Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található.
Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben II. Valentinianus császár.
Szentendrei Skanzen
A kiváló svéd tudós, Arthur Hazelius alapította a világ első szabadtéri néprajzi múzeumát Stockholmban, 1891-ben annak érdekében, hogy a különböző svéd tájak és népcsoportok jellemző építményeit egy helyen összegyűjtve, állandó kiállításként, nagy tömegek által látogathatóan őrizzék meg és mutassák be. A városrészről, ahol elhelyezték, a Skanzen nevet kapta, és az idők folyamán sok nyelv szókincsébe, így a magyarba is beépült szabadtéri múzeum jelentéssel.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban.
A szentendrei Skanzen tájegységeiben idén is a hagyományok szerint rendezik meg a Húsvétot. Tojásdíszítés, kincskeresés, sonkaparádé, bárányleves és derűs locsolkodás várja az érdeklődőket 2014. április 20-21-én. Szent György napjának közeledtével a híres pásztor szenthez kapcsolódó hagyományok, szokások elevenednek meg. Lesz Szent György napi kincskeresés, ahol minden látogató egy kincskereső térképpel a kezében találhatja meg a Skanzenben elrejtett kincseket, de lesz Szent György napi kilövés is, vagyis a bánatok kikiáltása, amikor bárki megszabadulhat régóta hordozott terhétől, bánatától.
2014-ben a szentendrei Skanzen a Bárány évében megmutatja milyen sokrétű a bárány a magyar és európai kultúrában. Hiszen a bárány nemcsak a gasztronómiában fontos szereplő, hanem számos mesterség kapcsolódik hozzá. A képzőművészetben és a zenében is múzsaként jelenik meg.
2014-ben a szentendrei Skanzen a Bárány évében megmutatja milyen sokrétű a bárány a magyar és európai kultúrában. Hiszen a bárány nemcsak a gasztronómiában fontos szereplő, hanem számos mesterség kapcsolódik hozzá. A képzőművészetben és a zenében is múzsaként jelenik meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése