Megérkezett április

 Megérkezett április, ez a vidám, szeszélyes hónap!

Április az év negyedik, harminc-napos hónapja a Gergely-naptárban.

 A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, amely virágzást, megnyílást, kinyílást jelent, – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.

Legszebb hangú énekesmadaraink nagy többsége áprilisban érkezik vissza téli szállásáról, és a hímek rövidesen énekelni kezdenek


Ha az idő áprilisban kellemes, májusban zord idő várható. Ha áprilisban viharok, égiháborúk támadnak az év további részében is nedves, csapadékos lesz az idő. – Ha szivárványnak kék és sárga színei szépen és jól látszanak, a további néhány napban jó időre lehet számítani.

Ha Szent György napja körül a rozs már akkora, hogy a varjúk el tudnak benne bújni bő gabona-termésre, aratásra lehet felkészülni. – A Szent György napi eső „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol. – A húsvét körüli nedves idő rossz rozs-aratást okoz. – „Nagypénteki eső, annyi méreg, amennyi szem lehull. Rossz termés lesz”.
Gyula-nap (április 12.): Amilyen az időjárás ekkor, annak ellenkezője várható a következő negyvenen.
Márk napján (április 25.): A fülemüle énekére javallott figyelmezni, ha megszólal, szép tavaszt ígér.
Április utolsó napja, ha jó időt hoz, vele hozza a jó termést is, ha meg rossz az idő, viszi a hasznot.
Egy szólásmondás:„Április esőitől nyílnak május virágai”

Kányádi Sándor: Április hónapja

Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.

Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet;
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.

Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.

Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.

Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.