A népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. A rászedett személy az április bolondja.
Több országban elterjedt szokás. Eredete nem tisztázott. Talán a bolondos áprilisi időjárásból ered. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly
egy rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-ről január
1-re tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a
rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak
egymásnak az emberek.
Késõbb értékes ajándékok helyett inkább
tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis
évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg. Még egy másik feltevések
szerint az április elsejei tréfák gyökerei a háború istene, Mars tiszteletére rendezett római "bolondok ünnepére" vezethetõk vissza, mások eredetét Indiában keresik.
Valószínûleg valamilyen téltemetõ, tavaszköszöntõ pogány hagyományból eredt, s már az ókori görögök is megtréfálták, "április bolondjává" tették egymást ezen a napon.
A néphagyományok
április elsejéhez kapcsolják Jézus "Pontiustól Pilatushoz" küldésének a
mondását, Júdás öngyilkosságát, Lucifer "pokolraszállását". Ezen
hagyományok tudatlanul is, de megőriznek eseményeket, melyeket a
későbbiekben már az átlagember nem tud magyarázni.Az április elsejei
évkezdet Franciaországban 1564-ben, Németországban 1584-ben szünt
meg!Mind a két április elsejei mondás bolondot és szamarat említ:
"Április bolondja, május szamara!"
Április bolondja,Felmászott a toronyba,
megkérdezte hány óra,
féltizenkettõ,szamár mind a kettõ."
Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé, s az április bolondját a francia «poisson d'avril»-nak, az angol «Aprilfool»-nak az olasz «Calandrino»-nak, a német «Aprilsnarr»-nak hívja.
Angliában minden bolondok napjaként
emlegetik, Franciaországban és Olaszországban pedig áprilisi halnak
nevezik azt, akit megvicceltek.
Hazánkban
is sok mondóka fűződik e jeles naphoz, bár április bolondját inkább
pünkösd idején választották meg. A régi szokások szerint inkább a
gyermekeket tréfálták meg, ma már azonban népszokássá vált, hogy
"áprilist járatunk" ismerőseinkkel, barátainkkal.
Április 1 a néphagyományban
Ez
a nap a szerencsétlenebbek közül való. Ilyenkor kellett futó növényeket
– babot, dinnyét, tököt – ültetni, hogy hosszúra és szépre fejlődjön a
növény.
A gazda ma is örül az áprilisi szeszélyes, esős időnek, hiszen ha nedves az április - jók a terméskilátások.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése