A húsvéti nyuszi

A néprajztudósok szerint a húsvéti nyuszi egy véletlen félreértés következtében jutott tojásosztogató szerepéhez. Ez Németországban történt, ahol egyes vidékeken húsvétkor gyöngytyúkkal és annak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek. A gyöngytyúk német neve: Haselhuhn. Ezt a szót hozták aztán tévesen összefüggésbe a nyulat jelentő Hase szóval. Így lett tehát a gyöngytyúkból nyúl, s ezért hozza a húsvéti tojást a nyuszi.


Más források szerint

Ösztra teuton istennő a tavasz és a termékenység úrnője volt. A pogányok őt köszöntötték, amikor a tavaszi napéjegyenlőség idején megünnepelték a természet újjáéledését. Mivel a szapora nyúl is a termékenység jelképe volt, Ösztrát is általában nyúl fejjel ábrázolták. Egy mondta szerint az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a szórakoztatásukra a kedvenc nyulát madárrá változtatta, s amikor az hirtelen színes tojásokat tojt, azokat a kicsiknek adta. Igaz vagy sem ez a történet, mindenesetre a keresztény húsvét pogány gyökereit erősíti.

Ám a németek is a magukénak vallják a hagyomány eredetét. Az ő legendájuk szerint a XVI. században kötelező volt beszolgáltatni a gyöngytyúkot a tojásaival együtt a földesuraknak. Ennek Haselhuhn a neve, amelyből elhallás révén a nyúl német nevére, a Haséra következtettek.

Persze, az amerikaiak sem maradhattak ki a hagyományteremtésből. Szerintük a tojást tojó nyúl ötlete náluk született meg az 1700-as években, amikor a pennsylvaniai holland telepesek az Osterhase vagy Oschter Haws (azaz a húsvéti nyúl) eljöveteléről meséltek a gyerekeiknek.

Bár a húsvéti nyuszi népszerűsége vitathatatlan, de még Európában sem mindenütt ő hozza a színes tojásokat. A német nyelvterület egyes vidékein a róka, Svájcban a kakukk, Thüringiában a gólya, Csehországban néhol a pacsirta.

A magyar falvak egy részében is csak a két világháború között vált az ünnep részévé a nyuszi. Tojáshozó lehet a harang is, amely Rómából hazafelé tartva szórja a tojásokat a kertekbe és az ablakpárkányokra.


Habár nem egy különleges állat, a nyuszi számos kultúrában az istenség szent üzenetközvetítője. A kínai kultúrában, a nyuszi egy olyan teremtmény, amely a Holdon él, és az élet lényegével, a rizs őrlésével foglalkozik.

A buddhisták számára a nyuszi ugyancsak egy különleges állat. A legenda szerint mivel nem volt mit felajánljanak Indra istennőnek, a nyúl saját magát készítette el a szent tűzben, és jutalomképpen a Holdra helyezték.

Az amerikaiak számára is a nagyfülű állat egy legendás szereplő. Egyes törzsekben mai napig él az a legenda, miszerint a nyuszi hozta az emberiségnek a tüzet.

Az ókori Egyiptomban a nyuszi egy különleges helyet foglalt el, mint a termékenység szimbóluma, miközben a német hagyományok szerint ő az, aki minden tavasszal új életet teremt a Földön.