Július 26- Anna-bál

A balatonfüredi Anna bál történelmi hagyományra visszatekintő rendezvény, az ország egyik legrégebbi bálja. Hangulatában és tradícióiban feleleveníti a polgári Magyarország egyik leggazdagabb időszakát a Reformkort. A bál csúcspontja a bálkirálynő és udvarhölgyeinek megválasztása, melyre éjfél után kerül sor. 

  A rendezvény eredete egészen 1825. július 26-ig nyúlik vissza, amikor a balatonfüredi Horváth-kúriában tartották az első Anna-bált a házigazda, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János Anna nevű leányának tiszteletére. A fiatal hölgy azon a bálon ismerkedett későbbi férjével, Kiss Ernő huszárkapitánnyal, aki az 1848/49-es szabadságharc tábornoka volt és Aradon, vértanúként halt meg. A füredi Anna-bál a reformkorban már az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, s a Horváth-házban olyan illusztris személyeket láttak többször is vendégül, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Blaha Lujza...

Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszottak először a nyitótáncként hagyományos díszpalotás mellett.

A hagyomány szerint Eris aranyalmájával jutalmazzák a bál királynőjét, a két udvarhölgy pedig Rotschild illetve Aponyi mintával díszített herendi vázát kap ajándékba. A bálon és kísérőrendezvényein, mint például a Krúdy Gyula novellájára alapuló balatoni szívhalászaton, amikor is egy hajó fedélzetéről a vízbe dobott fa-szíveket kell kihalászni a hullámok közül, most már évek óta több ezren vesznek részt.
Az Anna-bál napjainkban a város egyik legfontosabb eseménye, jelentős idegenforgalmi vonzerővel bír és meghatározó része a Balatonfüredről kialakított képnek.

 

Magyarországon hagyományos megnyító tánc lett a Palotás.
Manapság, ahol magyarok élnek és tartják az elmúlt idõk hagyományait, elõadják a Palotást érzéssel és méltóságteljes mozgással.

A magyar táncok kiforrásának ideje a 16. századra tehetõ. A Palotást királyi és fejedelmi udvarokban is táncolták. A Palotás a 18. és 19. században élte fénykorát. Ünnepélyes tartású társastánc hangulata derũs, lovagias. Elnevezését a várak, kastélyok dísztermeirõl (palota) nyerte.

Az új hangszerek, új zene és új szellem ösztönözte a magyar nemességet, hogy kialakítsák saját elõkelõ táncukat. Rózsavölgyi Márk (1789-1848) magyar zeneszerzõ komponálta a legrégibb csárdást 1835-ben. Bár a csárdás eredetileg paraszt tánc, a nemesség körében népszerũvé vált. Az elsõ magyar páros tánc is Rózsavölgyi nevéhez fũuzõdik: a “körmagyar” az 1840-es években jött divatba. A Palotás részben a verbunkoson és a friss pároson alapszik, és így a férfias magyar virtus is érvényesül, de végül elõkelõ kifínomult tánccá fejlõdõtt az Andalgóval. A színpadi zene is befogadta a Palotást Erkel Ferenc “Hunyadi László” c. operájában és Kodály Zoltán “Háry János” c. daljátékában.A magyar táncok kiforrásának ideje a 16. századra tehetõ. A Palotást királyi és fejedelmi udvarokban is táncolták. A Palotás a 18. és 19. században élte fénykorát. Ünnepélyes tartású társastánc hangulata derũs, lovagias. Elnevezését a várak, kastélyok dísztermeirõl (palota) nyerte.





Az új hangszerek, új zene és új szellem ösztönözte a magyar nemességet, hogy kialakítsák saját elõkelõ táncukat. Rózsavölgyi Márk (1789-1848) magyar zeneszerzõ komponálta a legrégibb csárdást 1835-ben. Bár a csárdás eredetileg paraszt tánc, a nemesség körében népszerũvé vált. Az elsõ magyar páros tánc is Rózsavölgyi nevéhez fũuzõdik: a “körmagyar” az 1840-es években jött divatba. A Palotás részben a verbunkoson és a friss pároson alapszik, és így a férfias magyar virtus is érvényesül, de végül elõkelõ kifínomult tánccá fejlõdõtt az Andalgóval. A színpadi zene is befogadta a Palotást Erkel Ferenc “Hunyadi László” c. operájában és Kodály Zoltán “Háry János” c. daljátékában.

A fák

A fa összekötő kapocs föld és ég között. Szeretjük, tiszteljük, hisz a vele való kapcsolat átszövi életünk mindennapjait.

Földünk minden kontinensén megtalálhatók a fák. Lombkoronájuk sok állatnak nyújt táplálékot és lakóhelyet, törzsük és gyökerük szintén. A Föld légkörének oxigéntartalmát jórészt a fáknak köszönhetjük, így azok az élőlények is nagyban kötődnek a fákhoz, melyek nem eszik, vagy nem laknak a fa lombjában.
Azok az állatok, melyek az erdőben a fák lombkoronájában élnek, nem tudnának hol lakni, ha kivágnánk a fákat. De a nagyobb testű állatok is elpusztulnának, hiszen nem találnának élelmet, és menedéket sem. A fák kipusztulásával örökre elbúcsúzhatnánk az őzektől, harkályoktól, vaddisznóktól is.

A világ legöregebb fái a kaliforniai Fehér-hegyekben élnek. Szoborszerű formáik már évezredek óta dacolnak az idők viharaival. Az egyik példány idén töltötte be 5064. életévét... 

A fa a legősibb, az egész világon elterjedt, egyetemes növényszimbólum. A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység; a kiszáradt fa az elmúlás jelképe. A magyar népmesékben is gyakorta találkozunk vele: égig érő fa, aranyalmafa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak; utat szimbolizál, amelyen a sámánok, táltosok, mesehősök az égbe vagy alvilágba juthatnak. 

Az égig érő fa

A magyarság hitvilágát, mesevilágát, mondavilágát, zenevilágát és népművészetét egy Belső-Ázsiából hozott örökség köti össze: ez az „égig érő fa”. Nemcsak hiedelemmondáink, népmeséink sajátos eleme ez a hatalmas fa ágai között a Holddal és a Nappal, hanem az Európában egyedülállóan gazdag népi díszítőművészetünknek is. Pásztoraink szaruból készült sótartóin, tálasainkon, házaink oromzatán, edényeinken, bútorainkon egyaránt előfordul ez a csak a magyarság számára megfejthető szimbólum.

Őseink hamar felismerték, hogy a növények megszületése, növekedése, beérése és halála az emberek szeme előtt zajlik és hasonlatos az ember életrendjéhez. Ám a növényzet tavasszal újraéled, az ember élete viszont halálával véget ér. Itt találjuk meg az életfa-gondolat nyitját; a vegetáció örök újjáéledését átvinni az emberre. Tőlünk keletre – Belső-Ázsiában – sok változatban él az életfa hite, amelyeket rajzokban, faragásokban, rátétmunkákban és domborműveken találunk meg. A belső-ázsiai török népek képzete szerint a világfa minden fa legmagasabbika, melyik mindennek a középpontjában nő, és csúcsa a főisten (az egyisten) lakásáig ér. Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyarlakta területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk. Életfa-ábrázolások fordulnak elő honfoglalás kori szíjvégeken és más tárgyakon, amelyek ugyancsak azt bizonyítják, hogy az életfa fogalmát (mítoszát) és szimbólumrendszerét Belső-Ázsiából hoztuk a Kárpát-medencébe.

Az égig érő fa Belső-Ázsia alapmítosza, képzetét a török népek mind ismerik a következő elképzelés szerint: él a világon egy csodálatos fa, amelynek hét vagy kilenc ága van. A fa olyan helyen nő, hogy csak az ilyen tudományban jártas ember találhatja meg, a közönséges ember csak hírét hallja, de látni nem láthatja. A magyar hiedelemvilág „csudálatos fája,”, „égig érő” vagy „tetejetlen” fája a belső-ázsiai népek világfája, amely összeköti az alsó (föld alatti), a középső (a földi) és a felső (túl)világot.

A népmesék fantasztikumnak ható részletei alapjaikban nem kusza képtelenségek, hanem többnyire ősi vallási hagyományok. Az égig érő fa teteje közelében elnyúló ágon hajszálon függő, vagy három madárlábon forgó kastélyt, vagy réz-, ezüst- és aranypalotát és táltoslovakat találnak az azt megmászó mesealakjaink.

Ez az égig érő fa meséinkben is megmaradt: a sárkány elrabolja a lányt és az égig érő fa tetejére viszi. Sokan indulnak el kiszabadítására, de kísérletük kudarcba fullad. Végül a kis kanásznak sikerül feljutnia a világfa csúcsára úgy, hogy baltájával lépcsőt vág a fa törzsébe és a rétegekből álló lombkoronán „világról világra” halad. A hőst az ott lakó Szél, a Hold és a Nap segíti útján. Ebben a mesében a magyarok ősvallásának három rétege ötvöződik: 1. az ég rétegződése és az egyes rétegekben lakók pontos meghatározása; 2. az élet fája teli tápláló gyümölccsel; 3. az akadályokkal megtűzdelt fa megmászása.



Írásos történeti forrásaink, népmeséink és népművészetünk megemlékeznek olyan hatalmas fáról, amelynek csúcsa az égitestekig ér. Az égig érő fa meséjét az egész magyar nyelvterületen ismerték/ismerik. A magyar nép hitvilágában a sorsjelző életfa az ősfákkal és családfákkal egy gyökéren nő, hiszen jelképes értelemben az anya helyett áll.

A gyermek életfája a vér szerinti anya felsőbbrendű énje. Amikor a beteg gyermeket átemelték ágai közt, abban a hitben voltak, hogy ezáltal az anya „újraszüli” fiát, életerejéből is átad valamit. A parasztember életében a gyermek világrajötte után a házasság a legnagyobb esemény; a legszebb életfa mindig a menyegzőn ékeskedett; az életet, a termékenységet és a bőséget jelképezte.

Őseink jól megkülönböztették a testet és a lelket; erre utal, hogy létezett külön szó a lélekre, és e kifejezés bizonyos kapcsolatban áll a lehelettel. A lélek továbbélésére utalnak a halotti torok és a temetési szertartások.

Eleink szép mítosza volt, hogy a születésre váró gyermek lelke a túlvilágon az életfa ágán lakozik, onnét száll le a földi létbe, és a test halála után oda tér vissza. Ezért megkülönböztették a testlelket, amely a testben levő minden élettani, szellemi, érzelmi és értelmi működés fogalma; a szabadlelket, ami az egyénnek a testen kívüli megjelenési formája, második énje, amely alkalmilag el is válhat a testtől; álomlelket, amely az embernek nem cselekvő állapotában (álmában) mutatkozik meg; a halotti lelket, amely a halál után a föld alatti másvilágon tartózkodik, valamint a fejlelket, amely az ember fejében fészkel.

Egyistenhitünk máig köztünk élő szimbóluma és gondolatvilága az égig érő fa; erről hallanak gyermekeink és unokáink meséikben, ezt látják a körülöttük lévő tárgyakon, figyelmeztetve arra, hogy ez ősi hagyatékunk, amely bennünk él, meg kell őriznünk és tovább kell adnunk.
/Hankó Ildikó/


"Ha nem találsz árnyékot,
ne a napot okold, hanem magad,
hogy nem ültettél egy  fát"...

„Aki fát ültet, önmagán kívül másokat is szeret.” Angol közmondás

„Az ember legjobb barátja a Földön a fa. Amikor a fát tisztelettel és gazdaságosan használjuk, miénk a Föld egyik legnagyszerûbb erõforrása.” Frank Lloyd Wright

„Nyugalmukban gyönyörûek; csendjükben bölcsek. Állni fognak, miután mi porrá válunk. Tanítanak minket, és mi gondozzuk õket.” Galeain ip Altiem MacDunelmor

 
 

 

Ezen a napon történt - Árpád-házi Szent Kinga

1292-ben ezen a napon halt meg Árpád-házi Szent Kinga, IV. Béla királyunk lánya, Lengyelország és Litvánia védőszentje.


IV. Béla és Laszkárisz Mária bizánci hercegnő legidősebb gyermeke, Árpád-házi Szent Margit nővére 1224-ben született, minden valószínűség szerint az esztergomi királyi várban.
 Árpád-házi Kinga 15 éves volt, amikor 1239-ben Boleszláv lengyel király feleségül kérte. A tatárjárás a lengyeleket sem kerülte el. Kinga hazatért, hogy apjától, IV. Bélától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta ajándékba a máramarosi sóbányát Erdélyben. A birtokbavétel jeléül beledobta gyűrűjét egy aknába. A legenda szerint a gyűrűt nem sokkal később az általa alapított wieliczkai bánya egy sótömbjében találták meg. Kinga sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot. A lengyelek is királynőként szerették és tisztelték. Templomokat, kolostorokat és kórházakat alapított. Férje halála után, bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását, ő inkább Istennek szentelte életét és kolostorba vonult. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, majd 1999-ben II. János Pál iktatta a szentek sorába.





Szent Kinga szobra Budapesten,
 a Március 15. téri Belvárosi plébániatemplom
 mellett.

/MTI Fotó: Kovács Attila /

A nő dícsérete /Mucha/

Alfons Maria Mucha (Ivančice, 1860. július 24. – 1939. július 14.) cseh festő, grafikus, díszlettervező.

Mucha kecses nőalakjait még azok is ismerik, akik nem jártak múzeumokban, mert illusztrációként annyiszor felhasználták őket. Sokan nem is tudják, kitől származnak a virágokkal, indás-palmettás folyondárokkal körülölelt hölgyek képei. Többnyire nem is kötik Muchához a gyönyörű asszonyok portréit, így azután azt sem tudják, hogy a művész festőként, plakátrajzolóként, grafikusként, díszlettervezőként és iparművészként egyaránt sikeres volt.

A múlt század nőideáljai tekintenek ránk a képekről. A telt és a karcsú idomokon lágyan omló ruhák az örök nőket mutatják, a szenvedélyeseket és szendéket. Olykor megközelíthetetlen démonnak, máskor védtelen angyalnak láttatja őket.

 A csehországi Ivančicében született polgár szülők gyermekeként. 1877-ben Bécsbe költözött, és ott színpadi díszleteket készített. 1885 és 1887 között a müncheni akadémián, 1888-tól a párizsi Julian Akadémián, majd a Colarossi Akadémián tanult.

1894-ben díjat nyert a párizsi Salon kiállításán. Ugyanebben az évben    elkészítette Sarah Bernhardt színésznő megrendelésére Victorien Sardou: Gismonda c. drámájának plakátját, ami egy csapásra híressé tette. Sarah Bernhardt szerződtette, hét évig az ő és színháza (Theatre de la Renaissance) számára készített plakátokat, s folyamatosan érkeztek megrendelések párizsi cégektől, csoportoktól, magánemberektől, még Angliából is (Nestlé). Az 1900-as világkiállításra ő dekorálta Bosznia-Hercegovina pavilonját. Ezután néhány évet az Amerikai Egyesült Államokban töltött. 1910-ben visszatért Csehországba. E korszakának legjelentősebb munkája a Szláv eposz húsz festményből álló sorozata. Az 1913-ban festett képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta.

Bár művészetét a szecesszióra jellemző kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, buja vonalvezetés, szépséges nőalakok jellemzik, nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. A dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Plakátjai csík alakúak, a századforduló reklámiparának különleges, egyedi termékei.

Roppant sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet (Németország története, Ilsée), tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet.

Alkotásait gyakran ciklusokba, dekoratív pannóként rendezte össze: A négy évszak (1896), Ékkövek, Csillagok, Művészetek, Virágok, Hónapok.

"Nekem repülnöm kell" - Amelia Earhart

1898.július 24-én született  Amelia  Earhart amerikai pilótanő, az első nő, aki egyedül  átrepülte a Csendes óceánt.


Amelia kifejezetten fiús lány volt: fára mászott,   puskával lövöldözött és hasonló hobbiknak hódolt. Sejthető volt, hogy nem fog hagyományosan nőies életutat bejárni, de azt senki sem gondolta, hogy a repülés terén ér el addig példátlan eredményeket. Húszéves korában minden megváltozott egy légi bemutatón: egy pilóta elvitte őt és a barátnőjét egy körre, és Amelia teljesen az élmény hatása alá került. Elhatározta, hogy megtanul repülőgépet vezetni. Ekkor még nem sok nő büszkélkedhetett ilyen képesítéssel, ő azonban mégis egy női oktatótól, Anita Snooktól sajátította el a szükséges ismereteket, akivel közeli barátságba is került. Amint kezébe került a jogosítvány, sorra döntötte meg, vagy épp állította fel a rekordokat.

Ő volt az első nő, aki oda-vissza átrepülte az amerikai kontinenst, ugyanígy első nőként repülte át az Atlanti-óceánt, majd átrepülte a Csendes-óceánt Hawaiiból Kaliforniába, majd onnan tovább Washingtonig. Korábban ez a bravúr senkinek sem sikerült, tíz pilóta vesztette életét, miközben megpróbálta. Útjai közben több magassági és gyorsasági rekordot is megdöntött vagy beállított, sőt még arra is volt ideje, hogy férjhez menjen George Putnamhoz, a könyvkiadással és médiával foglalkozó üzletemberhez, aki támogatta első óceánátrepülését. 1937-ben úgy döntött, hogy körberepüli a Földet az Egyenlítő mentén. Az indulás előtt baljós előérzet gyötörte, ezért el is határozta, hogy felhagy a hosszabb repülésekkel, ha sikeresen teljesíti ezt a távot. "Van egy  olyan érzésem, hogy számomra már  csak egy jó repülés adatott meg. Remélem, ez lesz az. Ha sikerül, végleg felhagyok a  hosszú távú  repülésekkel"  - nyilatkozta. Június végén indult útnak navigátorával, Fred Noonannal. Már útjuk első szakaszán is komoly nehézségekkel kellett szembenézniük, hiszen többször kellett vesztegelniük a kedvezőtlen időjárás miatt, Bandoengben pedig Amelia vérhast kapott, ami szintén késleltette őket. Végül sikeresen teljesítettek 22 ezer mérföldet, és már csak az utolsó 7 ezer volt hátra, ami végig a Csendes-óceán fölött vezetett. A 20-22 órásra tervezett útra július 2-án éjfélkor indultak, ám soha nem érkeztek meg. Hogy pontosan mi történt, az hosszú évtizedekig rejtély volt. Amelia az indulás után nagyjából 8 órával küldte az utolsó rádiójelentését, majd eltűntek. Azonnal elindították a mentőakciót, de nem sikerült a nyomukra bukkanni, és néhány nap múlva feladták a keresést. Feltételezték, hogy nem vittek elegendő üzemanyagot, ezért lezuhantak és az óceánba vesztek. Az eltűntnek hitt gépről azonban július 18-ig érkeztek rádiójelek, pontosan 120 darab. Ezeket azonban a keresés sikertelensége miatt hamisnak nyilvánították. Egy nemrégiben megjelent tanulmányban viszont azt állítják, hogy a rádiójelek közül 57 biztosan hiteles volt. A kutatók ugyanis a modern tudomány eszközeit segítségül hívva elemezték a jeleket, és arra az eredményre jutottak, hogy Amelia és navigátora a Csendes-óceán délnyugati részén egy lakatlan korallzátonyon landolt, innen küldték a rádióüzeneteket .
forrás: life



A Kiribati Köztársaság egy lakatlan szigete közelében rögzített szemcsés szonárképen lehet a  legendás amerikai pilótanő, Amelia Earhart Lockheed Electra gépe - számolt be a Discovery News.

e s

A szonárfelvételt az a The International Group for Historic Aircraft Recovery (TIGHAR) tette közzé, amely korábban már több sikertelen expedíciót vezetett a   nyomtalanul eltűnt amerikai pilótanő, Amelia Earhart földi maradványainak és repülőgépének felkutatására. A szemcsés képen a TIGHAR szerint egy "anomália" látható 180 méteres mélységben a Nikumaroro-szigetnél, nagyjából 500 kilométerre délkeletre Earhart eredeti céljától, a Howland-szigettől.
A felvételen egy 6,5 méter hosszú, délnyugat-északkelet irányú tárgy erős visszaverődése látható, az árnyékokból pedig arra lehet következtetni, hogy az objektum - amely egy víz alatti szikla lejtőjénél fekszik - a délnyugati részén magasabb. A képi elemzések szerint a titokzatos tárgy formája megegyezik az Electra futóművének roncsával.
/Múlt-kor/

Az ember és a színek

 
A színek számos alakban és jelenségben nyilvánulnak meg. Az ember szabad szemmel legalább 2000 különböző árnyalatot képes érzékelni. A teljes képet és a helyiség szinergiáját pedig különböző színkombinációk képzik.Tény, hogy az összes érzéki benyomás 87 % -a színvilágon keresztül érvényesül. Az ember használja a színeket és általuk fejezi ki önmagát.

Piros szín             
A piros szín optimista, aktív tevékenységre serkentő, a forróság, mozgás, harc, szenvedélyes élet színe. A legemberibb kifejezőeszköz, extrovertált szín, amely az élet teljességével, a bátorsággal, áldozatkészséggel, szeretettel, erős érzelmekkel és szenvedélyes cselekedetekkel függ össze. A piros szín senkit sem hagy hidegen. Szeretheti, gyűlölheti, de a piros szín mellett nehezen marad közömbös.
A piros szín növeli az izomtónust, serkenti a pulzust, növeli a vérnyomást, az adrenalin-kiválasztást és a májműködést. Elmélyíti a lélegzést. Fejfájást is okozhat, használata nem javasolt gyorsan haragra gerjedő és érzelmileg nem stabil személyek esetében.

Narancssárga szín
A narancssárga szín sugárzó, fényes, a tűz és a nap melegségének színe. A napnyugtára vagy naplementére, az ízletes gyümölcsökre, mint a mandarin, narancs …asszociál. Az indiánoknak a bátorságot és az áldozatkészséget jelképezi. Nem olyan agresszív és szenvedélyes, mint a piros, de kellemes, vidám érzelemserkentő szín, mely segít a fáradtság lekűzdésében. A felsorolt jellegzetességek miatt kiegészítő segítséget nyújt a depresszió gyógyításához. A narancssárga szín, a melegség, nagylelkűség kifejezőeszköze, könnyed és játékos. Étvágygerjesztő és segítséget nyújt a reggeli felkeléshez.
A narancsssárga szín erősíti a tüdőt, hasnyámirigyet és a lépet valamint serkenti a szívműködést. Jó hatással van az emésztésre, étvágygerjesztő, megnyugtathat vagy nyugtalaníthat. Ez a szín gátolhatja az érzelmeket, bizonyos egyénekre viszont nyomasztóan hathat. Az összes narancssárga árnyalatnak azonos a jelentése és hatása, csupán a túlsúlyban lévő összetevőtől (sárga vagy poros) függ.

Sárga szín            
A sárga a nap, a fény és az optimizmus színe, mely felfrissít, tevékenysérgre serkent és megfoszt a félelemtől. Megőrzi az éberséget, fokozza a koncentrációt, az alkotókészéget és bölcsességet jelképez. Ösztönzi a motorikát, fontos jellemzője a kommunikációs készség (a postaládák is sárga színűek). A falon vagy máshol a lakásban pozitívan hat a közérzetre. A sárga szín kitűnő hatással van a légzőszervekre, segítséget nyújt a pszichoneurotikus tünetek kezeléséhez, vérnyomásfokozó, serkenti a pulzust és gyorsabbá teszi a légzést. Kellemesen hat az idegrendszerre. A sárga szín leggyakoribb árnyalatai: zavaros sárga (nyugtató, gondolkodásra késztető), élénksárga (élénkség, merészség, felszabadultság), olívasárga (komor hangulat) és citromsárga (éberség, élénkség, fürgeség, tökélességre való törekvés).

Zöld szín              
Az egészség színeként is emlegetik. A zöld színnnel próbálják gyógyítani az idegkimerültséget és hisztériát, mert nyugtató hatásssal van az idegrendszere, a kimerültségnél is hatékony, mérsékeli a migrénes fejfájást. A zöld fényt az jellemzi, hogy tágítja a hajszálereket, vérnyomáscsökkentő, serkenti a belső nedvkiválasztást. Másrészt pedig a békesség, nyugalom, pihenés, elmélkedés színe. Szimbólikus jelentése kihat az ember hangulatára, megynyugtatja és ellazítja. Az egyensúlyérzet jelképe. Mivel nyugtató hatású, használata a fürdőszobában és a hálószobában a legmegfelelőbb; akár növényzet formájában is. A pirosal elletétes hatású; csökkenti a vérnyomást, megnyugtatja az idegrendszert és a migrénes fejfájást, személyes egyensúlyt teremt, megszűnteti a kimerültséget és álmatlanságot, és tágítja a hajszálereket.

Kék szín               
A kék az alapszínek közé tartozik. Ezzel ellentétes a sárga szín, a zöld pedig köztes szín, mely egyesíti mindkettő tulajdonságát. A természetben megcsodálhatjuk a égszínkék égboltot, mely a vízben tükröződik. A kék szín jelképes jelentése: bölcsesség, intelligencia, hallhatatlanság, végtelenség, mélység, átszellemültség, sejtelmesség. Pszichológiai asszociáció: derűs, friss, könnyed (a légkör színe, áttetsző, szellős, távoli, csendes, nyugodt …
A kék szín fiziológiai hatása: megnyugtatja a szívdobogást, mérsékli a légzési ritmust, nyugtatólag hat, szellemi tevékenységre, introspektivitásra, koncentrálásra, befelé való irányultságra késztet- a békesség és a pihenés színeként jellemzik.

Lila szín              
A lila a kék és a piros szín ötvözete. Minél többet keverünk hozzá az egyik vagy a másik színből, annál jellegzetesebb lilás árnyalatot kapunk, ezáltal pedig mindkét szín jellegzetes tulajdonságát - a békességet, eltávolodást, szellemiséget sugárzó, kék színt…..valamint a piros szín által magában rejtett mozgás, szenvedély, életerő, energia… színét. Mivel ily szélsőséges egymástól eltérő alapszínek (forró, hideg) némileg sejtelmesen hat.

Fehér szín
A fehér a világosság színe és mindhárom természetes szín: a sárga, a piros és a kék hullámzásának keveréke. A fehér színre általában pozitív a visszajelzésünk. Világosságot, szüzességet és tisztaságot, valamint új kezdetet, a születést jelképezi. Enyhén kékes árnyalatokkal vegyítve nagyon hidegen hat. Egyben az istenség a tökéletesség, büszkeség, jóság és örökkévalóság szimbóluma is. A fehér lakás világos, tágasnak tűnik, de a túl sok fehérség sivár, steril és kórházi hatást kelt, ezért ajánlatos a fehér falakat díszíteni, poszterekkel vagy bekeretezett képekkel élethűbbé varázsolni.  /forrás:  teremts saját világot/Helios/

Fekete kutya szindróma



Nincs rá értelmes magyarázat, mégis tény: a közepes és nagy testű fekete kutyák gyakrabban kerülnek az állatmenhelyekre, és kisebb eséllyel fogadják őket örökbe. A jelenségnek neve is van, feketekutya-szindrómának hívják.

A legvalószínűbb, hogy mélyen őrzött antropológiai magyarázata van a fekete színnel szembeni ellenérzéseinknek. A Brit-szigeteken például szinte minden grófságnak megvolt a maga kísértő fekete kutyája.
Dartmoor-ban a hírhedt Cabell lovagról mondják, hogy eladta lelkét a gonosznak, s amikor 1677-ben meghalt, fekete kutyák jelentek meg a sírkamrájában. A kísértő Cabell azóta fekete kutyán lovagol. Ez a történet szolgált Arthur Conan Doyle: The Hound of the Baskervilles (A sátán kutyája) című elbeszélésének alapjául is.
A norfolki Suffolk-ban a legenda szerint egy Black Shuck nevű fekete kutya 1577-ben két embert megölt, amikor megtámadott egy templomot, ahol karmának jelei ma is látszanak. Egy másik fekete kutya Yorkshire-ben az Ivelet híd közelében kísért, de ennek nincs feje, és a hídon át a folyóba ugrik, ha közelednek. Aki látja, egy éven belül meghal, de utoljára több mint 100 éve látták./forrás:delmagyar.hu/

Isaac Merritt Singer, aki a varrógépnek köszönhetően lett dúsgazdag.

Isaac M. Singer sem színésznek, sem üzletembernek nem volt jó, viszont félelmetes érzéke volt mindenféle műszaki dologhoz. Sok találmánya és sok szabadalma volt, de a balszerencse is üldözte, így negyven éves koráig csak tengődött. 1851-ben azonban egy elromlott varrógép javításával bízták meg, ő pedig Howe masinája alapján 11 nap alatt kifejlesztett egy sokkal hatékonyabb, folyamatos varrásra is alkalmas eszközt.

A varrás – csonttű használatával – már az ember kőkorszaki színvonalán ismeretes technika volt. Az első tűk mamutagyarból és rénszarvasagancsból készültek, és fonal híján alighanem szőrmedarabok inakkal való összeerősítésére szolgáltak. A munkaigényes és lassú folyamat gépesítése kihívás volt az ipari forradalom idejében. Az angol C. F. Weisenhall már 1755-ben szabadalmat kért két heggyel ellátott tűjére, amelynek a foka középen volt. Érdekes módon az első igazi, láncöltéssel működő varrógépet T. Saint cipő és csizma varrására szánta 1790-ben. Ezt követően sokasodtak a találmányok, jobbára a kézi öltést utánzó módon vagy az akkor már gépesített kötőgép hurkolótechnikájának (horgas tűk) átvételével. E gépek már mind megoldották az öltésekkel együtt mozgó szövettovábbítást is, de a gyakorlatban nem váltak be. Számolni kellett a kenyerüket féltő szabók ellenállásával is. Az 1820-as években alkotta meg B. Thimmonier francia szabó fából az első gyakorlatban használt varrógépet. Nyolcvan darab készült belőle, és a francia hadsereg számára varrtak egyenruhákat rajtuk, míg a ludditák (géprombolók) el nem pusztították az üzemet. Thimmonier, aki a puszta életét mentette, utóbb Angliában és az Egyesült Államokban is oltalmat kért találmányára, de nem talált tőkéstársat, és nyomorban halt meg. Időközben több amerikai feltaláló is akadt, aki a varrás mechanizálására tett javaslatot. Közülük W. Hunt volt az, aki a tű fokát a hegyére tette, és az alsó szálat, tehát a kis vetélővel hurkot készítő öltést technikailag kivitelezte (1846). Ám sem ő, sem versenytársai nem jártak átütő sikerrel, jóllehet nevüket utóbb több varrógépgyár felvette. Az iparág “arkwrightjá”-nak szokás nevezni Isaac Singert, aki elődei találmányait saját ötleteivel (például a pedálhajtással) kiegészítve létrehozta az első háztartási varrógépet. A konfekcióipar kialakulása során is főképp az ő gépeit alkalmazták. Singer hamarosan Angliában is alapított egy gépgyártó üzemet, amely az európai piacot árasztotta el termékeivel. Az egyszerű varrógépet még a XIX. században követték a nagyipari technológiában nélkülözhetetlen szakosított (például gomb- és lyukvarró) gépek
.

1875. július 23-án halt meg Devonban, nagyjából 15 millió dolláros vagyonát halála után 23 gyermeke között osztották fel. 

forrás: varrógép története