Tojás, barka,bárány, nyúl

A húsvéti tojás



A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi.

Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében.

A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége.

A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal írták a héjra, amit festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit.

A tojást jóslásra is használták: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása; ugyanaz , mint az első férfié, aki belép a házba. 

/Ádám Kata/

Barka
A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.


Bárány
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".

Nyúl
A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.
Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

/Iskolai Információs Portál/

Húsvéti jelképek, szimbólumok - nagyhét

 Barka
A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

Bárány
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
 
Nyúl
A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.
Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

A tojás

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.

Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.

A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották.
Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.

Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

A szerelem

 Mi a szerelem?

Nem lehet definiálni. -.Mindenkinek mást jelent.

Gyakran nem más csak egy illat, egy szín, egy kép, egy hang, egy rezdülés, egy mozdulat, egy mosoly.

A szerelem nem más, mint egy pillanatnyi állapot, amikor valami megrezdül benned, gyorsabban ver a szíved, jobban érzed a körülötted levő világot .
Eszedbe jut a napról, az esőről, a szélről, a csendről, a hangról, egy dalról, egy képről. 

És a szeretet?

Szereted a barátaidat, a zenét, a virágot.. Szereted, ha eső után friss a levegő, szereted, ha vége a télnek, és tavaszodik, szereted, ha nyáron nézed a nap felkeltét,  szereted, ha előveheted a nyaralásról készült képeket... és szereted, ha mindezeket van kivel megosztani. Ez a szeretet. Egy világ iránt, egy ember iránt, mindegy. Ez miben más, mint a szerelem?

Igaz szerelem? Nagy kérdés.

Szerelmi szimbólumok

A szerelmi szimbólumok termékenységet, összetartást, boldogságot sugároznak és ezt programozzák  tulajdonosaiknak a nap huszonnégy órájában. Az ember lelke örül, amikor ránéz egy-egy festett, faragott, hímzett tárgyra. Ezt az érzést erősíti az, hogy ezek a szimbólumok egy ősi rendet, egy világnézetet sugároznak. Olyan gondolkodásmódot, amiben minden ember tudja, hogy hol a helye a világban és a szívével is látja, érzi és éli az életet. A szimbólumok olyan „segítők” a hétköznapi életben, amelyeket bárki használhat.

 

A mandarin kacsapár a hűség jelképe

 . A holtomiglan-holtodiglan kapcsolat szimbóluma, hiszen a kacsapárok életük végéig együtt maradnak, és közösen nevelik utódjaikat. Ezért Kínában a menyasszonyi ruhákra gyakran festenek, hímeznek mandarin kacsapárt.

Sokszor ajándékoznak a házasulandóknak olyan képet, ahol a mandarinkacsákat lótuszvirág és lótusz gyümölcs kíséretében ábrázolják. Ezzel kívánnak bőséges gyermekáldást az ifjú párnak.

Gyümölcsök jelbeszéde

A gyümölcsök éppúgy a Fény gyermekei, mint a csilagok. Formájuk bolygók és  napok párhuzamát idézi fel.
Titkos elixirek hordozói. Felépítésük  a földi életjelenségek hármasságát mutatja: héjuk a bőr, a pajzs , a zárlat analógiája, húsuk élmények, tapasztalatok mérgező, gyógyító táplálékát tartalmazza: magjuk viszik tovább az életet, de csak, ha a föld mélyébe temetik. Tehát az élet folytonosságát, a halhatatlanságot is magukban rejtik.

  

Dinnye: a rekkenő hőséget enyhítő, üditő gyümölcs. A föld felszínén terem. Húsa édes, magja rengeteg,

a föld tapasztalatait rejti. Nedve szomjat olt, és átmossa a szervezetet. Ha azonban mértéktelenül élvezik, gyulladást lobbant fel.

Alma:    A Heszperidák aranyalmájának leszármazottja. A legősibb gyümölcs,. Az Édenkert almája csábította bűnre az első emberpárt, de a Heszperidák aranyalmájaként Zeusz és Héra mennyegzőjénak mágikus nászajándéka, amelyet Gaia, a nagy Máter nyújt át a beteljesült Unió Misztika jelképeként. Az alma nemcsak a házasság, de a hatalom szimbóluma is.A föld királyai a jogarral a mágus varázspálcáját, az arany országalmával a Föld és a bolygok fölötti uralmat tartják a kezükben.



Szilva:  A gyümölcsök tápláló, szerény proletárja. Szolga, amely szapora, olcsó egyszerűséggel tölti be szerepét. S bár sokszor illatosabb, édesebb a  legfestőibb kirakatgyümölcsöknél is, nem sok dícséret éri.Amit nyújt, azt általában magától értetődnek tartják, mint a levegőt, a vízet vagy a kenyeret, amelyek végül is fizikai létünk feltételét jelentik. A tömeg,sokszorozódás szaturnuszi eleme.



Körte: Az Életfa egyik legszebb s legrejtélyesebb ékszere, a gyümölcsök között a kör és háromszög ritka, együttes ábráját hordozza. Formává fagyott vízcsepp.Amikor a körte aranysárgára érik, a gyümölcsök császárának nevezik. Aki érte nyúl, annak nektárt kínál élvezetül. Gyorsan romlik, vigyázva kell leszedni. Üzenetét, amelyet  áthoz az érzelmi tájakról a relatív időbe, az embernek sietve kell átvennie tőle.

Szamóca:   Erdők mélyének rejtőző csillaggyümölcse. Olyan varázslatos gyümölcsök emlékét  idézi fel, amelyek egyedül Olümposz ligeteiben nőnek.

Szőlő, lefelé mutató háromszög, lefelé nyúló piramis.Kánaán kínálata a mulandóságból mámorító itallá erjed.

Dió:  Héja kemény, a magja puha,: forditott optika. Agytekervény ábra.

Citrom:  Héja trópusi gyulladások és lázak csillapító elixirjét rejti.Vitaminjának nemcsak a fikum veszi hasznát, hanem a lélek egyik fontost tápanyagának is jelképe.

Csipkebogyó: A vadrózsa gyümölcse. Aki le akarja szedni, aprólékos és sokszor fájdalmas sebeket kell vállalnia érte, mint a léleknek a gyógyító tapasztalatokért.

Lehetne folytatni a végtelenségig. A szimbólumok természete az, hogy ha sikerül az oldó zárat meghúzni, bomlani kezd az egész élménytömeg, elindul az analógiák áradása.

/Forrás: Szepes Mária: Mágiák Könyve/

Szerelmi szimbólumok

 Feng shui

Delfinek párban

A minószi kultúrában istenként tisztelték a delfineket, a görög hagyomány szerint a krétai hajósokat maga Apollón vezette delfin alakjában Delphoiba.

Delfin ábrázolások a krétai knósszoszi palota (Kr. e. 1700–1500 között) freskóin és vázaképein is fennmaradtak, amiből egyrészt érzékelhető, hogy alkotói kiválóan megfigyelték ezeket az állatokat, másrészt az is, hogy kedvelték őket.
A delfin Aphroditének, a tenger istennőjének és Apollónak a szent állata is volt.
Ez alapján lehet a legtöbb köze a szerelemhez és a párkapcsolathoz, hiszen Aphrodité (nevének jelentése: a tenger habjaiból kiemelkedő) a szerelem, a szépség és a szexuális gyönyör istennője a görög mitológiában. A római mitológiában Vénusznak nevezték. Azért ábrázolják kagylón, mert a tenger habjaiból kagylókon emelkedett ki és szépségével elvakította Olümposzt.
Egy ókori legenda szerint a delfinek egykor emberek voltak, s csak Dionüszosz parancsára öltöttek hal alakot.

 

 

A mandarin kacsapár a hűség jelképe

 . A holtomiglan-holtodiglan kapcsolat szimbóluma, hiszen a kacsapárok életük végéig együtt maradnak, és közösen nevelik utódjaikat. Ezért Kínában a menyasszonyi ruhákra gyakran festenek, hímeznek mandarin kacsapárt.

/

Sokszor ajándékoznak a házasulandóknak olyan képet, ahol a mandarinkacsákat lótuszvirág és lótusz gyümölcs kíséretében ábrázolják. Ezzel kívánnak bőséges gyermekáldást az ifjú párnak.

/forrás: szimbólumok használata a feng shuiban/6/

Magyar szerelmi szimbólumok

Milyen tárgyakkal varázsoltak őseink szerelmet? Milyen szimbólumokkal erősítették és erősíthetjük ma is a párkapcsolatokat? A jelek üzenete a szerelemben, a szerelmi jóslás, a szerelmi ajándékok szimbolikája a mai ember számára is izgalmas téma.

 

Jelek üzenete a szerelemben

 

A régi korok szemérmessége és szigorú nevelési elvei, korlátai szükségessé tették, hogy a szerelmesek szimbólumokon keresztül üzenjenek egymásnak. A régi világban az emberek jelekből is értették egymást és figyelték a jelek üzenetét. A párválasztásnál, párkeresésnél is voltak olyan egyértelmű jelek, amelyek mutatták azt, hogy a kapcsolat merre tart. A komolyabb udvarlóknak már zsebkendőt is hímzett a lány, s ezzel egyértelműen a fiú tudtára adta, hogy viszonozza az udvarlását.  A komoly udvarló kalapjára rozmaringágat kapott, ami az örök szerelem jele. A lányok viselete is elárulta, hogy éppen eladósorban vannak vagy már házasok, asszonyok.

Szerelem a magyar térrendezésben

A házhoz kötődő hagyományok között is vannak olyanok, amelyek a szerelemhez kapcsolhatók. A magyar nyelv is gyönyörűen mutatja az udvarlás fázisait: kertelni, udvarolni, házasodni. Ezek a fokozatok nagyon szépen mutatják, ahogy a fiú egyre közelebb kerül a lányhoz, mivel a ház női szimbólum. Ha a lány nem viszonozza az udvarlást még az udvarba sem engedi be a fiút, ha igen, akkor a házba is bejöhet. Amikor távozni készült a fiú mindenkitől elbúcsúzott a házban, csak a lánytól nem, így adta tudtára, hogy szeretné, ha kikísérné. 

