A
magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás
király budai könyvtára. Olyan alkotás, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb
európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában,
az Alpoktól északra sehol sem akadt.
"Négyszög-alak terem áll benn a palotának a méllyén,
Sziklából fejtett kő-és téglafalakra merészen
Bolthajtásnak az íve hajol át a magasból.
Két magas ablaka déli verőfényt messzi sugároz.
Rakva vagyon sok színes üvegből, képeket ábráz.
A csoda fogja el azt, aki látta művészi tökélyét."
Naldus Naldius
Hegedűs István fordítása
A királyi könyvtár a budai palota két termét foglalta el, a Duna felőli
szárnyban, közvetlenül a kápolna mellett. Az egyik teremben a görög, a
másikban a latin kéziratok voltak elhelyezve.
A két terem egyikének boltozatára a csillagos égboltot festették. A másikban, a két színes üvegablak között állott a király aranyos szőttesekkel letakart fekvőszéke. A falak mentén aranyozott, toszkán faragással díszített polcokon sorakoztak a díszes kötetek, a corvinák, amelyeket színes függönyök védtek a portól.
A könyvtárterem a trónteremmel csaknem egyenrangú volt: a bölcsesség szentélye, ahogyan régen emlegették. Gyakran itt fogadta Mátyás a humanistákat, a külföldről érkező tudósokat, a művészeket: a könyvtár a palota szellemi életének központjává vált. Mátyás maga is szeretett olvasni, könyvgyűjtő szenvedélyének is részben ez lehetett a mozgatórugója.
A
Corvina könyvtár, amelyet a kortársak csak királyi, vagy fenséges
Bibliotékaként emlegettek, valószínűleg 1000-2000 kötetet tartalmazott,
ebből ma alig több mint kétszázat ismerünk. Corvina kódexnek tekintjük
azokat a kéziratokat, amelyekben vagy szerepel Mátyás király, illetve
utóda címere, vagy a budai udvarra jellemző, egyedi bőrkötésben vannak,
vagy valamilyen egyértelmű forrásból, esetleg egykorú bejegyzésből
kiderül, hogy a magyar uralkodó számára készült. A kódexekre általánosan
jellemző azonban, hogy általában nem egy, hanem több, akár tíz
különböző művet is tartalmaznak. Mátyás könyvtára tehát valóban
jelentősnek számított a korban, de elsősorban nem kötetszáma miatt,
hanem azért, mert nagyon rövid idő alatt jött létre, és azért is, mert a
kódexek között nagyon sok fényűző pompával kialakított, miniatúrákkal
gazdagon díszített példány volt.
Mátyás könyvtára virágkorában tartalmazta az ókori, középkori szerzők műveit, görög, latin kódexek sokaságát, s talán héber nyelvűeket is. Megtalálhatók voltak benne a történelem, a filozófia és teológia, csillagászat, orvostudomány, matematika addig elért eredményeit tartalmazó kötetek. Meglepően modern könyvtár volt ez a maga idejében.
forrás, Tájak,korok,múzeumok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése