Január 31-én éjszaka egyszerre lesz szuperhold, kék hold és vérhold az égen. Erre utoljára 1866. március 31-én volt példa.

Mi az a szuperhold?

A Hold ellipszispályán kering a Föld körül, átlagos földtávolsága 384 ezer kilométer. Földközelpontban (perigeumban) azonban 48 280 kilométerrel közelebb van a Földhöz, mint földtávolpontban (apogeumban). Ez a távolságkülönbség a Hold látszó átmérőjében is megmutatkozik: földközelpontban nagyobbnak és fényesebbnek látszik. Ha a földközelpont egybeesik a teliholdfázissal, akkor beszélünk földközeli teliholdról, vagy a köznyelvben elterjedt, nem hivatalos elnevezéssel szuperholdról.

Mi az a kék Hold?

Átlagos esetben egy évben 12 teliholdat figyelhetünk meg, minden egyes hónapban egyet. Vannak azonban olyan évek, amikor 13 telihold bukkan fel az éjszakai égbolton, azaz van egy olyan hónapunk, amikor kétszer látható teljes egészében bolygónk égi kísérője. Ezt a jelenséget nevezzük kék Holdnak.

Mi az a vérhold?

 

Január 31-én teljes hkörön szóródó fény hatására vöröses színűvé változik. Égi kísérőnk eme sokak által baljósnak tekintett alakját nevezik vérholdnak."/Origo/ 

Gerald Durrell

Gerald Durrell hazánkban a kortárs brit irodalom legnépszerűbb szerzői közé tartozik. Természettudományos ismeretekben gazdag, humoros történetei kedves és kedélyes világot ábrázolnak, amelyben az állatok legalább olyan fontos szerephez jutnak, mint az emberek.

A családom és egyéb állatfajták Gerry gyermekkorát meséli el felvázolva egy hektikus, bonyodalmakkal teli, mégis derűs, vidám és harmonikus családi életet és gyermekkort.

Egy nagy család kelekótyábbnál kelekótyább tagjai hihetetlen kalandokba keverednek a festői Görögországban. Mindez megspékelve egy csomó csúszómászóval, bogárral, hüllővel és egyéb állattal, mérhetetlen sok olajfával, a tarkabarka villákkal és egy beszédhibás, csupaszív, behemót göröggel - a szórakozás receptje maga.

Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?... A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai - a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry, a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie, a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig - de nem utoljára! - minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry - mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot Korfun, ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani...

A világhírű környezetbúvár egész életén át keresztes hadjáratot folytatott a veszélyeztetett állatfajoknak és általában bolygónk változatos állatpopulációjának fennmaradása érdekében, az eljövendő gyermeknemzedékek kedvéért is.

1925. január 7.- 1995. I. 30.

A szivárvány

 A szivárvány az egyik leglátványosabb természeti tünemény. Az emberek mindig a derűvel, a megbékéléssel, a jóléttel kapcsolták össze.

 

De mi is pontosan ez a nem mindennapi jelenség, és hogy jön létre?
A szivárvány egy optikai jelenség. Két dolog szükséges hozzá, hogy meglássuk: a Nap és az esőcseppek. A légkörben lebegő esőcseppek prizmaként viselkednek, és amikor a napsugár áthalad rajtuk, a fény megtörik és létrehozza a szivárványt.

A szivárvány teteje és a megfigyelő között 42 fokos szög van. A szög állandósága miatt félkör alakúnak látjuk. Azonban, ha esetleg repülőn ülünk, a teljes kör láthatóvá válik. Néha kettős szivárvány is létrejöhet, abban az esetben, ha a cseppeken a fény kétszer verődik vissza. A második szivárvány erőssége sokkal kisebb, és a színek is fordított sorrendben következnek. További érdekesség, hogy a nagy esőcseppek fényesebb szivárványt eredményeznek, míg a kicsi cseppek halványabbat.

A híres angol tudós, Isaac Newton volt az első, aki megmagyarázta, mi a szivárvány a XVII. században, Descartes korábbi optikai munkásságának felhasználásával (Descartes 1596-ban született és 1650-ben halt meg).
Megmutatta, hogy a napfény különböző színekből áll, amit az ember szeme nem tud elkülöníteni. 
A fény színek sorozata: piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya, melyet látható spektrumnak nevezünk.

Legendák és mítoszok

A szivárványok a mesékben és a mitológiában is visszaköszönnek.  

A vallásokban és a népmesékben a szivárvány gyakran az égbe vagy egy másik világba vezető híd. A skandináv mitológiában egy szivárványhíd, köti össze a földi világot az égivel, ezen az úton viszik a valkürök a lelkeket a Valhallába. Az ausztrál mitológiában a Szivárványkígyó teremtette a
 világot.
 A görög mitológiában a szivárványt Írisz istennővel azonosították. A sumer Gilgames-eposzban Istár nyaklánca, amelyet az özönvízre való emlékezés jelképeként helyez az égre. A zsidó és keresztény mitológiában Isten az özönvíz után emberekkel kötött szövetség jelképéül adja, ezért terjedhetett el az a bibliai eredetű elképzelés is, amely szerint a szivárvány a béke, az áldás jelképe.
Úgy tűnik, hogy e töredékes hit-elemek táptalaja eredetileg egy olyan elképzelés volt, amely szerint a szivárvány az emberi életet befolyásoló természetfeletti erő, esetleg természetfeletti  lények lakhelye..
Számos különböző kultúrában úgy tartották, hogy a szivárvány bajt hozhat az elővigyázatlan emberre; balszerencsét jelentett például ujjal a szivárványra mutatni, és a gyerekeknek ránézniük sem volt szabad.

A magyar néphiedelemben közismert volt a szivárvány színeiből való jóslás: az egyes színsávok szélességéből, egymáshoz viszonyított arányából következtettek a mezőgazdaság bekövetkező eseményeire: a széles zöld csík jó búzatermést, a vörös jó bortermést (vagy háborút) jelentett. Általános volt az ujjal mutatási tilalom (elszáradna az illető ujja; vagy ha mégis rámutat a szivárványra, ennek megelőzéséül harapja meg az ujját). Ez a tilalom egész Európában, sőt Ázsia nagy területein is ismert. Moldvában úgy tartják, hogy meg sem szabad számolni a szivárvány színeit. Összegezve, az "égi híd” elképzelés Európa nagy részén elterjedt elképzelés volt. A palócok a szivárványt tündér szalagjának nevezik.
Ma már nehéz elképzelni, hogy valaha ilyen természetfeletti erőt tulajdonítottak a szivárványnak, de az kétségtelen, hogy csodás jelenség, bárkit ámulatba ejt ma is az égen átfutó szivárvány. Mivel az emberi szem gyengén érzékeli a színeket halvány fénynél, a szivárvány fehérnek hat.

Fekete István

Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.

Az író természet- és emberszeretetét saját élete, sorsa, kemény neveltetése adja. Egy kis faluban Göllén született 1900. január 25.-én. Édesapja itt volt iskolamester és mi tagadás nagyon szigorúan, kemény elvekkel nevelte fiát. Nemritkán a pálca is előkerült.

A gyermek Fekete István sokáig élt abban a hitben, hogy apja nem szereti. Később idősebb fejjel tudta csak értékelni az apai szigort és a mögötte rejlő szeretetet.
Fekete Istvánnak gyermekkorában Gölle és vidéke, az ott folyó Kács patak a nádassal, az erdők és mezők rengeteg élményt és később felnőttkorában szép emlékeket adott.

Regényeiben nagy szerepet kap a szeretet, a természet-, és emberek iránti hűség és ezek megbecsülése.Regényei és elbeszélései szereplői nagyon sokszor gyermekkora barátai, ismerősei, tanítói. Az "emberes" és "állatos" könyveit egyaránt átjárja a szeretet. Elbeszéléseiben a természet kiteljesedik. A tavasz, a nyár, az ősz és a tél, minden évszak teljes szépségében megmutatkozik.

Az erdő, a mező, a nyári rétek, a vizek mind-mind hozzátartoztak az életéhez. Valamint az itt élő állatok, amikről nagyon sokat tudott.
Ábrázolásmódja annyira hiteles, hogy olvasás közben szinte megjelenik előttünk a tavaszi fű sarjadása, látjuk ahogy a virágok bimbói kipattannak, a vízparton a lehajló ágú szomorúfüzet, halljuk a szélben susogó nádast, érezzük a napfény melegét.

"Nézem a sötétséget, de látom a csillagokat" - Ő írta, , ő hagyta ránk ezt a gondolatot. Nem lehet olyan sötét, hogy ne keressük a felhők mögött a csillagok rezzenéstelen fényességét...

Ezen a napon született Madách Imre

Madách Imre a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. Műve, Az ember tragédiája a magyar drámairodalom egyik legismertebb darabja. Számos nyelvre lefordították .

Madách Imre (1823. jan. 21. Alsósztregova - 1864. okt. 5. Alsósztregova) drámaíró, költő. Nemesi családból származott. 1837-ben filozófiát, 1839-40-ben jogot tanult a pesti egyetemen. Szülőhelyén fejezte be tanulmányait. 1841-43ig megyei aljegyző Balassagyarmaton. 1842-ben ügyvédi vizsgát tesz. 1845-ben házasságot kötött Fráter Erzsébettel. 1846-ban főbiztosnak választják Nógrád vármegyében. A szabadságharcot megyei élelmezési főbiztosként támogatta.

A szabadságharc bukása után Rákóczi János, Kossuth titkárának rejtegetése miatt az osztrák hatóságok letartóztatják. A pozsonyi vízikaszárnyában raboskodik négy hónapon át, majd egy évig rendőri felügyelet alatt él Pesten. 1854-ben elválik feleségétől, ezt követően haláláig Alsósztregován él. 1861-től országgyűlési képviselő.

Első költeményei 1839-ben jelennek meg. Írt novellákat és liberális szemléletű cikkeket, de elsősorban drámaíróként jelentős. Először magyar történelmi tárgyú drámákat írt prózában (Commodus, 1839, Nápolyi Endre, 1842, Csák végnapjai, 1843.), majd időmértékes verselésben antikizáló és egyetemes témájú munkákat készít (Férfi és nő, 1843., A civilizátor, 1859. Mózes, 1860.) Fő műve Az ember tragédiája, Alsósztregován íródott 1859. februárjától 1860 márciusáig. A drámai költeményt Arany Jánosnak küldte el bírálatra, akinek verselési és nyelvi korrekcióit elfogadta.

Az ember tragédiáját az irodalomtörténet jellegzetes XIX. századi műformaként tartja számon mint az emberiség-költemény világirodalmi vonulatának (Goethe: Faust, Byron: Manfred, Shelly: A megszabadított Prométheusz) kiemelkedő alkotását. Az elfogadott értelmezés szerint műfaji és poétikai ihletői elsősorban az európai romantika lírai drámái voltak, amelyekben a színpadi konfliktus helyett a gondolati líra az elsődleges, világképi előzményei között pedig a hegeli dialektikus történelemszemlélet, a különböző pozitivista irányzatok és a voltaire-i deista istenkép is szerepel.
A mű sikere meghozta számára az elismerést, de színpadra állítását már nem érhette meg. 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. 1863 januárjában Madáchot az akadémia tagjai sorába választja, székfoglaló beszédét (A nőről, különösen esztétikai szempontból) betegsége miatt már Bérczy Károly olvassa fel 1864. áprilisában.
Az ember tragédiájának első színpadi előadására Paulay Ede rendezésében 1883. szeptember 21-én kerül sor a Nemzeti Színházban. Az első előadáson Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert pedig Gyenes László alakította.

Madách élete Alsósztregován
"A magyar csodák közt a Nógrád megyei ház olyan csoda, ahová levett kalappal, nemzeti sorsunkon való meleg áhítattal, örökös hittel gondolhatunk, Költeményt írtak itt, amely költemény örök büszkesége a magyarnak," - írja Krúdy Gyula.


Alsósztregova a XV. század óta a Madách család birtoka. Néhány évet leszámítva Madách Imre csaknem egész életét itt töltötte. 1855-ben átalakította a kastély egy részét és a biliárdszoba melletti folyosóból hálófülkét csináltatott magának: ez lett a híres "oroszlánbarlang". Itt írta meg Az ember tragédiáját 1859. február 17. és 1860. március 26. között. A kastély parkjában található a költő 1936-ban átadott, Rigele Alajos által tervezett síremléke is. Az épület ma a kékkői Múzeum részeként, Madách Imre életművének és a régió kiemelkedő irodalmi személyiségeiről szóló kiállításnak ad otthont.

Gólyák - egy mesebeli kisváros Ruszt

Általános felfogás a gólyáról, hogy a család, a hűség, az anyai gondoskodás, a bőség szimbólumának tekintették, és már a régi időkben is közkedvelt, nagy tiszteletnek örvendő állat volt.

 Az ókori görögök úgy vélték, hogy a gólyákban az elhunyt emberek lelkei élnek tovább, míg az arab világban a Mekkába eljutni nem tudó elhunytak lelkét vélték felfedezni a gólyában, akinek így madárszárnyon kell megtenni ezt az utat.

Európában szerencsehozóként  tekintettek rá. Régen úgy hitték, hogy akinek a házára gólya telepszik, és fészket rak a kéményre, annak a házát megvédi a villámlástól és a tűztől, gazdagságot és hosszú életet hoz a ház népére. A gólyafészket nem szabadott lerombolni, mert akkor átok sújtotta a leromboló házát.
Az ókori rómaiak Vénusz istennő állatának tekintették a gólyát, aki szerelmet és áldást hoz a gólyafészekkel rendelkező házra és népére; a gyereknek hírül adva, hogy gondoskodniuk kell majd szüleikről.

A gólyák és a bor városa -Ruszt

A mindössze 1900 lakosú városka a legkisebb osztrák városi rangú település, több ízben Burgenland legszebb városának választották

Rust (Ruszt) háztetőin minden tavasszal megjelennek a fejedelmi külsejű fehér gólyák, amelyek nemcsak Burgenland legismertebb madarai, hanem a város címerállatai is. Rust középkori városka és Burgenland egyik különleges építészeti remekműve is egyben.

Rust 1681 óta birtokolja a megyei jogú város címét: akkoriban emelték magyar szabad királyi várossá. A város egykori atmoszférája és bája mind a mai napig érezhető: elsősorban az építészeti megoldások teszik Rust települését Burgenland egyik különleges ékszerdobozává.

/December 30-án két fészekben volt gólya/

Rejtélyes útitársunk, a Hold

A hold az égen egy ezüst lant,
Megannyi húr a sugarak;
A hold ezüst lantján a szellők
Szellemkezekkel játszanak.
(Petőfi Sándor: Holdvilágos éj) 

Égi kísérőnket vélték őseink égisten bal szemének, égi lámpásnak, istenek labdájának, hitték a Nap nővérének, feleségének, ellenségének, az éjszakai égboltot bejáró holdistennek.

Az egyiptomi mitológiában a kampós  csőrű íbisz jelképezte a Holdat, és Thot, az írástudók, művészek, varázslók pártfogója volt a holdisten, de holdistennőként tisztelték Hathort is, a holdsarlóra emlékeztető szarvakkal ábrázolt szerelemistennőt.  

A görögök Szelénét, Héliosz napisten nővérét, a rómaiak Lunát tisztelték holdistennőként, de megszemélyesítette a Holdat Apollón húga, Artemisz (Diana), és az éjszaka háromtestű istennője, Hekaté is. 

Szeléné – a legenda szerint – egy szépséges halandóba lett szerelmes, és hogy kedvesét, Endümiónt, el ne veszítse, halhatatlanságot kért számára az istenek urától. Zeusz teljesítette kívánságát, de nemcsak örök ifjúságot adott a szép pásztornak, hanem örök álmot is, így a szomorú istennő, égi útja végeztével, csak alvó szerelmesét látogathatta.   

A Hold 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszerrel egy időben született, a Földnek egy hozzá hasonló méretű (kb. félakkora átmérőjű) égitesttel való ütközésekor. 

A Holdnak nincs légköre, így levegő és víz híján nyoma sincs rajta az életnek. Ami pedig foltos „ábrázatát” illeti, azt a hegyei közt elterülő, eleinte tengereknek hitt medencéknek és a felszínét borító több százezer kráternek köszönheti. A meteorit becsapódások okozta kráterek kiemelkedő tudósok (köztük Hell Miksa, Segner (zégner) János András, Bolyai János, Eötvös Lóránd, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Neumann János) neveit viselik.   

Mivel a Holdnak nincs saját fénye, a Földről csak a Nap által megvilágított részét láthatjuk. Teliholdkor a teljes korongja fénylik, újholdkor — amikor éppen a Nap és a Föld között halad át — felénk forduló „arca” sötétbe borul.  

Keringésének és saját tengelye körüli forgásának ideje azonos, ezért mindig ugyanaz az oldala fordul felénk. (Mozgása a körhintán ülőéhez hasonló, aki éppen megfordul a tengelye körül — sorra szembe kerül vele az északi, keleti, déli és nyugati táj — mialatt egy teljes kört ír le.) A túlsó oldalát alig 40 éve ismerjük, a holdszondáknak köszönhetően. 

"Január 31-én éjszaka egyszerre lesz szuperhold, kék hold és vérhold az égen. Erre utoljára 1866. március 31-én volt példa.

Mi az a szuperhold?

A Hold ellipszispályán kering a Föld körül, átlagos földtávolsága 384 ezer kilométer. Földközelpontban (perigeumban) azonban 48 280 kilométerrel közelebb van a Földhöz, mint földtávolpontban (apogeumban). Ez a távolságkülönbség a Hold látszó átmérőjében is megmutatkozik: földközelpontban nagyobbnak és fényesebbnek látszik. Ha a földközelpont egybeesik a teliholdfázissal, akkor beszélünk földközeli teliholdról, vagy a köznyelvben elterjedt, nem hivatalos elnevezéssel szuperholdról.

Mi az a kék Hold?

Átlagos esetben egy évben 12 teliholdat figyelhetünk meg, minden egyes hónapban egyet. Vannak azonban olyan évek, amikor 13 telihold bukkan fel az éjszakai égbolton, azaz van egy olyan hónapunk, amikor kétszer látható teljes egészében bolygónk égi kísérője. Ezt a jelenséget nevezzük kék Holdnak.

Mi az a vérhold?

Január 31-én teljes holdfogyatkozás is lesz. Ilyenkor a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül, ám a holdkorong mégsem sötétedik el teljesen, hanem a földi légkörön szóródó fény hatására vöröses színűvé változik. Égi kísérőnk eme sokak által baljósnak tekintett alakját nevezik vérholdnak."/Origo/