Várkert Bazár megújult épületegyüttesének átadása

  

A budai Várhegy délkeleti területe a kezdetektől fogva a Vár erődrendszerének fontos részét képezte. Leginkább meghatározó elemei az egykor a Dunáig elfutó kortinafalak és az azokat összekötő zárófalak, amelyek a Zsigmond-korban, valószínűleg a 15. század elején épültek. A középkorban a két kortinafal közötti védett udvarban istállók és raktárak hosszúkás épületei húzódtak, a folyópartot erődítések foglalták el.

A török korban a vízszállítás biztosítására épült fel a parton, a Déli Kortinafal végénél a hatalmas Vízi-rondella (Ali pasa bástyája), amely a Szapolyai-korban, 1530 körül kiépített Vízhordó folyosóhoz és kazamata-rendszerhez csatlakozott.

Buda visszafoglalása után, a 18. század folyamán a Vár fokozatosan elvesztette hadi jelentőségét, falakkal körülvett területek kezdtek megnyílni, a várfalak a kialakuló várkertek támfalaivá váltak. A kortinafalak közötti udvarban ekkor öntőházak helyezkedtek el.

A parti út szélesítése miatt 1780 körül lebontották a Vízi-rondellát, az egykori zárófalak előtti keskeny sávban pedig kisebb lakóházak jelentek meg.

A 19. század közepére a terjeszkedő Víziváros déli nyúlványaként kialakult házsorban az egyedüli középület az egyemeletes Budai Takarékpénztár volt (1847, Feszi Frigyes - Gerster Károly - Kauser Lipót), amelyet később lebontottak. A palota fontosságának növekedése szükségessé tette a Duna-part ezen szakaszának rendezését.

1875-1882 között Ybl Miklós tervei alapján épült fel a Várkert Bazár neoreneszánsz kertépítészeti együttese, amely méltó keretet adott a Várhegy végének és az angolparkká alakított kerteknek.

Ybl a középkori előzményeket is belefoglalta a kompozíciójába (kortinafalak. Vízhordó lépcső, várfalak), kialakítva ezzel a palotába történő feljutás útvonalait. Az együttes északi végét a Testőrségi Palota, déli végét pedig bérházak zárták le. Ezek az építkezések a Palota, a Dunapart és a kertek egyedülállóan koherens, bejárható egységét teremtették meg.

A két épület között egy-egy tíztengelyes árkádsor, üzletportálokkal, közép felé egy-egy háromnyílású, emeletes középrészű pavilonnal lezárva. Az együttes közepén szerpentinszerű lépcsőfeljáró vezet kétfelől a középtengelyben lévő, szobrokkal díszített emeletes pavilonhoz. Az együttesbe befoglalva néhány középkori eredetű, kiegészített ill. rekonstruált részlet, valamint a kiegészített kortinafal.

Az együttes középtengelyében lévő pavilon homlokzatán négy dór oszlopon a négy évszakot ábrázoló szobrok állnak (Huszár Adolf); a földszint középtengelyében félköríves záradékú fülke nyílik. A építmény középrésze emeletes, négynyílású árkádsor szélső tengelyeiben kis kupolákkal. A pavilon két oldalán vezet fel a szerpentinszerűen emelkedő, kőbalusztrádos, kőoszlopos pergolával díszített lépcsőfeljáró a kertbe.

A lépcső alsó indításánál egy-egy kő oroszlánszobor (Feszler Leó), állítólag nem az eredetiek.

A középrészt két oldalról közrefogó egy-egy pavilon háromtengelyes, középrészük emeletes, nagyméretű fülkeszerű nyílással, melynek emeletén kőbalusztrádos erkély van, a földszintjén timpanonos kapu.

A fülke dongaboltozatán színes mázas, kazettás majolika borítás. A homlokzat földszintje kváderezett, az emeletet sgraffito borította, nagyrészt lehullott. A középrész két oldalán balusztrádos mellvéd és pergola maradványai; a balusztrádos attika két szélén szobrok. A földszinten kovácsoltvas korlát, hiányos; a D-i pavilonon eredeti kapu. A fülkét, a homlokzatot és a belsőt Scholtz Róbert és Than Mór freskói díszítették, nagyrészt tönkrement, ma már csak nyomokban.

A pavilonoktól kétfelé tíz-tíz tengelyes árkádsor húzódik, üzletportálokkal (utoljára műtermek voltak), a tengelyek között dór pilaszterek, főpárkánya balusztrádos attikafallal lezárt, terrakotta vázákkal díszített.
A két szélen álló lakóépületek közül a D-i háromemeletes, 5+5 tengelyes, az első emelet fölött övpárkánnyal, a jobb oldali rész fölött balusztrádos attika. Az első és harmadik emeletek mezzanin szintként jelentkeznek a homlokzaton. Az É-i épület kétemeletes, az első emelet fölött övpárkánnyal, az első emelet itt is mezzanin szintként jelentkezik a homlokzaton.
Az épületek középtengelyeiben nyílnak a kapuk (a D-i épületen kettő), eredeti, öntöttvas rácsbetétes kapuszárnyakkal, eredeti kilincsekkel. Eredetiek továbbá az első emeleti ablakok könyöklőin lévő korlátok, a pinceszellőzők öntöttvas rácsai, a nyílászárók, valamint a pavilonok díszes kiképzésű portáljai; valamennyi igen elhanyagolt állapotban.

Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben.

1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.

Szobrászgenerációk dolgoztak itt, s számos köztéri szobor itt született. 1902-ben például Fadrusz János itt készítette el Mátyás király lovas-szobrát és a pozsonyi Mária Terézia-szobrot.

A 99 évet élt Istók János itt alkotta meg a Bem szobrot, Ligeti Miklós az Anonymus szobrot (amely ma a Városligetben áll.

Az eredetileg gépháznak épült Várkert Kioszk előtt 1896-ban állították fel Ybl Miklós szobrát, a tér azóta viseli a nevét.

A folyópart ezen szakasza a rakparti villamos vonalának kiépítéséig sétatér és park volt, amely a Várkert Bazárról kapta a nevét. /forrás: Várfejlesztés/

A Várkert Bazár megújult épületegyüttesét április 3-án, nyilvános avatóünnepség keretében adják át a közönségnek, majd ezt követően április 6-áig tartó programsorozattal ünneplik a kétszáz éve született tervezőt, Ybl Miklóst és a megújult műemléket.

Az átadást és az ünnepi műsort követően a Bazár déli palotájának tereiben három kiállítás is megnyílik ezen a napon: a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Ostromok és hétköznapok címmel a Várkert Bazár területének történetét mutatja be a felújítás során fellelt régészeti emlékek alapján, A modern reneszánsz derült idomai című tárlat Ybl műveiből válogat és a bazár építkezésének történetéről számol be, a műemlék rekonstrukciójának munkálataiba pedig az Egy építkezés képei című fotókiállítás ad betekintést.

Ybl Miklós április 6-ai, 200. születésnapjához kapcsolódva számos ünnepséget rendeznek. Április 4-én fogadást tartanak azok tiszteletére, akik az épület megmentéséért csaknem két évtizeden át dolgoztak, április 5-én az Ybl Egyesület szervezésében koszorúzás lesz Ybl Miklós szobránál, bemutatják a Magyar Nemzeti Bank által kibocsájtott Ybl-emlékérmet és a Magyar Posta emlékévhez kapcsolódó alkalmi bélyegblokkját, majd helyszíni bejárást tartanak a Bazár épületében a vezető építészek vezetésével. Április 6-án a Szent István bazilikában misét celebrálnak Ybl Miklós tiszteletére, majd az Operaházban rendeznek több vezetett programot. Este itt kerül sor az Ybl Miklós-díjak átadására, amelyet bicentenáriumi díszhangverseny követ.

A Várkert Bazár valódi királyi ékszer a Duna-part és a Vár között.