Júliusi virágok

 Az égőszerelem nevét tűzpiros virágairól kapta, hiszen olyan fantasztikusan szép piros árnyalatban pompáznak a virágok, mintha tűzben égnének 
A növény eredetileg Kelet-Ázsiából, azon belül is Japánból származik, de hazánkban is régóta közismert és kedvelt évelő növény.



Kerti sarkantyúka

A würzburgi egyetem szakembereinek döntése alapján a kerti sarkantyúka lett a 2013-as esztendő gyógynövénye Németországban.
A növény - latin nevén Tropaeolum majus - baktériumok, vírusok, gombák szaporodását gátló, valamint a vérkeringést serkentő hatásának köszönheti az elismerést.

A kerti sarkantyúka mustárolajat - egyfajta növényi antibiotikumot, illóolajokat, káliumot és olajat tartalmaz.
A magjában lévő antibiotikum a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszerveket megtámadó baktériumokat.
A növénynek minden föld feletti része ehető: leveleit pikáns, fűszeres ízük miatt salátaadalékként használják.
A virág íze az édes borséra, illetve a retekére emlékeztet: sajtokkal, salátákkal együtt fogyasztják. Ecetes-sós lében tartósított virágbimbóinak az íze a kapribogyóéra emlékeztet.
Fogyasztani csak nyersen ajánlott, ugyanis sütve-főzve vagy szárítva elvész az aromája.

Magyar viseletek

A nemzet kulturális örökségének elválaszthatatlan részei nyelve, irodalma, zenéje, nép- és képzőművészete, építészete és konyhája mellett - öltözködési szokásai, viseleti hagyományai is.

Őseink ismerték a tímár-, szűcs- és varga-mesterséget; értettek a szűrposztó (nemez-szövet) és abaposztó készítéséhez. A nemezszövetet sátorfalnak, takarónak, szőnyegnek és a ruházathoz használták. Vászonból volt az ing és a bő, ráncos gatya. A nők, keleti szokás szerint, hosszú ingfélében jártak, melyből kettőt is felvettek. A felsőt, amit ma ruhának nevezünk, hímzéssel díszíthették. A szösz, kender, orsó, vászon, gyolcs, szőni, varrni szavak már a honfoglalás idején megvoltak nyelvünkben. Egy érdekes régi szavunk a fehérnép, ami általában nő-t jelent, s a túlnyomóan fehér ruházatukkal magyarázható. Némely vidéken, mint az Ormánságban, a Somogy megyei Csököly faluban, Göcsejben, Torockón, a Barcaságban (hétfalusi csángók) a nép ma is majdnem teljesen fehér gyolcsöltözetben jár. ; Néhol esküvőre, máshol pedig gyászra öltözik hófehérbe a magyar. Ezzel a sok fehér ruházattal bizony fontos volt az állandó tisztálkodás is, ami akkoriban Európában még nem volt szokás. Így érthető, hogy a bizánci írok elismeréssel szólnak a magyarok tisztaságáról, szépségéről és tábori fürdőikről. Ezt aztán igyekeznek tőlük átvenni, a kabát (khabad) és mente (mandyae) is megtetszett nekik, mert átveszik öltözetükbe - írják.

/fotó: Vancsó Zoltán/

A női viselet időtálló darabjai: alsóing, felső ing (felimeg) sokszor ráncos, hímzett és gyönggyel díszített ujjakkal, testhezálló, gyöngygyel, sújtással díszített ingváll/fűzőváll, melyet zsinórral fűztek egybe, bokáig érő, erősen ráncos szoknya, többsoros bársony vagy csipke szegéssel, széles, ráncolt kötény (előkötő), szintén csipke, hímzés, rece díszítéssel A nők is viseltek mentét, subát, süveget, díszes főkötőt, a lányok gyöngyözött, bogláros vagy pillangós pártát, gyöngyös virágokból font koszorút, kezükben keszkenőt. Feltűnő, hogy ezeket a ruhadarabokat az úri osztály és a falusi nép egyaránt viselte. A különbség az anyag minőségében és a kivitelezésben mutatkozott csupán. >Mindenkor hangsúlyt fektettek úgy a férfi, mint a női ruházat elkészítésénél a színek és díszítés összhangjára. Ezért is olyan ízléses és festői a magyar népviselet.

