Márciusi tél

Sándor, József, Benedek sajnos nem hozta meg a várva várt meleget.

Számos klímakutató az Északi-sarkvidék olvadásával hozza kapcsolatba az egész Európában harapós márciusi időjárást.

A Jeges-tenger jégtakarója történelmi minimumra csökkent 2012 szeptemberében. Az USA Nemzeti Hó- és Jégközpontja (NSIDC) hétfői adatai szerint az ilyenkor előfordult minimumhoz közelít a jégtakaró kiterjedése. Az olvadás miatt melegszik az óceán és fölötte a levegő is, ennek összhatásaként pedig megváltozik az egész északi félgömböt átfogó futószelek (jet stream) áramlása, amelyek kilenc kilométeres magasságban fújnak, általában 200-250 kilométer/órás sebességgel. Emiatt pedig az eddigieknél még messzebbre eljut a dél felé áramló sarkvidéki levegő - mondta Jennifer Francis, a Rutgers Tengerbiológiai Intézet kutatója a The Guardian brit napilapnak.
A jet stream közrejátszott a március 15-i hókáoszt okozó földközi-tengeri ciklon megerősödésében is az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint. A futószél éppen március 14-én fújt 350 kilométer/órás sebességgel a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött. A formálódó ciklon fokozta a szél sebességét, de a futószél is erősítette a ciklont, így aztán tartós hóvihar érte el Magyarországot.
Az olvadás miatt valószínűleg gyakoribbak lesznek az extrém időjárási események - erről Jennifer Francis és Stephen J. Vavrus már tavaly februárban közölt tanulmányt a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban. A cikk megállapításaival Vlagyimir Petukov, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa is egyetért, aki szintén arra az eredményre jutott, hogy az olvadás megváltoztatja a futószelek áramlását./origo/

Húsvéti dekoráció

Terítsünk ki egy asztalkendőt. Két szemben lévő sarkát tűrjük be, majd hajtsuk az egészet ketté. Helyezzünk el a közepében egy tojást, majd egy gombostűvel fogjuk össze az anyagot a tojás körül. A tojás fölött így két nyuszifülre emlékeztető kendővég lesz. Minden tányérban helyezzünk el egy-egy ilyen kedves díszt.



forrás: bien.h

Húsvét a nagyvilágban - Széder este

A széder szó rendet jelent. Nevezik még ezt az estét az őrködés, a megőrzés éjszakájának is (lél simurim).
"Őrködés éjszakája volt ez az Örökkévalónak, hogy kivezesse őket Egyiptom országából, ez az éjszaka az, mely az Örökkévalónak van szentelve, melyet meg kell őrizni Izrael összes gyermekeinek, nemzedékein át." ( 2Móz. 12, 42)

Az este levezetése a hágádából történik, mely külön erre az alkalomra megszerkesztett könyv, s lényegében ebben van az est forgatókönyve: mit, mikor, hogyan, miért kell csinálni. Ez alapján történik a hagyomány továbbadása, elbeszélése is: hogyan hozta ki népét az Örökkévaló a szolgaság földjéről.

 Az ünnepi asztalon a következők találhatók: 

-széder tál
-bor (a hálaadás jeleként)
-egy nagy és díszes serleg (Elijáhu/Illés serlege)
-egy tálka sós víz (a könnyek szimbóluma)
-három darab macesz(pászka)
-ünnepi gyertyák

A széder tálon a következők vannak:
-balra felül egy főtt tojás(bécá), mely jelképezi a Szentélyben bemutatott ünnepi áldozatot, ugyanakkor a gyász jele is, mivel már nem áll a Szentély...
A tojás emlékeztet még a mulandóságra, de az új kezdetre, az újjászületésre is.

-jobbra felül egy darab sült hús(zroá), mely a Szentélyben bemutatott bárányáldozat jelképe. Jelképezi még a kinyújtott kart is, mert: "...kivezetett Isten minket onnét kinyújtott kézzel és hatalmas karral..." (5Móz.26,8 )

-középen található a keserűfű(máror), mely általában torma

-ez alatt van a harószet, az alma, dió, bor fahéj keveréke, mely emlékeztet a vályogvetésre, a "malterre", mellyel őseink a szolgaság ideje alatt dolgoztak

-balra, a keserűfű alatt valamilyen zöldség(kárpász) van, mely lehet zeller, retek, főtt burgonya. Ez emlékeztet a tavaszra, az örök megújulásra.

-legalul ismét a keserűfű van(máror), mely az egyiptomi élet keserűségére emlékeztet.

Az est folyamán 4 pohár bort isznak, emlékezve arra, hogy az Örökkévaló megszabadított, megmentett, megváltott, népévé fogadott.

Húsvétvirág

Mivel húsvét táján kezd kihajtani, a nárciszt húsvétvirágnak vagy a feltámadás virágának is nevezik, s a keresztre feszítést ábrázoló képeken is látható. Lehet a bűn, az önzés és az önszeretet jelképe is.

Ovidius Metamorfózisaiban találjuk a romantikus történetet: Narcissus, a gyönyörűséges, de bátortalan ifjú visszautasította az érte epekedő nimfa, Ekho szerelmét. A nimfa bele is pusztult viszonzatlan érzelmeibe; csontjai sziklákká váltak, és csak a hangja - a visszhang - maradt meg. Aphrodité, a szépség és a szerelem szigorú istenasszonya azzal büntette meg Narcissust, hogy amint a tiszta erdei forrás vize fölé hajolt, és a víztükörben meglátta saját képmását - beleszeretett. Képtelen és reménytelen szerelme a halálát okozta, de holtteste virággá változott. Ezt a virágot róla, nárcisznak nevezték el. Később az önimádatot, az önmaga szépségében, önerényeiben való tetszelgést nevezték el nárcizmusnak.

A nárciszt már a régi görögök is termesztették és kedvelték; nem annyira szép virágjáért, mint inkább a belőle készíthető, bódítóan illatos olajért.

A történelem során sok más nép is megkedvelte és sajátjának fogadta a nárciszt. Méltán, mert sok országban terjedt el. Csodaszép virága a havasi réteknek és legelőknek. Az angolszász népek egyik kedvenc virága, amely éppen úgy jellemzi számukra a tavaszt, akár a rózsák és az íriszek nyílása a nyár közeledtét vagy a krizantémok megjelenése az ősz idejét.


forrás: húsvét
/Bálint gazda/

Húsvét-szigeten is kapcsolódik hagyomány a tojáshoz

Húsvét-szigeten is kapcsolódik hagyomány a tojáshoz. Igaz, ott nem a nyuszi tojja, hanem a füstös csér, és nem locsolni kell érte, hanem átúszni a tengert.

A Húsvét-szigetet, amely a polinéz szigetvilágban, a Csendes-óceán nyugati felén található, sokan emlegetik többes számban – szigetekként, tévesen. Van ugyan a közelében néhány aprócska szigetecske, de azok inkább csak sziklaszirtnek nevezhetők, és csupán a vándormadarak fészkelőhelyéül szolgálnak, az őslakosok számára azonban annál nagyobb jelentőséggel bírtak.

A legenda szerint úgy a 16. század környékén alakult ki a madárember-kultusz: a legerősebb és legbátrabb férfiemberek versengtek egymással a jeles „madárember” címért. Igazi megmérettetés volt ez: át kellett úszni a kis szigetre, és megszerezni a visszatérő csérek legelső tojását. A győztest madárembernek nevezték, adományokkal illették, és egy évig megkülönböztetett tisztelet övezte. Azt nem tudni, az évnek melyik időszakára esett a verseny napja, és hogy a tojásoknak mi lett a sorsuk, esetleg befestették-e őket...

A Húsvét-sziget egyedülálló látnivalói az óriási kőszobrok, a maoik. Régészek a világ minden tájáról találgatják, hogyan volt képes sok száz évvel ezelőtt az a pár ezer emberből álló népcsoport arra, hogy kőszerszámokkal kifaragjon, aztán farönkök segítségével a helyére szállítson 10–15 méter magas, több tíz tonnás szobrokat. Több mint hatszáz moai „őrködik” körben a szigeten. Úgy tartják, a szobrok síremlékek lehettek. A legtöbbjük a sziget belseje felé néz, egyetlen szoborcsoport kémleli csak kitartóan a tengert, de hogy miért, arra a mai napig nincs magyarázat. A szigeten kutató antropológusok az őslakosok írásjeleit sem tudták megfejteni a mai napig.

A Húsvét-szigeten élők minden bizonnyal tisztában vannak lakóhelyük nemzetközi nevének jelentésével, ők azonban egykor betelepült őseik előtt tisztelegve továbbra is Rapa Nuiként emlegetik hazájukat, ami annyit tesz: Nagy Evező. A Húsvét nevet egyébként akkor kapta a sziget, amikor 1722 húsvétján egy holland expedíció felfedezte. A Húsvét-sziget, amely egy parányi kis földdarabka (területe mindössze 166 km²) a világ másik felén, a legközelebbi emberlakta helytől, Chilétől 3600 km-re fekszik, így a legelszigeteltebb hely a világon.

Forrás: Nők Lapja Cafe

Március 25-én született Bartók Béla

A népdal a magyar népzene legősibb formája. Emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről-nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk. A 18. század közepéig senki sem foglalkozott a magyar népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt. A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött. A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink.

Népdalaink eredetének kinyomozása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – 20. századi zenetudósaink, zeneszerzőink - nevéhez fűződik.

"Egy célt fogok szolgálni:
a magyar nemzet és magyar haza javát."
 Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.



"A magyar népdal - olvassuk Kodály Zoltánnál - az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". A népzene olyan dallamokból tevődik össze, amelyeket sokan és sokáig énekeltek. Az, hogy a magyar népzene ma is eleven valóság annak köszönhető, hogy annyira más, mint Európa minden indoeurópai népének a zenéje, ezért az nem tudta megváltoztatni., hiszen a nyelvvel, a táncművészettel, a hiedelemvilággal, a mesevilággal és a viselkedési formáinkkal bennünk élt, hozzánk kötődött és ma is magyarságunk szerves részét alkotja. Népzenénk mindig szorosan kötődött népünk életéhez; annak feltárása nélkül nem kaphatunk teljes képet őseinkről.

Ezen a napon történt - Hugonnai Vilma

 
„Vilma doktorasszony”, első orvosnőnk 1922. március 25-én hunyt el Budapesten. A Kerepesi temető Magyar Nemzeti Panteonjában helyezték örök nyugalomra.



Grófi család gyermekeként a főúri családokban szokásos nevelést kapta. Leányiskolai tanulmányainak befejeztével, 18 éves korában férjhez ment, és három gyermeket szült. Arról 1869-ben értesült, hogy Zürichben a nők előtt is megnyitották az orvosi kar kapuit. Családja beleegyezésével, de minden anyagi támogatás nélkül 1872-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvosi karára, s ott 1879. február 3-án orvosdoktori oklevelet szerzett, majd a város sebészeti klinikáján helyezkedett el. Az ottani kedvező ajánlatokat elhárítva 1880-ban hazatért. Svájci diplomájának elismeréséért 1883 májusában a budapesti Tudományegyetemhez fordult, de kérelmét a fennálló jogszabályokra hivatkozva elutasították. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyan magánlevélben bíztatta, hogy nyugodtan gyakorolja hivatását, a hatóságok nem tesznek ellene kifogást, a jogi akadályok miatt erre azonban nem nyílt lehetősége. Hosszú időn át csupán szülésznőként tevékenykedhetett. Ebben az időszakban kezdte el ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű szakirodalmi tevékenységét. A nők munkaköre, Egy kis tudnivaló a női havi vérzésről és további fontos írásai a női egyenjogúsítási mozgalom irodalmát is gyarapították.
Majdnem egy évtized múltán felhagyott szülésznői gyakorlatával, és csupán orvosi elméleti kérdésekkel és szakirodalmi tevékenységgel foglalkozott.
Először 1895-ben hoztak olyan rendeletet, amely nők számára is lehetővé tette a bölcsészeti, az orvosi és a gyógyszerészi képzést, de az orvoskar ebben a kérdésben még akkor is általában elutasító álláspontra helyezkedett. Azután 1896-ban folyamodott ismét diplomájának elismeréséért. Azt végül – néhány vizsga letétele után – elfogadták, s így 100 évvel ezelőtt, 1897. május 14-én Budapesten orvosdoktorrá avatták az első magyar doktornőt.

Ezután magángyakorlata közepette előadott a Bábaképző Intézetben, népszerű előadásokat tartott a leánynevelés kérdéseiről, és magyarra fordított több, a bábaképzéssel foglalkozó francia és német nyelvű szakkönyvet. A nő mint háziorvos címmel 1907-ben jelent meg legfontosabb munkája. Ez ugyan fordításon alapult, de a fejezeteket alaposan kiegészítette saját gyakorlatának ismereteivel.
A magyar Bábaegyesület egyik vezetője, a Szabad Lyceum nevű tudományos ismeretterjesztő társaságnak az alelnöke és az Országos Nőképző Egyesületnek egyik alapítója volt. Harcolt a nők oktatásáért és nemüknek megfelelő foglalkoztatásukért. Az első világháború idején mintegy 80 hazai orvosnőt szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban végzendő orvosi szolgálatra.