Természet kincse, a mofetta

A geológusok mofettának nevezik a széndioxidot tartalmazó, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgést.

Ezt a természeti kincset a gyógyászatban már régóta alkalmazzák különböző kezelésekre, gyógyításra.
Az emberek több száz éve fürdőszerűen használják a széndioxidgázt, annak kellemes melegítő és gyógyító hatása miatt. A bőrön átdiffundáló gáz a szövetekbe kerül és specifikus értágító hatást gyakorol. Ez a hatás a bőr-és bőr alatti kötőszövetekben, és a belső szervekben is megnyilvánul.

A Mofetta története:

Erdélyben számos mofetta létezik és használatuknak komoly hagyománya van. A széndioxiddal telt mofetták köré gyakran építettek gyógyházakat, vagy egyszerű ülőkéket, hiszen a mofetták mélyedésében lévő széndioxid nehezebb mint a levegő, ezért leülepszik és ebben kényelmesen, ülve lehet gyógyulni. A legerősebb (99% széndioxid tartalmú) gázömlések a Hargita hegyvonulatban találhatók, 1250 méter tengerszint feletti magasságban. A városokban és a falvakban a pincék telve vannak széndioxiddal, és a helybéliek kihasználva a természet adta lehetőséget, ötletesen magán mofettákká alakították át azokat.
A földből feltörő gázt úgy kezelték, akár egy feszített víztükrű medencét, melynek szintjét a gyertya lángjának elalvása jelezte. Magyarországon sajnos csupán egy helyen, a Mátrában található olyan széndioxid kigőzölgés, amely az emberi szervezetre jótékonyan hat, így a szárazfürdő - kúraszerű alkalmazása miatt - főként a környéken élők számára áldásos kincs.

A CO2 szárazfürdő hatásmechanizmusa
A kezeléseknél a CO2 a bőrön átdiffundál a szövetekbe, specifikus értágító hatást gyakorol a perifériás keringésre, a mikrocirkulációra és a szívműködésre fejt ki kedvező hatást. Növeli a szív verő-volumenét, csökkenti a vérnyomást, tágítja az arteriolákat. Ez egyaránt érinti az artériás, vénás és nyirok kapilláris rendszert. A hatás nemcsak a bőr és bőr alatti kötőszövetre terjedhet ki, hanem a belső szervekre is. Jellegzetes a CO2 gázfürdőben fellépő melegérzés, mely az érzőidegekre gyakorolt hatással magyarázható. Oka, hogy a CO2 gáz hőkapacitása nagyobb, hővezető képessége pedig kisebb, mint a vízé, és így a gázzal érintkező bőrfelület melegebb marad. (Feltételezik, hogy a bőr hidegérző receptorait bénítja, amivel a korábban beálló melegérzés magyarázható.)
Mofetta terápia
A CO2 gáz befolyásolja a vegetatív idegrendszer ingerlékenységét, jellemző a fürdőt követő kipirulás, a fej, a nyak izzadása az erőteljes szívkontrakció, az aluszékonyság. Csökken a vérnyomás, a perifériás erek tágulnak, a légzés mélyül, izzadás lép fel. A szervezet sok oxigénhez jut.

A terápia a gyakorlatban
Képzeld el, hogy belépsz egy medencébe, amelyben víz helyett színtelen, szagtalan, levegőnél nehezebb co2 gáz van. A bőrön keresztül bejutó gáz hatására a fokozott vérkeringés bársonyos melegséget idéz elő. A gáz, úgy mint a levegő, a ruházaton is áthatol, ezért könnyű, kényelmes, pamut vagy más természetes anyagú öltözet szükséges. A kezelés időtartama: 30-40 perc. A mofetta legkedvezőbb hatását kúraszerű alkalmazásában fejti ki. Az ajánlott kúra 10-15 kezelésből áll. Évente maximum három kúra javasolt. Jellemzői: a fürdőt követő kipirulás, verejtékezés, erőteljes szívkontrakció, a légzés mélyülése, a kezelést követő kellemes fáradtságérzet és álmosság.

Búzavirág

A búzavirág régen főleg a búza és rozstáblák szélének jellegzetes egyéves gyomnövénye volt a pipaccsal és a konkollyal együtt.

Júniustól augusztus végéig gyűjthetjük be a kékszínű virágot, amely annál értékesebb, minél jobban sikerült a szárítás során kék színét megőrizni. A búzavirág enyhén antibiotikus és frissítő hatású főzete jótékonyan hat a bőrre, a hajra és a fáradt szemre. Teája serkenti az emésztést, szívnyugtató, vérnyomást csökkentő és vértisztító teákba keverve a teakaverék tetszetőségét is fokozza. A keserűanyag, cseranyag, ásványi sók, és antocián festék keverékét kivonat, tea vagy az összezúzott szirmok formájában régen szemkötőhártya-gyulladásra használták borogatásként, de szívnyugtató, vérnyomáscsökkentő szert is nyertek belőle, és torokgyulladás elleni öblögetésre is ajánlották. Köhögést, bronchitist, májbetegséget kezelnek vele, láz ellen is használják. Búzavirág borban 2 evőkanál virágot felfőzünk 3-4 dl borban, majd leszűrjük. Kortyonként fogyasztva segít láz ellen, öblögetve enyhíti az íny- és nyálkahártya-gyulladást. Tea szemgyulladásra, toroköblítésre 5-10 g szirmot fél liter vízzel leforrázunk, állni hagyjuk 10-15 percig, majd szűrjük. Naponta többször borogatunk, öblítünk vele. Jégbe zárt virágok A nyári melegben kerti vendéglátáskor gyönyörű látvány lehet egy színes virágokkal, szirmokkal díszített jégtál, közepén fagylalttal, gyümölccsel. Mire a tál elolvad, a benne lévő finomság is bizonyosan elfogy majd. Ugyanilyen szép lehet jégkockába fagyasztott virágokkal hűteni a limonádét, teát. Mindkét „jeges csodára” tökéletesen használható a búzavirág. A kozmetika sem nélkülözheti Hajöblítő ősz hajra Egy maréknyi virágot ¼ liternyi forró vízzel leforrázunk, és 3 órát állni hagyjuk. A megmosott, kissé megszáradt hajat ezzel öblítjük, és bemasszírozzuk. Az így készült hajöblítő finom kékes fényt kölcsönöz az ősz hajnak. Arclemosó Teát főzünk 3 evőkanál virágból 250 ml vízzel. Ezzel tisztítjuk, mossuk a gyulladt bőrt. Forrás: Búzavirág a gyógyító gyom kiskegyed--astronet/

Július az aratás hónapja

Aratási szokások és hiedelmek

Július az aratás hónapja. Vallásos szertartásokkal is összekapcsolódó hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani a kenyérgabona betakarításának sikerességét. Az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték. A munkánál használatos eszközeiket a templomkertben gyűjtötték össze, ahol a pap megszentelte. Az aratók a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek.
Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentőséget tulajdonítottak. Amelyik baromfi ebből evett egészséges és termékeny lett, ha az arató derekára kötötte, elűzte a fájdalmat, vélték a hiedelmek szerint. A vidám hangulatú aratókat elsőként meglátogató gazdát a learatott gabona szalmájával megkötözték, aki borral, pénzzel váltotta ki magát.
Ha rosszra fordult az idő, különféle szórakoztató játékokkal múlatták az időt. A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Egy talpalatnyi gabonát aratatlanul hagytak, hogy jövőre is jó termés legyen, és jusson az ég madarainak is.
Ahogy az első learatott kévének úgy az utolsónak is nagy jelentőséget tulajdonítottak a hiedelmek. Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, mit a gazdának váltság ellenében nyújtottak át. Az aratókoszorú formáját illetően lehetett: koszorú, korona, csiga alakú. A gazda az ajándék aratókoszorút a mestergerendára akasztotta, jelezve a munka végeztét, majd tavasszal a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetendők közé keverték, a jó termés reményében.
Sokfelé aratási ünnepélyt is rendeztek, ahová az aratók aratással, búzával kapcsolatos dalokat énekeltek: Arass rózsám, arass, megadom a garast. Ha én meg nem adom, megadja galambom.

Aratókoszorúk

Az utolsó kévéből történő fonás pontos eredete nem ismeretes, de az biztos, hogy a legősibb civilizációkra vezethető vissza. A világon mindenhol megtalálható, ahol gabonát termesztettek, s szorosan összefonódik az aratási szokásokkal. Szerencsét, bő termést hozott a közösségnek. A termékenység szelleme a fonatokban élt tovább, vészelte át a telet, s tért vissza a földbe, hogy bőséges termést hozzon. Az emberek úgy gondolták, hogy aratáskor a szellem az utolsó még lábon álló gabonába menekült és ezeket a kalászokat ember alakban fogták össze, vagy geometriai alakba fonták, hogy ebben találjon menedéket. Ezt aztán hazavitték, nagy becsben tartották, és tavasszal ismét kivitték a földre, ott a magokat szétszórva "kieresztették a szellemet", hogy ismét bőséges termés legyen.

A BÖLCSEN RINGÓ BÚZAKALÁSZOK

"Még az aratás kezdete előtt vitte ki az alig "ötévecske" kislányt a szélben ringó búzamezőre ,majd a dédapó belekezdett.
-Látod kis aranyom azt, amit én?
-Mit nagyapa ? - kérdezte természetes módon az akkor még aprószent anyám, nem elvéve ezzel az öreg türelmét
Hááát, A a kalászokat! Vannak olyanok , melyeket oda-vissza sodor a szél, de a lehajtott fejűek csak ringanak, mert erős gyökerekkel kapaszkodnak a földbe.
-Miért? - így kutakodott tovább a gyermeki kíváncsiság, amikor a bölcs öreg még nagyobb türelemmel belekezdett:
-Azért angyalom, mert a szélben össze-vissza himbálódzók feje üres, a lehajtott fejűekében pedig ott lapul az érett búzaszem, amiből lesz az Élet, mert tudod, mi így hívjuk a kenyeret.
Ezek is olyanok , mint az emberek: A hebehurgya üresfejűek sodródnak a széllel minden fele, de a bölcs, a lehajtott fejjel gondolkodó okos mindenütt megállva a helyét, csak a kitűzött célja irányában halad! -Így szólott dédnagyapám útravalója, ami után nem sokkal véget is ért az aratás, s a vékába már az új búzából őrölt liszt került. Dédanyám ebből sütötte kemencéjében, a "búbosban" az új kenyeret, azaz az Életet.
Az én kis Kíváncsi Fáncsi édesanyám mellette is ott sertepertélt. Segítő szándékkal, de mégis feltartva a mamát, aki a szobába parancsolta az én leendő anyámat ,oda .ahol "búbos" véget ért. Anyám, eltelve a kenyérsütés illatával, próbálta elütni az időt: ,kislányosan cicomázta magát a különböző fésűkkel és kenceficékkel.
A baj csak az volt . hogy akkor még nem érte fel tükröt. Pipiskedve is csak a feje búbja fért be a Mária kép alatti foncsorba! Ebből lett azután az igazi nagy galiba. Pontosabban akkor, amikor szorgos dédnagyanyám sorra vette ki a hosszúnyelű lapáttal a ropogósra sült cipókat, amelyeket a tiszta szobába vitt. Az egyiket éppen a tükör alá tette! Az én anyám azonnal felismerte a kerek cipó adta lehetőséget, s csak úgy, "mezténláb" ráállva a friss kenyérre, pótolta a hiányzó centimétereket, amelyek már a tükörben látható arcával együtt tették számára elérhetővé a falusi " make-up "-ot. Eltelve magától bodorította a haját a dédanyám fésűivel, magára kenve minden kencét. A "bibi" csupán az volt ,hogy a tiszta szoba ajtaja résnyire nyitva maradt !
Dédapám ezen a résen át mindent látott, de akkor még csendben maradt . Vélhetően azért, mert galamblelkű jósága nem engedte elfenekelni apró kis , szentjét, de mélyen vallásos emberként méltó penitenciát eszelt ki hiú unokája számára! Napok teltek el, amikor a dédapó újra elvitte sétálni szeretett unokáját. Az öreg nagy hirtelen kezdett bele a szokásosan tanulságos új meséjébe.
Az "egyszer volt, hol nem volt" úgy folytatódott, hogy Ő bizony hallott arról a hiú kis fruskáról, azért, hogy magát kicicomázza a tükörben, amit nem ért fel, rá állt az "életre", azaz a kenyérre. A több ,mint száz szónak ,ha nem is egy ,de rövid lett a vége. Közelebbről az, hogy a kis fruska, miután lefeküdt aludni, reggelre kővé vált! Isten és "Élet" ellenes nagy bűne miatt!

Ahogy azt nem rég az édestől megtudtam, a séta ezek után nagyon nagy csendben folytatódott. Hazáig anyám is, Dédapám is mélységesen mélyen hallgatott.
Több, mint hét évtized után tudtam meg, hogy édesanyám akkor este nagyon nehezen akart az ágyába bújni!
Már fiatal asszony voltam, amikor még reggelente mindig tapogattam magam, ha elzsibbadt a karom, mert azt hittem, hogy kőbálvány lettem!- mesélte anyám, akitől, mint mondja, talán senki sem szerette jobban a bölcs öreget, akinek szigorúsága a legszeretőbb szívet rejtette talán az egész világon. No meg azt a tapasztalatot, amely az üres és tele búzafejek történetével tanított meg engem is az Élet, azaz a kenyér megbecsülésére.

Percze Miklós"

 

A hunzák ismerik a hosszú élet titkát

A rövid élet titkát mi már megfejtettük. A hunzák azonban ismerik a hosszú élet titkát is.

Kik azok a hunzák?
 

A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer fõt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. 

Hunza Pakisztán legészakibb csücskében helyezkedik el, ott, ahol Pakisztán Oroszországgal és Kínával találkozik. Fekvése lélegzetállító; nem kevesebb, mint hat hegylánc húzódik e területen. A hegycsúcsok átlagmagassága 6100 méter, s itt található a 7600 méter magas Rakaposhi-csúcs.

A hunzaiak nem ismerik a szívbetegséget, magas vérnyomást, daganatos megbetegedéseket.  



A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül - tehát szinte kizárólag nyersen fogyasztják! -, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.

Az energia hiányos Hunzában gazdasági kényszer a tüzelőanyag-fogyasztás minimumra szorítása, ezért főznek rendkívül keveset és eszik az ételeik legalább 80%-át nyersen.

Rengeteg sárga- és őszibarackot, körtét, almát, szilvát, szőlőt, cseresznyét, szedret, fügét és sokféle dinnyét, rengeteg vadon termő bogyófélét esznek.

Fő élelmiszereik ezen kívül még a búza, az árpa, a köles, a hajdina, illetve egy Jób könnyének nevezett fűféle gömbölyű magjai. Nyáron a gyümölcsöket tehát nyersen fogyasztják, télen és tavasszal padig szárítva. Hunzában a tipikus téli reggeli szárított barackból és kölesből készített kása, melyet frissen őrölt lenmaggal szórnak meg. zöldségek közül a mustárfű, a spenót, saláta, a gyökerek, mint a répafélék, a paszternák, a burgonya, a torma; a babfélék, a csicseriborsó, a lencse és más csíráztatott hüvelyesek, valamint a tökfélék. Sok füvet is használnak étkezési és gyógyászati célra egyaránt, így például a mentát vagy a kakukkfüvet. Lenmagot ugyancsak termesztenek, és kevés olyan ételük van, ami ilyen vagy olyan formában ne tartalmazná. A friss csöves kukoricát is nagyon szeretik, ezt sem főzik meg. Télen a hunzaiak beáztatják a lencsét, babot, borsót, majd nedves ruhán kiteszik a napra, és akkor fogyasztják őket, amikor csírázni kezdenek

.A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák.

A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak.

A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos.

A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.

Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.

/A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak./

/Dr.Immun/

Szépítő barack

 Az őszibarack 5 áldásos egészségügyi hatása

Nem csupán megszépíti a bőrödet, de csontépítő és szívvédő hatással is bír az ínycsiklandó gyümölcs. Fogyassz belőle minél többet!

 Gyakran mondjuk a fiatal, egészséges arcbőrre, hogy hamvas, mint egy barack. Mindez nem véletlen, hiszen az őszibarack kitűnő csodaszer a száraz és fáradt bőrre. A szépségápoláson túl azonban az egészséges életmódnak is szerves részét képezi ez a kis szőrös gömb.

Antioxidáns hatásának köszönhetően nem csupán a betegségek elleni védekezésben segít, de bőrödet is hidratálja, és megóvja a káros környezeti hatásokkal szemben.
A bőröd szépítésén kívül az őszibarack hajad és körmöd egészségét is óvja. Magas szelén- és cinktartalma serkenti a köröm és a haj növekedését, valamint erősíti azokat. Érdemes rendszeresen fogyasztanod.

Barackos pakolás

Bár belülről is táplál, akár pakolást is készíthetsz belőle. Turmixolj össze egy őszibarackot és egy kanál tejszínt. Vidd fel a bőrödre, hagyd hatni 20 percig, és mosd le. Hetente egyszer ismételd meg.

Diétás és csontépítő

Alacsony kalória-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalmának köszönhetően nem terheli le szervezetedet, így kitűnően alkalmazhatod a fogyókúrák során is. Ráadásul az őszibarack 85-90%-a víz, ettől lesz olyan lédús és szomjoltó gyümölcs.
De nem csupán a fogyást könnyíti meg, egyúttal erősíti a csontjaidat is. Az őszibarackban található kalcium és magnézium aránya is kiemelkedő, ezért kitűnő hatással van a csontok regenerálódására. Amennyiben megelőznéd a csontritkulás kialakulását, valamint szeretnél fitt maradni, az őszibarack nem maradhat ki az étrendedből.

Emésztésserkentő hatás

Az őszibarack magas rosttartalmának köszönhetően kiváló választás, ha emésztésed lelassult  .
 Célszerű két-három órával az étkezés után fogyasztani, hogy a gyomor akkor már csak a könnyen emészthető barack hatására összpontosíthasson.

A piacon azokat a darabokat keresd, amelyek szép gömbölyűek, sárgás-rózsaszínesek, illetve sérülésmentesek. Igyekezz a gyümölcsöket úgy szállítani, hogy ne törjenek össze, mert utána könnyebben megromlanak. A vásárlást követően a gyümölcs mosás nélkül még általában két-három napig eláll a hűtőben. Fogyasztás előtt azonban hagyd egy kicsit melegedni a barackot, mert igazi zamata szobahőmérsékleten jön csak ki.

Forrás:Napsugár Életház
/Femina/

Sarlós Boldogasszony

A katolikus egyház július 2-án arra a jeles eseményre emlékezik, amikor Szűz Mária meglátogatta a várandós Szent Erzsébetet, Keresztelő Szent János anyját.

Az ünnep elnevezése a nők áldozatos munkájára utal. A 18. században ugyanis még az asszonyok sarlóval arattak le a szent búzát és a férfiak kötözték a kévét. Régi földműveseink annyira fontosnak tartották az aratást, hogy gondjuk volt arra, hogy a munka megkezdése előtt megszenteltessék szerszámaikat a templomban. Sarlós Boldogasszony napján az aratók még nem dolgoztak, hanem napon megülték ősi istenasszonyuk napját, a valódi munka csak másnap hajnalban vette kezdetét. Szil községben szokásban volt, hogy miután a pap megáldotta az eszközöket, a munkások kimentek a földre, ahol ünnepi ruhában vágtak egy rendet a búzatáblában.

Gyógynövények begyűjtése

Sarlós Boldogasszony az egyik legfontosabb időjósló nap. A népi megfigyelések szerint, ha ezen a napon esik, akkor negyven napig csapadékos idő várható, ami azt jelenti, hogy rossz aratásra lehet számítani. A javasok és gyógyítók ezen a napon a meddőség és a női bajok elleni gyógymódok kezelését végezték, úgy vélték, hogy a termékenységet adó Boldogasszony ilyenkor odafigyel a gyermeket kívánó nőkre. Régen az asszonyok már hajnalban kimentek a mezőre gyógynövényeket gyűjteni, melyet aztán a templomban megszenteltették, hogy azzal is növeljék a gyógyító erőt. A javasok szerint a katángkóró halványkék virága csökkentette a vérzékenységet. A nőket sújtó görcsök ellen fodormentából főztek teát. A szülés utáni fájdalmak enyhítésére a liliom virágát megfonnyasztották, mézzel elkeverték és azt az asszonyok a hasára helyezték.

Különleges szokások

Néhány vidéken az aratást a föld keleti sarkában, a napfelkelte irányában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták, majd imát mondtak mellette. A levágott kalászokból koszorút fontak és azt szobájukba akasztották, hogy védelmet nyújtson a gonosz erők és a betegségek ellen. Hazánk északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő, „nehézkes” Mária arra jön Erzsébethez tartván, le tudjon ülni. Elszórt adatok utalnak arra, hogy ezen a napon is tilos volt a kenyérsütés, például Zagyvarékason és Doroszlón.

Ősi istennő

Valószínűleg már a legkorábbi emberi közösségek egy anya istenhez társították a termékenységet és a jólétet, de azt nem lehet tudni pontosan, hogy hol imádkoztak hozzá elsőként. Az írásos források alapján először a sumér agyagtáblákon szerepel Ezinu, a gabona és a termékenység istennője. De jóval a folyóközi civilizáció előtt, a neolit-kultúrákban használt anyaistennő szobrok ősi termékenység istennők lehettek. Boldogasszony ünnepe kapcsán eszünkbe juthat a görög mitológiából ismert Déméter, aki az aratás és a termékenység istennője volt, de őt tisztelték a tavasz hírnökének. Ő azonban nem a hellének sajátja volt, hanem jóval korábban, az Égei-tengert benépesítő ősi bronzkori népek imádkoztak hozzá. A mükénei és a krétai civilizációban egyaránt ismert volt kultusza, majd az Itáliába érkező szkíta eredetű etruszkok is meghonosították a későbbi Ceresnek ismert ősi gabonaistennő kultuszát.

Blogról..

Blogom ismét biztonságosan elérhető a Chrome böngészővel, szeretettel várom vissza kedves olvasóimat.