Könyv napja

1995-ben az UNESCO - katalán - javaslatra - a Könyv Napjává nyilvánította április 23-át azzal a kiegészítéssel, hogy az egyben a Szerzői Jogok napja is legyen - különös tekintettel az Internet és az online-adatbankok gyors elterjedésére. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására.

Olvasni nagyszerű dolog.,Az olvasás öröme semmihez nem fogható.. A könyvek az ember legjobb barátai..
Már kezdetektől fogva azok voltak, hiszen az ember elrejtőzhetett egy jó könyvvel, melynek szavai vigasztalást nyújthattak a léleknek.

Az olyan könyvek, amelyek tágítják a látókört és táplálják a lelket, soha sem avulnak el, sőt az idő múlásával egyre értékesebbé válnak számunkra és a jövő generációi számára.



Az Aggteleki Nemzeti Park területén, Jósvafő mellett található Szinpetri község, ahol 2010 júliusától a nagyközönség számára is megtekinthető a világ legnagyobb könyve.

A Guinness World Records 2010. május 21-én hivatalos tanúsítvány keretében elismerte, mint a jelenlegi „legnagyobb könyv”, mely 5 m²-rel nőtte túl az előző rekordot, amelyet 34 évvel ezelőtt Denverben készítettek.

Az önmagában is tartalmas, csodás fényképekkel illusztrált, dekoratív művet az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai írták, címe: Örökségünk – a Gömör-Tornai-karszt természeti és kultúrtörténeti értékei, és a nemzeti park élővilágát, természeti csodáit mutatja be. A kötet főbb méretei: 4,18 x 3,77 méter, 1420 kg és 346 oldal.

 

A hatalmas könyv megálmodói és alkotói Varga Gábor, papíripari mérnök és fia, Varga Béla, papírmerítő mester, aki a korábbi legnagyobb magyar könyv papírját is merítette, amely 70 x 100 cm-es, és jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban található. Családi kupaktanács keretében, négy évvel ezelőtt döntötték el, hogy nekilátnak a világrekord megvalósításának. Elsősorban a denveri rekord megdöntésére törekedtek, ám Libanonban tavaly elkészítettek egy annál is nagyobb, ám csak fotókat tartalmazó könyvet. Ezúttal valóban fel volt adva a lecke, de a lelkesedésük töretlen maradt.

A különlegesen masszív és teherbíró alapanyagot – egy egytonnás papírtekercset – Ausztriából kapták ajándékba, ám nem ez volt az egyetlen nehézség, amellyel meg kellett birkózniuk. Ahhoz, hogy a fényképek a nyomtatáskor igazán szépek legyenek, óriási felbontásra volt szükség, így ezeket speciálisan erre a célra kellett elkészíteni. 

Nem kis nehézségbe ütközött annak felderítése sem, hogy hol található az ország legszélesebben nyomó nyomdagépe. Ezt végül egy plakátnyomdában találták meg Budapesten.

A könyv megírása és az előkészületi munkák két évig tartottak, míg végül tavaly nyáron elkezdhették a nyomtatást. A kötészeti munkát Arnóton végezték: a fából készült kemény táblákat húsz marha bőre borítja, és az Aggteleki Nemzeti Park emblémája, egy körbe foglalt szalamandra díszíti.

Az utolsó akadály maga az elhelyezés volt. Az épület tetejét fel kellett nyitni, hogy a hatalmas kötetet daruval a leendő kiállító helyiségbe ereszthessék.

A legnagyobb könyv kiállítására egy felújított vízimalom mellett került sor, melyet a későbbiekben papírmalomként szeretnének üzemeltetni, épületében pedig nyomdatörténeti múzeumot kívánnak berendezni.

A könyvet rézsútosan kinyitva lehet megtekinteni, de mellette egy pulton megtekinthető az eredetivel milliméter pontosan megegyező 40 x 50 cm-es hasonmás.

Földünk törékeny, vigyázzunk rá!

Minden ember, főleg az aki növénybarát, tehet a környezete, a Föld egészségéért. Vigyázzunk erre az aprócska bolygóra, mert másutt nincs helyünk.  

S ha még évek múlva is szeretnénk madarak zenéjére ébredni reggel, vagy ha szeretnénk nyuszit látni az erdőben, akkor tennünk kell nekünk is érte valamit.

Földünk már több esetben túlélt nagy katasztrófák színhelye. Volt már klímaváltozása, pólusváltása, nagy aszteroida becsapódása. A Föld mindig túlélte ezt, csak az élővilága nem.



Tegyünk a levegőnk, és környezetünk tisztaságáért, gondoljuk át mit kockáztatunk.

Amit nagyapáinktól kaptunk kölcsön megőrzésre, adjuk tovább unokáinknak tisztán, élhetően további használatra. 

A Föld napja

A Föld napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyek a Föld természeti környezetére, annak megóvására irányítják figyelmünket./ Magyarországon 1990 óta rendezik meg./



Földünk létezése kész csoda!

A kiváltságos bolygó

A Földön található élet keletkezésének, létezésének titka ősidők óta foglalkoztatja a gondolkodókat. E kérdésekre sokféle elképzelés, magyarázat született. A tudományok fejlődésével a parányok világába és a világmindenség végtelenébe egyaránt betekinthetünk. 
 

A Föld maga különlegesen alkalmas az élet fenntartására. A külső kérgének vastagsága négy és harminc mérföld közé esik (arányaiban egy papírvékony felület), és több tucat, állandóan mozgó tektonikus lemezből áll. Ez a mozgás szabályozza a bolygó belső hőmérsékletét, és teszi lehetővé az élethez nélkülözhetetlen anyagok felszínre kerülését, újrakeveredését. Ha a Föld kérge egy kicsit vastagabb lenne, a lemezek körforgalma nem tudna végbemenni.

Ha maga a Föld kisebb méretű lenne, a mágneses tere is kisebb erejű lenne, és a szoláris szelek pedig tönkretennék az atmoszférát, aminek eredményképpen a bolygó a Marshoz hasonló kietlen pusztasággá változna.

Az atmoszféra egy vékony kék héj, amely a Föld átmérőjének kevesebb, mint 1%-át teszi ki. Az összetétele a nélkülözhetetlen elemek éppen megfelelő arányú keverékét tartalmazza, ami az élhető klíma meglétéhez szükséges, megvéd a Nap sugárzásától, és lehetővé teszi, hogy a víz folyékony formában legyen jelen.

Ha a Hold nem létezne, akkor sok tudós szerint az élet sem létezne a Földön, mert a gravitációs hatása stabilizálja a Föld forgási tengelyét, ami biztosítja az évszakok váltakozásával járó viszonylag enyhe hőingadozást.

Ha a Nap kisebb lenne – a galaxisban található csillagok 90%-ához hasonlóan –, a zóna, ahol az élet elképzelhető, is kisebb volna. Ebben az esetben a Földnek közelebb kellene keringenie a Naphoz, hogy élet legyen a bolygón. Azonban az így megnövekedett gravitáció hatására a Föld forgása a Nap rotációjával kerülne szinkronba, ami lényegében azt jelentené, hogy a Föld egyik fele mindig a Nap felé nézne, a másik pedig sohasem fordulna abba az irányba. A Napra néző oldal folyamatosan ki lenne téve a káros sugárzásnak, a bolygó ellenkező oldalán pedig állandó jég és fagy lenne az úr.

 A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud    teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.
 /Szent- Györgyi Albert/

Természeti csodák, amik már eltűnőben vannak

Nagy-korallzátony

A Nagy-korallzátony csak akkor maradhat életben, ha megfelelő a tengervíz hőmérséklete, kiváló kalcium- és sótartalommal rendelkezik és természetesen tiszta. E létfontosságú tényezők nélkül a korallzátony halálra van ítélve, de sajnos egyelőre úgy tűnik, minden a fennmaradása ellen szól.

Egyre nagyobb mértéket ölt a környezetszennyezés, az olvadás hatására megváltoznak az áramlatok, a vizek ásványi-anyag tartalmának egyensúlya felborul, a túlhalászás pedig kulcsfontosságú láncszemeket söpör el az egymásra épülő fajok minden napjaiból. A Nagy-korallzátonynak a pesszimista jóslatok szerint már 100 éve sincs hátra.

Kilimandzsáró

Afrika legmagasabb pontjáról egyre gyorsabb ütemben tűnik el a látványos hótakaró, sajnos már talán 10 év sem kell, hogy a kontinens egyik legfontosabb jelképe a semmibe vesszen.

Nem csak a globális probléma fejti ki hatását a hótakaró eltűnésében, ugyanis a hegy lábánál élők is természetes módon próbálnak egyre nagyobb termőterülethez jutni, ami a fák kivágásával és a hegy közvetlen környezetének megváltozásával jár.

Ebből kifolyólag helyi szinten is egyre kevesebb csapadék esik, így az olvadást megfejelve, nem érkezik utánpótlás sem a hegy tetejére.

Esőerdők

A Föld összes esőerdeje veszélybe kerül, mihelyst pár fokkal növekszik az átlaghőmérséklet. Ez nem csak az évszakok- és az éghajlati tényezők eltolódását vonja maga után, hanem szó szerint azt, hogy a legkényesebb területeken megváltozik a klíma.

Az esőerdőkben már pár fok is súlyos kárt okozhat, hiszen ha melegebb van, akkor kevesebb a csapadék, tehát másfajta növényzet kerül előnybe, ami így a Föld üvegházhatását jelentős mértékben csökkenteni tudó esőerdők rovására fejlődik.

A problémát csak növeli az esztelen fakitermelés, a bányászat és természetesen a mezőgazdasági területeket növekedése. Ha minden a saját medrében folyik tovább, pár évtizeden belül az esőerdők jelentős része eltűnhet, és szavanna veheti át a helyüket.

Ezen a napon - Egressy Béni

A reformkor legfontosabb és legmaradandóbb hatású zenei eseményeinek többnyire a pesti Nemzeti Színház volt a színhelye. 1843. május 10-én ott mutatták be Egressy Béni pályadíjas zeneművét is, a Szózatot .

E nemzeti imádsággá vált mű egy 29 esztendős fiatalember alkotása. Életútja rövid volt: 37 évig tartott mindössze; ám annál hosszabbnak bizonyult műveinek útja: máig tart, s alkalmasint még jóval tovább. Fő művét, a Szózat muzsikáját azok is ismerik, akik a zeneszerző nevét soha nem hallották.




Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest. 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.

Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként.

Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.

Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Báthori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.

Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra.

1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten.

 

 

"Húsvét másodnapján az a kívánságom e háznak népire ezer öröm, s annyi áldás szálljon!"

 

A húsvéti locsolkodás magyar szokás. A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja. Húsvét hétfőt vízbehányó hétfőnek is nevezték, ami utal a locsolás egykori módjára, amikor erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet.

A locsolásért cserébe étellel-itallal kínálták a locsolókat és piros vagy hímes tojást kaptak.

Adjon a jó Isten,
Boldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal
Lásson el titeket.
Az öreg nagyapám
Ily köszöntőt hagyott,
Örvendjetek vígan,
Jézus feltámadott.
Öröm ez tinéktek,
Énnekem és másnak,
De én is örülök
A hímes tojásnak.
Adjanak hát nékem
Néhány piros tojást,
Hogy jó kedvvel menjek
Az utamra tovább.

Húsvét a Szentendrei Skanzenben

Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található.
Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben II. Valentinianus császár.

Szentendrei Skanzen



A kiváló svéd tudós, Arthur Hazelius alapította a világ első szabadtéri néprajzi múzeumát Stockholmban, 1891-ben annak érdekében, hogy a különböző svéd tájak és népcsoportok jellemző építményeit egy helyen összegyűjtve, állandó kiállításként, nagy tömegek által látogathatóan őrizzék meg és mutassák be. A városrészről, ahol elhelyezték, a Skanzen nevet kapta, és az idők folyamán sok nyelv szókincsébe, így a magyarba is beépült szabadtéri múzeum jelentéssel.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban.

A szentendrei Skanzen tájegységeiben idén is a hagyományok szerint rendezik meg a Húsvétot. Tojásdíszítés, kincskeresés, sonkaparádé, bárányleves és derűs locsolkodás várja az érdeklődőket 2014. április 20-21-én. Szent György napjának közeledtével a híres pásztor szenthez kapcsolódó hagyományok, szokások elevenednek meg. Lesz Szent György napi kincskeresés, ahol minden látogató egy kincskereső térképpel a kezében találhatja meg a Skanzenben elrejtett kincseket, de lesz Szent György napi kilövés is, vagyis a bánatok kikiáltása, amikor bárki megszabadulhat régóta hordozott terhétől, bánatától.



2014-ben a szentendrei Skanzen a Bárány évében megmutatja milyen sokrétű a bárány a magyar és európai kultúrában. Hiszen a bárány nemcsak a gasztronómiában fontos szereplő, hanem számos mesterség kapcsolódik hozzá. A képzőművészetben és a zenében is múzsaként jelenik meg.
2014-ben a szentendrei Skanzen a Bárány évében megmutatja milyen sokrétű a bárány a magyar és európai kultúrában. Hiszen a bárány nemcsak a gasztronómiában fontos szereplő, hanem számos mesterség kapcsolódik hozzá. A képzőművészetben és a zenében is múzsaként jelenik meg. 

Vers - Húsvét vasárnapján

 Reviczky Gyula: Húsvét

Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámaszt az isten-ember
Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen,
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!