 / Forrás:Kerkay Emese a magyar viselet eredete és története/


 A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú felér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék- esetleg sujtásokkal díszített - mellényt öltenek. Szokásos főrevaló nyáron a fekete kalap - a Küküllők mentén hétköznap a szalmakalap -, télen a betűrt tetejű vagy alul visszahajtott báránybőr sapka. A mellényre posztóujjast vagy kurta zekét vesznek, a szürke, vagy fekete, hosszú zekét már az öregeken sem látni. Ma már a hagyományos viselethez leginkább ragaszkodó férfiak is csak fekete rövidkabátot, zakót öltenek a fehér harisnyához és fekete csizmához. A székely női viselet legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A rokolya derékban korcba szedett, alján keskeny vagy szélesebb bársony szegő. A Hargita keleti oldalán, a Gyergyói-, Csíki- és Kászoni-medencék falvaiban, a rokolya színes csíkozású háziszőttesből készül, a csíkok szélessége, a színek összeválogatása falvanként, korok és alkalmak szerint változik. A karcsú, rövid mellény egyaránt készülhet a rokolya csíkos anyagából vagy egyszínű bolti kelméből, bársonyból, zsinórozva, vagy gyöngyös ékkel díszítve. A harangaljú rokolyához keskenyebb csíkozású vagy egyszínű selyemből, illetve gyolcsból lerakott kötényt viselnek. A Hargita nyugati oldalán a rokolyák egyszínűek, de hímes szövésűek, köztük a piros, kék és zöld a szokványosabb, azonos anyagból készült, zsinóros kismellénnyel. A kötényeket írt virágmintával hímezik. A székely női viselethez csizma tartozik. A lányok fejkendőt nem hordanak, hajukat általában két ágba fonják, és mindkét ágra szalagból csokrot kötnek. Az egyszínű gyöngyökből fűzött nyakék dísze is a hátul két ágban, hosszan lecsüngő szalag. Az asszonyok, menyecskék és idősebbek, kontyba rakott hajukat áll alatt megkötött kendővel szorítják le, aminek anyaga, színe, hímzése életkor és alkalom szerint változik. Gyakori még a hárászkendő és nagykendő.

 forrás: székely népviselet

A csók világnapjára

A leghíresebb csókok a világon:
 
 A csók számos műalkotás tárgya, mégis kevés annyira emlékezetes van köztük, mint Gustav Klimt: Csók című festménye. A művész arany-korszakában festette, amikor különösen sok aranyfestéket és valódi aranyat használt művei elkészítéséhez. Klimt nemcsak a művészvilágot rengette meg híres festményével, hanem hihetetlen népszerűségre tett szert, amit jól mutat, hogy ma is számos használati tárgy (füzetek, táskák, esernyők, stb.) hirdeti Klimt és a csók nagyszerűségét.



  Csipkerózsika
A történetet a legtöbben a Grimm testvérek feldolgozásában ismerik pedig már 1697-ben lejegyezte Charles Perrault francia meseíró. A mese különféle változatai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek ugyan, de abban mindegyik megegyezik, hogy az elátkozott hercegnő életét a hős herceg csókja menti meg, aki felébreszti 100 éves álmából. Azóta is nők milliói várják a herceget fehér lovon és a világrengető csókját.

A tragikus sorsú ír költő és író Oscar Wilde sírja sokáig a párizsi Pere Lachaise temető egyik legkülönlegesebbje volt. Az 1990-es renoválást követően terjedt el az a szokás, hogy a zarándokok jól látható csókot nyomtak a Jacob Epstein szobrász által készített síremlékre. A rúzsban található zsír- és vegyi anyagok azonban behatoltak a kőbe és bomlasztani kezdték, ezért Wilde családja és az ír kormány úgy határozott, hogy felújítják az emlékhelyet, s egyben egy üvegfallal el is választják a látogatóktól így 2011 óta már csak a képek emlékeztetnek az egykori csókkal borított sírkőre.

Legismertebb csók: Júdás csókja
A kereszténység leghíresebb csókja nem a szerelem, hanem az árulás jelképe. A bibliai leírás szerint Kajafás főpap 30 ezüstöt fizetett Jézus tanítványnak, hogy egy csókkal árulja el mesterét. A történetet mindenki ismeri: Júdás elárulta Jézust, akit ezután elfogtak és keresztre feszítettek. Júdás megbánta tettét és öngyilkos lett. A művészetben számos műben ábrázolják ezeket a jeleneteket, leghíresebb köztük a reneszánsz nagy alakjának, Giottonak Júdás csókja című munkája.

Perzsa alma, azaz őszibarack

 Az őszibarack az egyik legzamatosabb és legdúsabb gyümölcsünk.



Latin nevének jelentése perzsa alma, ám maga az őszibarack nem Perzsiából származik csupán perzsa közvetítéssel jutott a Földközi-tenger vidékére, ahonnan később egész Európában elterjedt. Őshazája Kína. Az őszibarackot már az ókori Kínában is termesztették. A Kr.e. 10. századból fennmaradt kínai írásemlékek már említik az őszibarackot, mint a császárok kedvenc gyümölcsét. A kinaik szinte megszámlálhatatlan fajtáját nemesítették. A szépség jelképe is volt, a menyasszonyokat kedveskedve “őszibarack”-nak hívták. Az ókori Távol-Keleten több hiedelem is kötődött a gyümölcshöz. Kínában úgy tartották, hogy az őszibarack biztosítja a halhatatlanságot. Egy kinai legenda szerint az istenek egy őszibarackfát ültettek, amelyik minden 3000 évben terem. Aki eszik róla, egészséget, életerőt és halhatatlanságot nyer. Éppen ezért a taoizmusban az őszibarackfa a legszentebbek között van számon tartva .

Magas magnézium-, szelén- és cinktartalmának köszönhetően javítja a közérzetünket, és segít megszabadulni a feszültségtől. Fogyasztásának köszönhetően tehát nyugodtabbak leszünk, csökken a vérnyomásunk, így a szívünkkel is jót teszünk.
Alacsony kalória-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalmának köszönhetően nem terheli le szervezetünket, így kitűnően alkalmazhatjuk a fogyókúrák során is. Ráadásul az őszibarack 85-90%-a víz, ettől lesz olyan lédús és szomjoltó gyümölcs.
De nem csupán a fogyást könnyíti meg, egyúttal erősíti a csontjainkat is. Az őszibarackban található kalcium és magnézium aránya is kiemelkedő, ezért kitűnő hatással van a csontok regenerálódására.

Szépségünkért
Gyakran mondjuk a fiatal, egészséges arcbőrre, hogy hamvas, mint egy barack. Mindez nem véletlen, hiszen az őszibarack kitűnő csodaszer a száraz és fáradt bőrre. Készíthetünk belőle pakolást pattanásos bőrre is, hiszen tisztán tartja a bőrt, normalizálja a faggyútermelést, ráadásul az őszibarack hatására jobban ellenáll a bőr a napfénynek. Nem csak a bőrünket, hajunkat is szépíti.

Így készítsünk belőle pakolást
Turmixszoljunk össze egy őszibarackot és egy evőkanál tejszínt. Vigyük fel a bőrre, hagyjuk hatni 20 percig, majd mossuk le. Hetente egyszer ismételjük meg.

Július 4-7 - a Pozsonyi csata 907

907. július 4-én kezdődött a pozsonyi csata, amely július 7-én ért véget. A pozsonyi csatában az Árpád fejedelem vezette magyar sereg megsemmisítette a Keleti Frank Királyság hadait



"A pozsonyi csata történelemírásunk egyik méltatlanul elfeledett csatája, nem őrizte meg a magyar történelmi emlékezet, pedig mind méreténél, mind pedig jelentőségénél fogva a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye.
Jelentősége felmérhetetlen, hiszen a Kárpát-medencében végleg megtelepedő őseink napjainkig kiható tettet hajtottak végre 907-ben Pozsony alatt. Legyőzték Gyermek Lajos király (900-911) hatalmas hadát, mely a 900-906 között elfoglalt bajor területek visszaszerzésével döntő csapást akart mérni eleinkre. Ez a győzelem biztosította számunkra a Dunántúlt és ezzel a teljes Kárpát-medence birtoklását.

A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehetően zajlott, a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt.
A kora középkor egyik legjelentősebb ütközetéről van szó, ugyanis a korhoz mérten hatalmas hadseregek csaptak össze. Sem a bajor, sem pedig a magyar sereg méretére vonatkozólag nincs megbízható számadat, egyes nézetetek szerint a bajor sereg mérete 100 000 fő, a magyar hadseregé 40 000 fő volt. A támadó csapatok nagy létszámát egyes írások azzal magyarázzák, hogy nemzetközi, tehát több nyugati ország katonáiból állt össze. Erre vonatkozóan más országokban írásos bizonyíték, utalás nem lelhető fel. Ha nem is fogadjuk el ezeket a számokat pontos adatnak, a bajor erők akkor is valószínűleg többszörös túlerőben kezdhették meg a csatát.
A csata pontos menetéről nincs leírásunk. Ami ismerettel rendelkezünk, az a korabeli nekrológiumok (halottas könyvek), valamint Johannes Aventinus hat évszázaddal későbbi írásaiból maradt ránk.
A hadjáratra induló bajor sereg május hónapban Ennsburg térségében gyülekezett. Az időpont az előző évekhez hasonlóan egybeesett a rendszeres éves májusi seregszemlével. Az időpont megválasztása megfelelt a hadjárat valódi céljának leplezésére, hiszen egy szokásos, évenként ismétlődő mustra leple alatt készítették elo a törzsszövetség elleni hadjáratot. Céljuk ezzel éppen a felderítés, de legalábbis a döntéshozók megtévesztése volt, azaz azt elérni, hogy minél később derüljön fény támadó szándékukra. Tehát őseink felderítése, ha észlelte is a bajor fegyveresek gyülekezését Enns körzetében, úgy értékelhette, hogy éves rutintevékenységről van szó. Itt kezdődött a bajor hadműveleti megtévesztés, és ez tartott egészen az északi hadoszlop előrevonásának felderítéséig.
Mint egykoron nagy Károly az avarok ellen intézett hadjáratában, a sereget három részre osztották. Az északi (bal oldali) erősebb sereg vezére maga a fővezér, Luitpod lett, a délié pedig Ditmár/Theotmár érsek. A párhuzamosan haladó hadak között úszott lefelé az utánpótlást biztosító flotta Sieghardt parancsnokságával.
Árpád gyepűőrzői már idejekorán tudatták a nagy sereg készülődését. A lovas tyumenek/tömények időben összegyülekeztek. A fővezér maga Árpád lett, s fiai, a 43 éves Tarhos, 41 éves Üllő és 35 éves Jutas vezették a hadosztályokat.
Árpád célja az volt, hogy a számbeli túlerőben levő, de megosztott ellenség ne egyesülhessen egy döntő csapásmérésre. Ehhez először a csapatok átkelését, s az utánpótlás lehetőségét kellett megakadályozni. Így a csata első napján (907. július 3.) taplós nyilakkal felgyújtották a német hajókat, s a figyelmet így elvonták a Kund vezette búvárcsapat hajólékeléséről. Sieghardt is csak néhányad magával menekült meg (a tízezerből), s vitte a hírt a királynak Ennsburgba.
Másnap Árpád a négy töménnyel a déli seregtestet zárta körül, mellyel nagyjából azonos létszámú volt (kb. 40000 fő). Árpád a Ditmár vezette sereget július 5-re lovas íjászaival teljesen felőrölte. Ezt követően a teljes sereg az éjszaka folyamán átúsztatott a Duna baloldalára, ahol két napos küzdelemben megsemmisítették a Luitpold vezette ötvenezer fős sereget.
Elesett maga Luitpold, Ditmár érsek, két püspök, három a pát, és tizenkilenc gróf. A menekülőket az üldöző lovasság levágta, s Ennsburghoz érve színleg megfutott. A vár őrsége lépre ment, s üldözésbe fogott. A visszaütő magyar lovasság megsemmisítette az "üldözőket". A menekülő király is csak nehezen jutott csak el Passauig.
Minden nyugati ország tudomásul vette, hogy "védőpajzsuk" a pozsonyi csatában megsemmisült. Magyar gyepűvé, felvonulási területté vált a Noricum/ Avaricum/ Ostmark/ Avarische Mark néven nevezett terület az Enns - Salzach, illetve a Fischa - Lajta - Bécsi-erdő által határolt területen.
A győzelem megerősítette a magyar törzsszövetség helyzetét a Kárpát-medencében, határait kitolta az Enns folyóig. Árpád nagyfejedelem halálával kapcsolatban két, forrásokkal nem megalapozott találgatás létezik. Az egyik, hogy Árpád és 3 idősebb fia a pozsonyi csatában vesztette életét, míg a másik álláspont éppen Árpád halálával és a legkisebb fiú (Zolta) uralkodásával magyarázza, hogy IV. Lajos király vezérei kedvezőnek ítélték az időt a támadás megindítására.
A bajorok veresége oly megsemmisítő volt, hogy a németek legközelebb 123 év múlva, 1030-ban indítanak újból támadást a Magyar Királyság ellen. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett. A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be. A Hon-visszafoglalást, a hazajövetelt oly remek stratégiával végrehajtó Árpád nagyfejedelem az ősi Hazának alapkövét tette le akkor, amikor az európai seregek központosított erejének támadásával szemben megóvta népét a pusztítástól és legyőzte Európa egyesült seregeit.
A csatáról nem maradt fenn, illetve nem készült részletes leírás. Magyar nyelven egyáltalán nem, latinul pedig csak néhány szűkszavú évkönyvi bejegyzés maradt ránk.
„907. (év) A bajorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Luitpold herceget (bajor határőrgróf) megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét meggyilkolták. 907. (év) A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok.”
„907. (év) Nagyon szerencsétlen harc folyt Braslavespurchnál (Pozsony) július Nonae-je 4. napján (július 4-én) …”

 forrás:  A pozsonyi csata _Magyaralmás online /részlet/

Málna - a boldogasszony csipkéje

Egyik kedvelt gyümölcsünk, a málna

A málna magyar népies neve a boldogasszony csipkéje
 
 A  málna   - legenda szerint -Krétáról származik és már az ókorban is előszeretettel  fogyasztották.

  Európa szerte megtalálható, már a reneszánsz kor idején is közkedvelt gyümölcs volt.

• A málna, sok piros gyümölcshöz hasonlóan rengeteg C-vitamint és antioxidánst tartalmaz, így erősíti az immunrendszert és megelőzi a rákos megbetegedéseket.
• Kitűnő vértisztító, vérszegénység ellen is hatásos és csillapítja a lázat.
• A-vitamin tartalma révén segít a látásjavításban.
• Különböző vérzések csillapítására is alkalmazható.
• Ezeken kívül jelentős mennyiségű B1, -és B2-vitamint is tartalmaz.
• Rendkívül gazdag színanyagokban, flavonoidokban, gyümölcssavakban, cserzőanyagokban és növényi rostokban.
• Pektin is található benne, ez az anyag emésztésjavító hatásáról ismert. 
• Az ásványi anyagok közül a kálcium-, kálium-, megnézium- és vastartalma kiemelkedő, mennyiségét tekintve pedig a szervezet napi szükségletének 10 %-át fedezi. Jól teszed, ha frissen és nyersen fogyasztod, ugyanis így érvényesül leginkább a benne lévő vitaminok jótékony hatása.
• Kevesen tudják, hogy másnaposság ellen és antibiotikum kúra után is jó szolgálatot tesz, mert segít helyreállítani a megterhelt emésztőrendszert és a károsodott bélflórát.
• Sőt, még szépülhetünk is vele! Ez a szépségvitaminként emlegetett magas biotintartalmának köszönhető, amely szépíti a bőrt, csillogóvá és dússá teszi a hajat.
• Antocianintartalma révén mérsékli a magas vérnyomást.
• Emellett szabályozza a vércukorszintet, enyhíti a menstruációs görcsöket.
• Megfázás esetén készíts málnaszörpöt, majd szobahőmérsékletű állapotban kortyolgasd el! 
• Levelei értékes gyógynövény-alapanyagnak számítanak.
• A málnából készült tea pedig antibakteriális, ér, -és pórusösszehúzó hatású.
• Cukorbetegség, húgyúti panaszok, meghűlés és lázcsillapítás esetén is hasznos málnából készült teát inni.
• Cseranyagai hasmenéskor segítenek, antibakteriális, összehúzó hatása pedig a szájnyálkahártya gyulladásos állapotainak megszüntetésében segédkezik.
• Rovarcsípések okozta duzzanatok borogatására is használható.

Július - a nyár

Szépüljünk levendulával,a nyár egyik legillatosabb virágával.


Illata és ereje megszépíti a testet, lecsillapítja a feszültséget, elűzi a negatív gondolatokat.

Adjon néhány csepp levendulaolajat a hidratálókrémhez. Jótékonyan hat a pattanásos bőrre.
Ebben lubickoljon:
Keverjen el 6-10 csepp levendulaolajat egy kevés mézzel, vagy tejszínnel, és a vízsugár alá tartva öntse a kádba az elegyet. Az édes adalékra az olaj oldódása érdekében van szükség, hogy az ne ússzon a víz tetején.

Kényeztető lábfürdő: szórjon 1-1 marék levendulavirágot és szárított zsályát 500 ml vízbe és főzze fel, hagyja   kihűlni, és ha már langyos, adjon hozzá 15 csepp levendulaolajat. Lefedve tegye félre 10 percig, majd adja egy  lavór vízhez, és áztassa benne a lábát 20 percig.

Illatos akadály

Távol tarthatóak a legyek, ha illatos akadállyal állja útjukat. Utálják a a paradicsom, a bazsalikom és a muskátli szagát.









Ha a paradicsom kicsit megfonnyadt:   állítsa a paradicsomot minél hidegebb vízbe a reggeli előtt 15 perccel ettől visszanyeri az alakját, könnyű lesz szeletelni. Csak annyit frissitsen fel így, amennyit biztosan megesznek, mert a trükk csak átmenetileg működik.

Ha vendégség után még marad néhány deci az üvegben, öntse jégkockatartóba, és fagyassza le, bármikor felhasználható mártásokhoz.

Vendégváró limonádé

Rozmaringos-vanílíás limonádé

cukor, vanílíarúd,friss rozmaring,víz, citrom leve

A vizet  összekeverjük a cukorral, az egészben hagyott  vanílíarúddal, meg a rozmaringgal, forrástól számított 5 percig főzzük, majd a tűzről levéve és lefedve fél órán át hűtjük. Ekkor a levet leszűrjük, hozzáadjuk a citromok frissen kifacsart levét, és a limonádét hűtőszekrénybe tesszük felhasználásig. Tálaláskor a poharakba jégkockát teszünk, felöntjük a limonádéval, majd a poharakat citromkarikákkal és rozmaringágacskákkal díszítve kínáljuk

Citromos jégkocka

2 citrom héját lereszeljük, majd húsát nagyon vékony szeletekre, utána kisebb darabokra vágjuk /akkorákra, hogy elférjenek a jégkockatartóban. A jégkockatartó mélyedéseibe 1-1 kis citromdarabot teszünk, felöntjük vízzel és a mélyhútúben kifagyasztjuk.