"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zsolnay. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zsolnay. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 19., szerda

Ezen a napon született Zsolnay Vilmos

A kerámiagyártás grand seigneurje, Zsolnay Vilmos.

Zsolnay-kerámia évszázados fogalom itthon és szerte a világon.



Hogyan lett rang és márka a pécsi kerámiából? A festőművészi ambíciókat tápláló ifjú Zsolnay az atyai óhajt követve lépett kereskedelmi pályára. Különösebb előképzettség nélkül fogott hozzá a kerámiák gyártásához. A technikai érdeklődést, a művészi és kereskedelmi érzéket egyesítő gyáralapító pár év leforgása alatt a szakma európai hírű mesterévé vált. Agyagkísérletei, híres újítása, az eozinmáz - vagy ahogy Zsolnay írta, eosin - óriási lépés volt a hazai iparművészetben. Zsolnay Vilmos munkáját népes családja segítette: gyermekei, vejei, rokonai sorra tervezték az edényeket, virágtartókat, szobrokat és tálakat. De három nagy hírű szobrász - Stróbl Alajos, Telcs Ede és Kisfaludy Stróbl Zsigmond - is hozzájárult a Zsolnay-formavilág gazdagításához. Róth Miksát, a kiváló mozaik- és üvegfestőt is elvarázsolták az eozin fényei. A XIX-XX. század fordulóján a kor neves építészei, Steindl Imre, Lechner Ödön vagy Árkay Aladár olyan jeles épületeiken alkalmazták az üzem kerámiáit, mint az Országház és az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet és a fasori református templom, de Zsolnay-épületdíszek ragyognak a   a kecskeméti városházán is.



Idővel a Zsolnay-manufaktúra díszárui a különböző stílusformákon belül egyedi arculatot kaptak, és ezt az eredetiséget ma is híven őrzik. A forma és a díszítés végtelen gazdagságát a bécsi világkiállítás után gyártott sorozatok példázzák. A Pannónia-, a halhólyag-, az arab, a mignon- és a rokokó sorozat légies dísztárgyai kifogyhatatlan fantáziáról tanúskodnak. Ma is több széria indul el hódító útjára a pécsi műhelyből.

2014. augusztus 3., vasárnap

A Zsolnay porcelán


A Zsolnay porcelánok elefántcsontszínű mázzal bevont, gazdag színezéssel dekorált zománchatású, ragyogó színű mintákkal készül, 24 karátos arannyal díszített, kézzel festett termékek, melyek egyedülállóak a világon.

A Zsolnay család maradandót alkotott a porcelángyártás területén.A gyárat 1853-ban alapította Zsolnay Miklós pécsi kereskedő, Ignác fia számára.Az akkor még pár emberrel működő kis manufaktúrát 1865-ben vette át bátyjától Zsolnay Vilmos, a tehetséges és rendkívül szorgalmas üzletember./1824. április 19-én született, 1900. március 23-n halt meg/

Első sikerét az 1873-as Bécsi Világkiállításon aratta az ott bemutatott
találmányával,a magas tüzű mázzal díszített porcelánfajansszal.
Elhozta az aranyérmet, valamint a francia kormány becsületrendjét.

Zsolnay Vilmos - 1900. március 23.-án bekövetkezett haláláig - gyárát az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb kerámiagyárává fejlesztette.

Zsolnay kiállítás a Budai Várban

zsolnaybudavar


A Zsolnay-gyár történetét mintegy 260 alkotáson keresztül áttekintő, Egy zseniális család című kiállítással nyilt  meg pénteken az egykori Honvéd Főparancsnokság hét évtized után felújított épülete a budai Várban.

2012. február 1., szerda

A Zsolnay-porcelán





A pécsi Zsolnay gyár 1853-ban kezdte meg működését. Vezetője Zsolnay Ignác volt, akitől tíz év múlva testvérbátyja, Zsolnay Vilmos vette át az akkor még kezdetleges kis üzemet. 1868-ban már a kor követelményeinek megfelelően felszerelt gyárként jegyeztette be cégét. Első nemzetközi sikerét 1873-ban, a bécsi világkiállításon érte el. Gyártmányainak finomítására állandó kísérleteket folytatott, új mázak eljárásait dolgozta ki. A vázák, tálak, korsók díszítésében részt vettek leányai: Teréz és Júlia, majd az üzem vezetésében fia, Miklós is. Újabb átütő sikere az 1878. évi párizsi világkiállításon volt, ahol a Francia Becsületrendet és a Nagydíjat érdemelte ki termékeinek szépségével.

Zsolnay Vilmos - 1900-ban bekövetkezett haláláig - gyárát az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb kerámiagyárává fejlesztette. Magyarországon nem volt vetélytársa. Követője fia, Miklós, az építészeti kerámia területén ismételte meg apja sikereit. A gyár fejlődését, a nagy elődök művészi munkásságának szinten tartását a későbbi generációk a gazdasági válságok idején már alig tudták biztosítani. 1948-ban pedig az államosítás akadályozta az újabb kibontakozást. Ma a privatizált Zsolnay-porcelán a legjobb hagyományok és a modern porcelángyártás útját járja. Díszmű termékei: a Zsolnay-féle porcelán és az eozin iránt állandó és növekvő a kereslet.