kínai katasztrófa a mai napig a legtöbb áldozatot követelő földrengésnek számít.
Közel két évezrede, időszámításunk szerint 79 augusztusában a Vezúv váratlanul kitört, és elsöpörte a föld színéről a mellette fekvő településeket.Az ókori rómaiak egyáltalán nem tartották veszélyesnek a vulkánt, régen kialudt tűzhányónak gondolták, ezért még az oldalát is szépen művelt szántóföldekkel borították be. Aztán a hatalmas hegy hirtelen megmozdult: előbb csak porral vegyes gőz áramlott ki belőle, majd tüzes fények kezdtek el cikázni fölötte, végül pedig a szinte felrobbanó Vezúvból hullani kezdett a perzselő hamueső.
Az emberek kezdetben nem vették komolyan a bajt, haboztak, késlekedtek menekülni, egészen addig, amíg már valóban késő volt. A forró hamu hét-nyolc méter vastagságban telepedett rá Pompei-re és a tőle nem messze lévő Herculaneumra, elpusztítva mindent és mindenkit
A legpusztítóbb szökőár
A történelem legnagyobb emberáldozatot követelő cunamija, Szumátra szigetén kívül Thaiföld és Malajzia partjain, a Maldív-szigeteken, Sri Lankán és India délkeleti partjain is pusztított 2004. december 26-án.
Karácsonykor rengetegen pihentek a festői szépségű Szumátrán, illetve a többi, turisták által igen kedvelt indonéziai szigeten. Senki nem sejtette, hogy a szeretet ünnepén az emberiség egyik legpusztítóbb természeti katasztrófája fog bekövetkezni.
Helyi idő szerint reggel 7 óra 58 perckor pusztító erejű földrengés rázta meg az óceánt 240 kilométerre Szumátra szigetétől. A legtöbb nagy földrengés csak pár másodpercig tart. Ez percekig tartott, és akkora ereje volt, hogy a Föld forgását is felgyorsította.
A cunami a földrengés kipattanása után 15 perccel érte el Szumátra partjait, Thaiföldet 60, Sri Lankát pedig 90 perc alatt. Szumátrán a hullám érkezését a tenger visszahúzódása előzte meg. Ahol a part lapos volt, a hullám 1-2 km-re hatolt be a szárazföldre.
A legnagyobb pusztítás a háború sújtotta Aceh tartományban következett be, ahol éhínség és fertőzésveszély is fenyeget, halottak ezrei hevertek az utcákon, többek között a lerombolt fővárosban, Banda Acehben.
Az árhullám főként a sűrűn lakott, alacsonyan fekvő tengerparti területeket érintette. Az egészben az a szörnyű, hogy műholdas és egyéb megfigyelő rendszerek birtokában a világ másik felén néhány perccel a földrengés után már tudták, hogy mekkora katasztrófa fenyeget. A helyiek azonban a megfelelő riasztó rendszer hiánya miatt nem értesültek időben az őket fenyegető veszélyről.
A több mint 30 méter magasságot elérő cunami, és közel 300 000 életet követelt. Rengetegen eltűntek, a halottak pontos számát nem lehetett megállapítani, mert a visszahúzódó hullám a tetemek ezreit sodorta a tengerbe.
Gyermekek tízezrei maradtak árván, családok hullottak szét, életek munkája vált semmivé egy szempillantás alatt.
2008. decemberében még mindig több mint 400 holttestet nem sikerült azonosítani.
Tornádók
Az írott történelem legveszedelmesebb tornádója 1925. március 18-án érkezett Missouriba. A neve „három állam tornádója” (Tri-State Tornado) lett, mert Missouri keleti részén, Illinois déli részén és Indiana délnyugati részén haladt keresztül, és több mint 350 kilométert tett meg. A három órán át tomboló tornádó 695 ember halálát okozta, 2027 sebesültet hagyott hátra, és 15 ezer otthont rombolt le
Az 1970. november 8-án kialakult, Bhola névre keresztelt vihar a történelem legtöbb halálos áldozatával járó vihara. A mindössze III-as erősségű, közel 185 km/órás átlagos szélsebességgel kísért vihar, a Gangesz bangladesi deltájában több mint 500 ezer halálos áldozatot szedett.
És bár nagyon ritka, mégsem mentes hazánk sem a tornádóktól. Az egyik legerősebb megfigyelt tornádó Bia és Vác között pusztított 1924. június 13-án. Élettartama mindössze 6 perc volt, de ezalatt 5 ember életét követelte, 61 embert megsebesített, és 6 millió aranykorona kárt okozott.
Katrina hurrikán
A Katrina 2005. augusztus 23-án alakult ki a Bahama-szigetek térségében, és gyenge, 1-es fokozatú hurrikánként érte el Floridát. Itt nem okozott figyelemre méltó károkat, a Mexikói-öböl meleg vize fölé érve azonban gyorsan megerősödött, és így érte el 2005. augusztus 29-én a Mississippi torkolatvidékét Louisiana államban, New Orleans-tól 100 kilométerre. A következő napokban a legnagyobb, 5-ös fokozatot elért trópusi ciklon hatalmas árvizet okozott, ami közvetlenül 1500 ember halálát okozta. A vihar visszaduzzasztotta a Mississippi-t, a hatalmas vítömeg szinte az egész várost romba döntötte.
Ez volt a legtöbb halálos áldozatot és legnagyobb anyagi kárt okozó hurrikán, egyben a „legdrágább” természeti katasztrófa az Egyesült Államokban. A vihar a Mexikói-öböl partja mentén számos várost, köztük St. Louis-t, Long Beach-et érintette, de a legnagyobb károkat New Orleans-ban okozta: a város 80 százalékát a földdel tette egyenlővé. A károk helyreállítása a mai napig tart.
A Krakatau kitörése
A vulkáni tevékenység során létrejött sziget Indonéziában, Jáva és Szumátra között található. A Krakatau 1883 augusztusában a történelem leghatalmasabb vulkánkitörését produkálta: 25 köbkilométernyi hamut lövellt a levegőbe, a robbanás zaját több ezer kilométerre, Ausztráliában is hallani lehetett. A robbanás a sziget kétharmadát megsemmisítette. A kitöréskor a levegőbe került gázok és a láva 36000 embert ölt meg, lerombolt 165 falut.
A kitörést követő szökőár végigsöpört a Csendes- és az Indiai-óceánon, hatalmas pusztítást végzett Afrikában, Latin-Amerikában és Mexikóban. Az árhullámot 32 óra elteltével a La Manche csatornában is érzékelni lehetett.
2011, március 11.
- 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét
- A földrengés után hatméteres hullámokkal szökőár árasztotta el Japán egyes részeit.
zöld újság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése