Vers vasárnapra

Szabó Lőrinc:  Ősz

Este van és ősz ... És megállok:

oly hihetetlen ez az ősz!

A régit még szinte elérem,

oly közel van, oly ismerős.

Mint a ma reggel, oly közel van

a régi ősz, a tavalyi ...

Egy év telt el reggeltől estig

és alig  történt valami.

Egy egész év és nyoma sincsen -

az idő egyre rövidebb;

lehunytam szemem: reggel volt,

kinyitom újra: este lett!

 

 

Kezdet s vég egybefut ... Óh, hogy

zuhan az élet! hogy zuhan!

Egy perc, és minden összecsap, és

még egy s mindennek vége van.

Este van és ősz… És megállok: oly hihetetlen ez az ősz! A régit még szinte elérem, oly közel van, oly ismerős. Mint a ma reggel, oly közel van a régi ősz, a tavalyi… Egy év telt el reggeltől estig és alig történt valami. Egy egész év és nyoma sincsen – az idő egyre rövidebb; lehúnytam a szemem: reggel volt, kinyitom újra: este lett. Kezdet s vég egybefut… Óh, hogy zuhan az élet! hogy zuhan! Egy perc, és minden összecsap, és még egy s mindennek vége van.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Szeptember 29. Mihály napja

  A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal, más néven Michael arkangyal) egyike a 7 arkangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. (a 6. századtól tartják).


A haldoklókat Mihály oltalmazza, s lelkük kísérõtársa, amikor az
ember a túlvilágra költözik.
A halottat „Szent Mihály lován” viszik utolsó útjára, a temetõbe.
 
Szent Mihály az ember bírája, amikor Isten elé áll. Õ teszi mérlegre jócselekedeteinket és gonoszságainkat.

Világszerte hegyeket, várakat, várkápolnákat, templomokat, városkapukat
neveztek el róla, hogy tartsa távol a gonoszt, a járványokat és a betegséget.




Őszi évnegyedelő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

„Kikeletkor, Szent György napkor
Minden ember lehet pásztor,
De már ősszel, számadáskor
Az az ember, ki beszámol.”
Farkasünnep a hegyi pásztoroknál, a télre mutató nap az időjárás-megfigyelés szerint. A pásztorok úgy tartják:
ha Mihály nap éjszakáján összefekszik, egymást melegítve a birkanyáj, kemény lesz a tél, ha egymástól távolabbra feküsznek, enyhe telet várhatunk.
Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak.
A mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

Mihály – napi népszokások:

Szent Mihály a templomok védőszentje, ezért sok falu és város búcsút tart a templomban szeptember végén.
Több helyen /főleg az Alföldön/ ezen a napon járt le a pásztorok szolgálati ideje, ekkor fizették ki a bérüket.
Ez az időszak a híres vásárok ideje, ahol a falusi emberek kereskedtek portékáikkal.
Szent Mihály napján kezdődik a kisfarsang, az őszi lakodalmak tartásának időszaka valamint:
- a gazdasági év fordulója;
- a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének, ünnepi lakomáinak ideje;
- vásárnap;
Ehhez az időszakhoz sokféle időjáráshoz kapcsolódó szólás és közmondás tartozik.
 
/O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások/
Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér: szólás,  ami azt jelenti, hogy a keleti szél fagyos telet hoz.
Aki Szent Mihály - nap után gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni:
közmondás, ami azt jelenti, hogy aki Szent Mihály napja(szeptember 29.)
után is úgy öltözködik, mint ahogyan nyáron szoktak, az nem lehet okos ember.
Szent Mihály nap után akármerről fúj a szél, hideg az:közmondás, jelentése az, hogy késő ősszel már csak hideg szél szokott fújni.

2018. szeptember 22. a Színházak Éjszakája

 Zeusz lányai, a művészeteket és a tudományokat képviselő kilenc múzsa közül az ókori ábrázolásokon kettő tart álarcot kezében: Thalia és Melpomené. Az első a komédia múzsája, a második a tragédiáé. Az egyik álarc vidám, a mosolygó, a másikon szomorúság ül. A kettő együtt tökéletesen kifejezi mindazt, amit a közönség évezredek óta a színházban keres: a nevetést és a sírást. 






 A szervezők célja, hogy a Színházak Éjszakája a színházi évad ünnepélyes nyitányává váljon, és hirdesse, hogy Budapest nemcsak a fürdők és hidak, hanem a színházak fővárosa is.

A szegedi papucs viselésének hagyománya is bekerült a kulturális örökségek nemzetközi jegyzékébe

Szeged városának egyik országos hírű ipari különlegessége a papucs. A papucsról szóló nyelvtudományi kutatás szerint a papucs oszmán-török eredetű szó, és nyelvünkben a hódoltság idején, a XVI. század második felében (1572) bukkan föl.

Az 1879-es árvíz után felélénkülő, az utcák kikövezésével a sártól megszabaduló Szegeden a szegény lakosság körében új lábbelidivat születik: a papucs. A törököktől eltanult alacsony sarkú, kevésbé kimunkált papucsot már a 16. század óta viselték Szegeden, de csak ház körül. A szegényebb, fiatal csizmadiák ezt az olcsóbban kivitelezhető papucsot kezdik formájában, anyagában variálni és tökéletesíteni úgy, hogy utcai viseletre, sőt ünnepi alkalmakra is megfeleljen.

 A  papucsos kisipar, tanúskodván a török, balkáni kapcsolatokról, a Dél-Alföldön, elsősorban Szegeden ért el magas színvonalat. Már a török időkben készítettek papucsot Szegeden, diadala azonban csak a 19. században főleg a "nagy árviz" után kezdődik, amikor az iparosodási hullám hatására a város utcáit kikövezik. Azelőtt a sártengerrel borított utak miatt az asszonyoknak is csizmában,  bocskorban kellett járniuk. A papucs az asszonyok ünneplő viseletének jellegzetes darabjává vált. Ebben mentek a lányok, menyecskék, asszonyok piacra, táncba, templomba is. A papucs szépségét növelte az új, virágos hímzés, szalagozás vagy zsinórozás, a bojt, a csillogó flitter vagy a gyöngy. A fej díszítését általában a papucsos felesége végezte, aki anyagi helyzetük miatt dolgozótársa kellett, hogy legyen urának.

A hódoltság idején úri viseletnek számító papucs felsőrésze bőrből, sarka vasból készült. (A népmonda szerint Szegeden Hóbiárt pasát papucsuk vassarkával verték agyon haragos menyecskék.) A felső részt keleti eredetű fordított varrással öltötték a talp visszájára a papucskészítő mesterek. A női ünnepi  papucs bársonyból, szövetből és ebelasztból (finom vászonanyag) is készülhetett. A  szegedi papucs különlegessége volt, hogy flitterrel és gyöngyvarrással is készítették.

  A szegedi papucs virágkorában rengetegféle papucs közül  választhattak a lányok, asszonyok. A selyömkendő, selyömkötő anyagából készült selyömpapucsot, a bársonypapucsot és a különlegességnek számító csillogó fliterrel díszített pillangós, másként aranypillés selyömpapucsot ünnepekkor vették elő, míg a szövetpapucs hétköznapi viselet volt, amelyet a férfiak sem vetettek meg. A díszes topánkákat főleg az eladósorban lévő lányok kedvelték, s bálokon, lakodalomban viselték. Azt tartották, hogy a Szegeden készített  papucs még a legsebesebb tánc közben sem esik le a lányok lábáról. A hímzett papucs a 20. században terjedt el, ekkor jelentek meg a mezei virágokkal, pipaccsal, nefelejccsel, kalásszal díszített darabok, melyeket szalaggal és bojttal cifráztak.

Maratoni futás

 

Szeptember 12. -Az Athéniak legyőzték a perzsákat a marathóni csatában. A hírnök emlékére létezik a maratoni futás

  

A legenda örök, és magával ragadó.


A maratoni futás legendája szerint egy Pheidippidész nevű hírnök futva tette meg a mintegy 40 kilométeres távolságot a maratoni csata után Athénba, ahová megérkezve csak annyit tudott mondani: "Győztünk!", majd holtan esett össze. Más források úgy emlékeznek Pheidippidészről, mint akit az athéniak a spártaiakhoz küldtek, hogy tőlük kérjen segítséget az ütközet előtt. A hírnök a két város közötti nagyjából 250 kilométeres távolságot futva tette meg. A két eset közül minden bizonnyal az utóbbi történt meg ténylegesen.

Futása inspirálta a maratoni futást, melyet először az 1896. évi nyári olimpiai játékokon rendeztek meg. A táv ma 42,195 km. A csata egészen pontos időpontja nem ismert, Hérodotosz leírásai alapján valószínűsíthető a dátum.

Miért fontos a reggeli?

A reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is. Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás  közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van.

 

Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, éppúgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.

 

Miért kell reggelizni?

A reggeli célja azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist, hogy energiával lássa el szervezetünket. "Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban.

 

 

 

/Forrás: HáziPatika/

100 éves a Gellért-fürdő

Már az Árpád-korban is fürdő volt a mai Gellért helyén. II. András  alapította az egykor helyén álló kórházat és gyógyfürdőt, melynek vizében később a törökök is előszeretettel merítkeztek meg.

A barokkos kupolák alatt szecessziós épület bújik meg, melyet az íves főbejárat két oldalán a gyógyulás folyamatát jelképező szoborcsoport díszít. A Gellért letaglózóan szép előcsarnoka tíz, Róth Miksa műhelyében készült díszablakkal van kidekorálva, melyek az Arany-féle Buda halála jeleneteit ábrázolják.

A Zsolnay-gyár ehhez az építészeti műremekhez is hozzájárult kerámiáival: a termál részleg falait gazdagon kimunkált, színes porcelánok díszítik.