Friss állapotban sokkal ízletesebb a
petrezselyem, a kapor, a bazsalikom, a metélőhagyma, a koriander, a
gyömbér és a citromhéj. Szárítva legalább olyan jó, mint frissen az
oregánó, a kakukkfű és a fahéj.
A kömény, a római kömény, a
koriander, a chili és a fás fűszerek jobban kiadják az ételben az
aromájukat, ha közvetlenül a felhasználás előtt egészben, zsiradék
nélkül megpirítjuk, majd mozsárban összetörjük őket.
Nem mindegy, hogy a friss és a szárított
fűszerek mikor kerülnek bele az ételbe. A friss fűszerek intenzívebb
aromájúak, de érzékenyebbek is, ezért a főzés vége felé, enyhén
szétnyomva tegyük őket az ételbe. A szárított és fás szárú fűszereket
korán kell az ételhez adni, hogy puhára ázzanak, és kioldódjanak belőlük
az ízek.
A grillezés előtt a húsba bedörzsölt fűszereket nem
kell eltávolítani, még tálalás előtt sem. Viszont a friss fűszerekkel
készült pácok megéghetnek és befeketedhetnek, ha nem kenegetjük
folyamatosan a sülő húst.
A fűszeres tégelyeket ne a tűzhely feletti polcon tartsuk, inkább a konyhaszekrényben, szemmagasságban legyenek, vagy
egy fiókban. Ezeken a helyeken tovább is elállnak, mert nincsenek kitéve
a tűzhelyről felszálló meleg levegőnek és párának.
Erkélyünk ékessége lehet a bazsalikom, a petrezselyem, a majoránna, a
kakukkfű . Elsősorban azért, mert ezek nem
igényelnek fáradságos törődést, és alacsony vagy középmagas méretükkel
szépen mutatnak a balkonládában. Amellett, hogy csodálatos íz és
illatorgiát kapunk tőlük egész nyáron. Hozzávalók: balkonláda (vegyünk
olyat, amiben víztartály és vízelvezető árok van), virágföld (nyomkodjuk
meg a zsák oldalát, és ha azt érezzük, hogy a föld tele van nagy
rögökkel és összetapadt nehézkes akkor az a föld nem jó. A jó minőségű
laza morzsás virágföld a legjobb fűszereinknek, mert a gyökerük ebben
tud a legjobban fejlődni .
Már az ókori civilizációban foglalkoztak edény-kultúrás
növénytermesztéssel. Például Szemiramisz függőkertjét régi babiloni
lépcsős templomok mintájára építették, valószínűleg ez volt az első
terasz- és tetőkert. Görögök apró Adonisz–kertjei pedig az első,
cserépben nevelt kertek lehettek. Oszlopcsarnok-kertekben ólomedényekben
virágokat neveltek. Ezt a szokást később a rómaiak is átvették, és
kődézsában, főként haszonnövényeket termesztettek.
A tökéletes termés érdekében figyeljünk már az ültetésnél az egyes
növények igényeire! A tárkony például nagyon vízigényes, az oregano és a
kakukkfű azonban jól tűri a szárazságot. Ne ültessünk oregano mellé
bazsalikomot és zsályát sem, mert ezek a későbbiekben nagyon
terebélyesednek és több a napigényük. Ideális balkonfűszer a
metélőhagyma is.
Jót tesz a fűszereknek, ha rendszeresen visszavágjuk őket. Ha
hagyjuk, hogy virágozzanak, a növény minden energiája a virágokra megy,
hagyjuk, hogy a levélfejlődés legyen a fókuszban! Ha szeretnénk eltenni
télire a fűszernövényeket, erős napsütésben szedjük le a szárakat.
Fejjel lefelé szárítsuk őket száraz, árnyékos helyen tároljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése