Császári esküvő

1854, április 24. –én házasodott össze az Osztrák-Magyar Monarchia császára Ferenc József és Erzsébet királyné.

Az esküvő 1854. április 24-én délután volt, este fél hétkor vezette oltár elé a császár Sissit a bécsi Ágoston-rendiek templomában – természetesen hatalmas pompa közepette – az ezt követő napokban több fogadást is rendeztek. A szertartáson a bécsi püspököt hetven pap segítette.

Az emberek emlékezetében sokáig "álomesküvőként" élt az esküvő, ám Sisi sorsa korán sem volt álomba illő.


Ferenc József anyja, Zsófia főhercegné keménykezű asszony volt, aki élete során mindvégig manipulálta fiát, irányította életét. Egy dologban azonban nem tudott hatni rá: ez pedig a szerelem volt. Zsófia ugyanis Erzsébet testvérét, Helénét szánta császárnénak.
A lányok anyja Ludovika, Zsófia édestestvére volt. A két nő már mindent jól kitervelt, megszervezték  a találkozót, ahová nővérét Sisi is elkísérte. A császár szeme pedig rögtön megakadt a 16 éves lányon. Szerelem volt első látásra. Zsófia tajtékzott, Erzsébetet kezelhetetlen butácska lánynak tartotta, aki mit sem tud az etikettről, szemben a 19 éves Helénával, akit egész életében császárnénak neveltek.

A csiszolatlan gyémánt
Erzsébeten valóban volt mit csiszolni. Az első legfontosabb lépésként - a német és az angol mellett - franciául kellett megtanulnia, hiszen abban az időben a francia nyelv az arisztokrácia és a diplomácia nyelvét jelentette. Emellett pedig még olasz nyelvleckéket, történelem és földrajz órákat vett.
Sisi szenvedett, nem tudta elviselni, hogy minden lépéséről be kell számolnia, megmondják, mit tehet és mit nem, mit illik mit nem. A vadóc lány természete egyáltalán nem illett a merev Habsburg udvarba.

Az esküvő
Az ifjú pár esküvőjét 1854. április 24-én tartották meg. Erzsébet nehezen viselte el a ceremóniával járó protokollt. Sisi  ötvenezer forintot, ezüstöket, ruhákat, fehérneműket, 4 báli ruhát, 14 selyemruhát, 16 kalapot, 36 hálóinget kapott hozományként apjától. Alapjában véve nem volt ez szégyellnivaló, mégis a bécsi udvarban igencsak kevesellték ezt. Az esküvő este 7 órakor kezdődött, amit napokig tartó mulatság követett.



És ami utána jött…
Az első néhány év igencsak keserves volt az ifjú császárnénak. Férjét alig láthatta, hiszen lefoglalták az államügyek, anyósa Zsófia pedig állandóan gyötörte a tanulnivalókkal. Sisi igen korán teherbe esett, 1855-ben szülte meg első gyermekét Zsófiát, majd 56-ban Gizellát.
Anyósa, a gyermekek szobáját anyjukétól távol, a saját lakosztálya mellett jelölte ki, amely a Hofburg másik szárnyában volt, így, ha Erzsébet látni szerette volna gyermekeit, az egész épületen keresztül kellett mennie. Emellett sosem maradhatott egyedül leányaival, mindig jelen voltak a főhercegné udvarhölgyei; a nevelésükbe pedig egyáltalán nem szólhatott bele, Erzsébet ezért gyűlölte anyósát.

 

A tönkrement házasság
Sisi és Ferenc József házassága egyrészt a főhercegné, másrészt a két fiatal eltérő életfelfogása miatt szép lassan tönkrement. 1858-ban Erzsébet rejtélyes betegségbe esett, orvosa levegő változást javasolt, így a császárné hosszú hónapokra elhagyta Bécset, és Madeirára, majd Korfura utazott.
Sisi innentől kezdve megváltozott, már nem volt az a törékeny kislány, aki annak idején bekerült a bécsi udvarba. Kénye-kedve szerint utazgatott a nagyvilágban, mit sem törődve férjével és gyerekivel. Ekkor már volt egy fia is, Rudolf, akit anyósa ugyanúgy felügyelete alá vont. Sisi egy ideig küzdött a fiúért, vissza is kapta őt, aztán mégis magára hagyta, amit később, mikor fia felnőttként öngyilkos lett, sosem bocsátotta meg magának.
Politika
Sisi azokban az ügyekben, amelyek érdekelték, jelentős befolyást gyakorolt férjére. Zsófia legnagyobb bánatára elérte, hogy férje amnesztiát adjon a magyar felkelőknek, sőt az 1867-as kiegyezésre is nagyban köszönhető  a császárné férjére gyakorolt hatásának.  Nagyon szerette a magyarokat, akik pedig egyenesen rajongtak a szépséges császárnéért. 1867 júniusában, Sisit és Ferenc Józsefet Magyarország királyának és királynéjának koronázták
.
Európa legszebb asszonya
Erzsébet rengeteget törődött magával. Mániákusan diétázott, sportolt, leginkább a lovaglást szerette, alig evett valamit, hogy megőrizze legendásan karcsú alakját. Hosszú hajára pedig különösen érzékeny volt, 4-5  órába telt, amíg minden nap tökéletes hajkoronát varázsoltak neki, és jaj volt a fodrásznak, ha csak egy szál is haja is hullott.

 Sisi bár szép volt, azt mondták korának legszebb asszonya, mégsem volt boldog, talán soha.






1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott. Kísérőjével, Sztáray Irma grófnővel a Genfi-tó partján hajókirándulásra igyekezett, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta.

/forrás:Molnár Eszter /