Mondani szoktuk..

Bonyolult, mint a gordiuszi csomó! Ezt szokták mondani, ha valami érthetetlen, kusza, zavaros. 

Az ókori frígiai város legendás királya, Gordiosz által azon a kocsin készített Csomó, amelyen utaztában egy jóslat alapján királlyá tették. A monda szerint, aki a csomót megoldja, Ázsiának az ura lesz. A csomót senki sem tudta kibogozni. Végül Nagy Sándor úgy oldotta meg a kérdést, hogy a csomót kardjával kettévágta s valóban a legnagyobb hódító, az akkor ismert Ázsia ura lett. Innen ered a mondás, amikor valaki a nehéz problémát egyszerűen, "egy vágással" megoldja.



Achilles-sarok
Valakinek a legsebezhetőbb,legérzékenyebb pontja. Achilleusz görög hősről kapta a nevét, aki Homérosz Iliászának a központi alakja. Anyja, a tenger istennője, Thebisz, megmártotta a Sztüx folyóban, így sebezhetetlenné tette testét, kivéve a sarkát, melynél fogva tartotta. Itt érte Parisz halálos nyílvesszője.

Drákói szigor
Draco Drakón arisztokrata származású athéni arkhón(törvényhozó). I.e. 621-ben készítet törvénykönyve a szokásjogot rögzítette, s rendkívül szigorúságáról vált híressé. "Vérrel írt" törvényeinek közmondássá  vált szigora a magántulajdon könyörtelen védelmezésével, elsősorban a szegényeket sújtotta. Innen erednek a drákói szigor, a drákói ítélet, stb.kifejezések, melyek közmondássá váltak.

Bálám szamara

Bálám (Bileam) mezopotámiai próféta. A Bálám szamaráról szóló elbeszélés szerint, mikor Bálám az izraeliták elátkozása céljából Bálak királyhoz ment, útjában egy angyal feltartóztatta. A szamár látta az angyalt, de Bálám nem . A szamár nem tudván kitérni, megállt és emberi hangon szólalt meg. Bálám végül nem tudta megátkozni Izraelt, mert szája átok helyett áldásmondásra kényszerült. " Áll, mint Bálám szamara."- akkor mondjuk, ha valaki ismeretlen okból megmakacsolja magát.

Pandora szelencéje

 Azt szokták mondani „kinyitotta Pandóra szelencéjét”, amikor valaki olyat tesz, ami egy sor megállíthatatlan és visszafordíthatatlan folyamatot (legfőképp rossz dolgokat) idéz elő.

 

Prométeusz, az igaszságot szerető és a haladásért küzdő titán szerette az embereket. Ő tanította meg őket mindarra, ami életüket széppé és boldoggá tette. A bajt, betegséget, bánatot csak akkor ismerték meg az emberek, amikor egy nő mindazt, amit az istenektől ajándékba kapott, a földi halandók nyakába zúdította. A nő, Pandora névre hallgatott.

Pandorát Hephaisztosz isten Zeusz parancsára agyagból készítette, a lelket pedig maga a legfőbb isten lehelte bele. Az ilyenképp teremtett lény annyira tetszett a többi istennek, hogy egymással vetélkedve ajándékozták meg mindennel, amire-nem volt szükségük, és amitől így meg tudtak szabadulni, bűnöktől, bajtól, betegségeiktől.
Pandora Epimetheusz felesége lett, aki nem volt más, mint Prometheusz testvére. Az ő házában őrizték azt a szelencét, amelyben az ajándékokat helyezték, és amelyet Zeusz parancsára tilos volt felnyitni. Pandorát azonban egyre csak kínozta a kíváncsiság és mit sem törődve a tilalommal, felnyitotta a dobozt. Abban a pillanatban kiröppent minden, ami csak bajt, szenvedést hozott az emberiségre. Pandora ijedtében rácsapta a fedelet a szelencére, de abból már kirepült minden, kivéve a-Reményt, ami pedig egyetlen orvossága minden bajnak és szenvedésnek.

A ló

Ezek a patás állatok egy ősi magyar legenda szerint az ember legrégibb társai. „Miután a föld így szépen elkészült volt, Úr-Isten fölnyúlt az égbolt tetejébe, s letört egy kis darabot a Napból. Ebből formálta az első embert és az első asszonyt. S mivel még maradt a kezében egy kis törmelék a napdarabkákból, ebből a törmelékből teremtette meg az ember és az asszony két hűséges szolgáját: a lovat és a kutyát.”

Mítoszok sora kapcsolódik a lóhoz. Hátán az ember be- és kilovagol a világból, születési és temetési rítusok tartoznak a lóhoz. 

A skandináv mitológiában Odin, az istenek vezére, - a csata és a halál, valamint a bölcsesség, a varázslat, az ihlet és a jóslás istene is - egy nyolclábú fekete paripán lovagolt, míg a hindu mitológiában Szúrja, a Napisten hét vörös csődör által vont szekéren haladt át az égen, miként a görög mitológiában Apollón-Napisten is. Szeléne Holdistennő szekerét egy fehér és egy fekete ló húzza, itt a telihold és az újhold jelképei.

Anahita az iráni termékenység-istennő, a szent vizek úrnője, a csillagok között lakik, négylovas szekerén tiporja le a démonokat, ő ad minden életet, termést. Tistrja, az iráni mitológiában az eső istene is termékenységisten, a Szíriusz csillaggal azonosítják. Három alakban jelenik meg, aranyszarvú bika, fehér ló, és fekete ló képében legyőzi a vizeket visszatartó démont.

A druidák Napszimbóluma volt a ló.

 A kelták legnépszerűbb termékenység istennője, aki a római időkben elsősorban a lovak, lovászok és lovaskatonák patrónája, a ló alakban ábrázolt Epona, nevének jelentése: Nagy Kanca. Képét lóistállókban a jászolra festették védőtalizmánként. A ló szerepét a kelta hiedelemvilágban kitűnően illusztrálta Epona tiszteletének nagy elterjedtsége. Ez az állat a harc szimbóluma, de védő, démonűző szerepe is van.

„A perzsák szent fehér lovairól Herodotosz tudósít, mikép jóslatadó nyerítésük országos vállalatok és fejedelem választások alkalmával határzó befolyással bírt.” – olvashatjuk Ipolyi Magyar Mythologiájában. A perzsa Dáriusz lova megszerezte gazdájának a királyságot. Hét perzsa vezér abban egyezett meg, hogy az legyen közülük a király, akinek lova napfelkeltekor elsőnek fog nyeríteni.

Tacitus írásaiban olvashatunk az „assyriaiak szent lovairól” valamint Grimm tudósít a drontheimi templom udvarában legelő szent lovakról.

A kínai asztrológia szerint a Lóhoz a könyörgés és a rábeszélőképesség fogalmai társulnak. A Ló jegyében születettek barátságosak és vállalkozó szelleműek, hajlamosak a hirtelen indulatokra és érzelmekre.

A távol-keleti állatövnek jelenleg is része a Ló. A Ló évek: 1942, 1954, 1966, 1978, 1990, 2002, 2014. 

A Ló jegyben születetteknek kitűnő napja a kedd, jó napjuk a péntek, és rossz napjuk a szerda.

/forrás: Állatmitológia-mitikus állatok/

Az õsi magyar nép a fehér lovat szent állatnak tekintette. A táltos feláldozta õket máglyán. Ha a lovas meghalt, vele temették a lovát is. Bõrét lenyúzták és egy karóra feszítették, majd pár napig száradni hagyták. A "húzza a lóbõrt" mondás arra a recsegõ hangra utal, amikor a lóbõrt a karóra feszítették.

Mit hoz 2014?

2014 a ló éve a kínai horoszkóp szerint, amely bőséget, haladást és fejlődést hoz életünkbe. 

A kínai horoszkóp a holdévek szerint határozza meg a csillagjegyeket, a több ezer esztendős kínai hold-kalendárium alapján. Hatvan évig tart egy teljes ciklus, melyet egyszerűbb, öt elemből álló ciklusok alkotnak: a fém, a tűz, a föld, a víz és a fa. Ezzel az öt elemmel kapcsolódnak össze az állatövi jegyek, ahol minden elem rendelkezik egy uralkodó bolygóval. A kínai horoszkóp 2014-re legjellemzőbb adata, hogy a Ló éve lesz. Ekkor is érvényesek persze a holdkalendáriumban leírt állandók, mint például az a tény, hogy a pozitív, negatív sugárzások és elemek ciklusonként váltakoznak. Az elemek egymással szorosan összefüggnek, hisz a Fémből nyerhető a Víz, abból a Fa, a Fából a Tűz, a Tűzből a Föld, s abból a Fém. Mindegyik elem egyforma erős, és ami a lényeg, hogy egyik sem létezhet a többi nélkül. 

BUÉK - 2014

http://www.jacquielawson.com/viewcard.asp?code=QT35359283

Katt a pezsgős üvegre!

CLICK ON THE BOTTLE

Bécs- Újévi Koncert 2014.

Az európai újévi rendezvények egyik legmeghatározóbb eseménye a Bécsi Újévi Koncert.
Minden év január elsején mintegy másfél milliárd néző figyeli a Bécsi Újévi Koncert közvetítését, így a hangversenyterem joggal tarthatna igényt „A világ legismertebb koncerthelyszíne” címre. 

2014.-   A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje nemcsak a keringőkirály Straussról, hanem a 150 éve született Richard Straussról, valamint az első világháború kitörésének 100. évfordulójáról is megemlékezik.

 

A zenekart Daniel Barenboim vezényelte. A világhírű zongoraművész 25 év után másodszor kapott felkérést, hogy dirigálja a rangos zenei eseményt. A bécsi újévi koncertnek nincs állandó karmestere, a zenekar tagjai döntik el, kit hívnak meg. „Daniel Barenboim kitűnő zenész, és emellett elkötelezett humanista. Ezért szimbolikus ereje van annak, hogy az első világháború emlékévében őt választottuk karmesternek" - mondta Clemens Hellsberg hegedűművész, a Bécsi Filharmonikusok elnöke.
Az Osztrák Rádió és Televízió 56. alkalommal közvetítette az eseményt, amelyet 92 országban láthattak a nézők, 70 országban elő egyenes adásban.

  Az Aranyteremnek persze nemcsak a hírneve, de az akusztikája is tökéletes. 

Hónapföldrajz - Január

A földrajzi nevek eredetét kibogozni sokszor szinte reménytelen vállalkozás. Mégis érdemes szabadjára engednünk fantáziánkat, és elkalandoznunk a furcsábbnál furcsa nevek világában. Vajon hány város, hegy vagy folyó neve utal az év valamelyik hónapjára?

Január hónap latin neve köztudomásúan Janus-t, a kétarcú római istenséget rejti magában. A fennmaradt ábrázolásokon arcai előre is, hátra is tekintenek, így méltán lett a kapuk védelmezője. Átvitt értelemben pedig a kezdetekre ügyelő isten, így logikusan tevődött át az év elejére Julis Caesar naptárreformjakor januárra. Janus kultuszát a legenda szerint Róma egyik alapítója, Romulus teremtette meg. Hiába, „minden út Rómába vezet!” Januárról tehát például az örök város szíve, a Forum Romanum juthat eszünkbe, mert ott áll Janus híres szentélye. Kettős ajtóit háború idején szélesre tárták, azon ritka alkalmakkor, amikor a birodalom nem viselt hadat, bezárták.

Egy másik neves januári földrajzi név mindenki számára ismerősen cseng: Rio de Janeiro,, melynek neve portugálul „január folyóját” jelenti. Világos, hogy miért éppen január, hiszen a portugál felfedezők 1502. január 1-jén érkeztek ide Gaspar de Lemos hajóin. Tehát a Janeiro név magától adódott, de hol van maga a folyó? Sehol, hiszen csupán a Guanabara-öböl Rio és Niterói között nyíló, keskeny bejárata tévesztette meg a hajósokat. Járatlanok voltak még a brazil partok alakrajzában, és olyan régóta kerestek már hiába horgonyzásra alkalmas helyet, hogy vágyaikat valóságnak hitték, s a ma 14 km hosszú híddal átívelt öbölkaput folyótorkolatnak vélték. A második legnépesebb brazil város (k. 5,7 millió lakos) világraszóló hírnevét jelzi, hogy mindenki csak Riónak nevezi, pedig Földünkön százával vannak folyókról elnevezett városok…

Forrás: Földgömb Dr. Dutkó András cikksorozata

Hónapok nevei

 
Régi magyar elnevezések

 
Január - FERGETEG hava
Február - JÉGBONTÓ havaMárcius - KIKELET hava
Április - SZELEK hava
Május - ÍGÉRET hava
  Június - NAPISTEN hava
  Július - ÁLDÁS hava
  Augusztus - ÚJKENYÉR hava
  Szeptember - FÖLDANYA hava
  Október - MAGVETŐ hava

November - ENYÉSZET hava 
December - ÁLOM hava 

A hónapok régi katolikus keresztény elnevezése:

Boldogasszony hava (January)
Böjtelő hava (February)
Böjtmás hava (March)
Szent György hava (April)
Pünkösd hava (May)
Szent Iván hava (June)
Szent Jakab hava (July)
Kisasszony hava (August)
Szent Mihály hava (September)
Mindszent hava (October)
Szent András hava (November)
Karácsony hava (December)

Január:

Nevét Jameszál a kapuk és átjárók római istenségéről kapta ez a zimankós hónap. A népi kalendárium Boldogasszony havának nevezi. A télnek ebben a szakában a denevérek még alszanak, a nappali lepkék némelyike is pincében, barlangban húzza meg magát. A tőkés réce már párt keres, akárcsak a vadmacska. A varjak nagy csapatokban lepik el a szántókat, városokat, sőt a kormorán is fel-felbukkan Budapesten.

Február:

Ebben a hónapban az ókori rómaiak engesztelő áldozatokat mutattak be Februusnak, a megtisztulás istenének. A népi kalendárium szerint: böjt elő hava. Ilyentájt bújik elő téltemető, a hóvirág, a tarka sáfrány. Ha melegszik az idő, megébrednek téli álmukból a mocsári és az erdei békák. A róka javában ügyködik a család alapításon, a fülesbagoly is költőhelyet keres. A fenyőmagon élő keresztcsőrű már fiókáit neveli különleges télálló fészkében.

Március:

Mars a háború istene volt az ókori Rómában. A nép úgy vélte, szerencsés végkimenetelt jelenthet, győzelmet hozhat, ha a háborút ebben a hónapban indítják. A népi kalendárium szerint: böjt más hava. Olvadás után kezdődik a görények násza. A bíbic korán kezdi a költést; ha pedig fiókáit elviszi a hideg, új fészekalja lesz.Elsőként hazai füveink között, virágot hoz a törpesás. Telelőhelyükről ilyentájt érkeznek vissza, és máris fészek építésbe kezdenek a kanalas gémek.

Április:

A név eredete bizonytalan. A latin aperire szó jelentése: nyitni.
Ovidius szerint e hó megnyitja a virágok és emberek szívét. De mivel a hónapot Vénusznak, a szépség és szerelem istennőjének szentelték, lehetséges, hogy elnevezése az istennő görög nevéből ( Aphrodité ) ered.
A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Az áprilisi erdők leggyakoribb virága a tavaszi kankalin.
Hosszú téli álma után ebben az időben bújik elő a mókusfélék közé tartozó ürge.

Május:

Ovidius magyarázata szerint-e hónap elnevezése a latin maiores ( idősek ) szóból, mások szerint Maia római termékeny istennő nevéből ered.
A népi kalendárium szerint: Pünkösd hava.
Ilyenkor virágzik a bodza, tányérjából szörp, köhögés csillapító tea készíthető. Ugyancsak virágot bont hazai maradványfajunk a pilisi len. Visszatér telelőhelyéről a sarlósfecske, a nádasban felharsan egy ritkán látható gémféle, a bölömbika hangja.

Június:

Ovidius azt mondja, hogy ennek a hónapnak a neve a latin iuniores ( fiatalok ) szóból származik, de az is elképzelhető, hogy a római mitológia istennője, Júnó- Jupiter főisten felesége, a házasság és a születés védnöke-adta a név alapját.
A népi kalendárium szerint: Szent István hava. Ilyenkor már bőséges a táplálék, tobzódik a természet. Tojást raknak a gyíkok, siklók, pipacstól vöröslenek a vetések, rétek.

Július:

A tíz hónapos római naptárban július hava még quintilis néven szerepelt, minthogy ötödikként következett a sorban.
Julius Caesar ( i.e.100-i.e.44 ) római császár e hó 13. napján született.
Innen ered a hónap ma használatos neve.
A népi kalendáriumban: Szent Jakab hava.
A hó elején, csupán néhány órára, szárnyra kap a tiszavirág. A rekkenő hőségben futrinkák iszkolnak, gyíkok surrannak a fűben, éjjel gyönyörű tűzijátékot rendeznek a párosodó szentjános bogarak.

Augusztus:

Augustus:- önmagáról nevezte el ezt a hónapot, s 31 napossá tette, mert hogy a Caesarról elnevezett júliusban is ennyi a napok száma.
A népi kalendárium kisasszony havának nevezi, ilyenkor virágzik az erdőben a ciklámen, a gólya fiókák lassan önálló életet kezdenek.

Szeptember:

Szeptember:elnevezése a latin septem szóból ered, amelynek jelentése hét. Ez volt ugyanis a hetedikként következő hónap a korai tíz hónapos naptárban.
A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.
Észak felől megérkeznek az átvonuló madarak, az erdőkben felbőgnek a gímszarvasbikák.

Október:

A hónap latin eredetű neve: Az " octo " szóból származik, melynek jelentése nyolc.
Ilyenkor már kevesebb a napfény, a lomb klorofilja elbomlik, vörös-sárgába fordul az erdők színe.
A dámvad viszont épp csak belekezd nászába, a muflon is ekkortájt üzekedik.

November

Ennek a téli hónapnak a neve ugyancsak számnévből, a latin novem szóból ered, amelynek jelentése kilenc.
Szent András hava.
Ahogy megjönnek a fagyok, északról ezrével érkeznek a vetési ludak a Dunántúlra.
Lombhullás után már jól látszanak a faágakon a parazita fagyöngyfélék jellegzetes gömböcei.

December:

Neve ugyancsak latin eredetű, a decem tíz szóból származik.
A népi kalendárium, Karácsony havának nevezi.
A denevérek már téli álmukat alusszák, a nyest az ember közelébe költözik a hó elöl. A vaskos erős csőrű süvöltő viszont még a zord időben is talál magának ropogtatni valót.