A szerelmi szimbólumok termékenységet, összetartást, boldogságot sugároznak és ezt programozzák  tulajdonosaiknak a nap huszonnégy órájában. Az ember lelke örül, amikor ránéz egy-egy festett, faragott, hímzett tárgyra. Ezt az érzést erősíti az, hogy ezek a szimbólumok egy ősi rendet, egy világnézetet sugároznak. Olyan gondolkodásmódot, amiben minden ember tudja, hogy hol a helye a világban és a szívével is látja, érzi és éli az életet. A szimbólumok olyan „segítők” a hétköznapi életben, amelyeket bárki használhat.

/Magyar térrendezés/ 

  

Advent, szimbólumok

Rövidek a nappalok, hosszúak az éjszakák. Sötét van. Ez az időszak a hagyomány szerint a befelé fordulás időszaka. Ilyenkor a lélek a legősibb, legmélyebb tapasztalatait éli meg, hozza a felszínre. Karácsonytól a téli napfordulótól, a nappalok egy tyúk lépéssel meghosszabbodnak, indulunk a fény felé. Az adventi időszak várakozást szimbolizál. A régi időkben az ember természet közeli életet élt, követve a természet változásának ritmusát. Ma kiestünk ebből a ritmusból, az adventi időszak legalább egy rövid időre visszazökkent bennünket ebbe a ritmusba.

 Adventi szimbólumok
"A karácsonynak is megvannak a szimbólumai.
Adventi koszorú: várakozás, reménység, folytonosság, teljesség
Angyalka: kedves segítség, támogatás, megóvás, természetfeletti erő
Hal: árral való akadálytalan haladás, termékenység, gazdagság
Kagyló: szerencsehordozó
Szarvas: vitalitás, rugalmasság, szellemi nagyság
Bölcső, jászol: újjászületés, a vágyak testet öltése
Csengő: figyelemfelhívás, nyomatékosításCsillag: érdem, kitüntetés, vágy
Csillagszóró: sziporkázó ötletek, jutalomeső, siker
Fenyőfa: örök élet, áldozatkészség
Fészek: meghittség, gyarapodásFüzér: folytonosság, áramlás
Gyöngy: egyszerűség, természetes harmónia
Házikó: otthon, meghittség, családi béke
Hold: vágy, álmodozás, nőiség - anyaság
Hóember :játékosság, kreatív energia
Kristályok: tisztaság, tökéletesség, a célok határozottá válása
Mézeskalács: harmónia, szeretet, vonzódás, mágikus erő
Nap: szellemi sugárzás, kreatív erő
Szaloncukor: jutalom, szeretet
Szív: szeretet, odaadás

Termések
Dió: intelligencia, munka
Narancs: harmónia
Citrom: frissesség
Gránátalma: termékenység
Szőlő: gondos törődést követő boldog szüret
Üstökös: jelzés, figyelemfelhívás
Üveggömb: tökéletesség, energialabda
Virág: ajándék, önzetlen adomány
Forrás:
/Lejegyezte: DióB./"

Szimbólumok világa

A szimbólum a görög ismertetőjel, bélyeg, jegy jelentésű szóból származik, eredetileg a felismerést elősegítő valamely jel volt, egy kettévágott tárgy, amely egymásba illesztése és illése volt hivatott igazolni jogos tulajdonosát. Később már általánosabbá vált, elterjedt az irodalom, de a mindennapi nyelv területén is.

A szimbólumok mindig valami rejtett, megfejthetetlennek tűnő misztikus többletjelentéssel bírnak, amelyek a legtöbb ember számára vagy jelentéktelenek, vagy észrevétlenek, de leginkább megismerhetetlenek.

Különös képi nyelv a szimbólumok világa, ahol nem az érzékszervek, hanem a tudatos, elemző, bölcs emberi tudat a címzett.


A Yin és Yang szimbólum eredete Kína régmúltjába vezethető vissza. Ez a jelkép a kínai világszemlélet lényegét fejezi ki ilyen értelemben közelebb vitte a kínaiakat önmaguk megismeréséhez, és közelebb visz minket is önmagunk megértéséhez!



Hiszen mindannyian ezeknek az erőknek a hullámverésében élünk, ez hajtja át rokoni és munkakapcsolatainkat, s voltaképpen a teremtés egészét. A Yin és Yang egységét ismerve, más szemmel tekintünk majd embertársainkra, de magunkra és környezetünkre.

Ha változásban tudjuk szemlélni világunkat, ha megértjük, hogy az élet folyamatos átalakulás, mint az (évszakok körforgása, éjszakák, nappalok váltakozása,) Jobban eligazodunk majd a modern világ útvesztőiben.

Minden emberben van Yin és Yang csak a férfiakban több a Yang elem a nőkben pedig a Yin. Kettő kapcsolata állandó, folytonos (mint a jelkép tükrözi), egymást kiegészítő, szoros egységet alkotja meg az egészet.

A kínaiak úgy tartják, hogy a Yin és Yang az idők kezdetétől jött létre, mikor villám hasított a kozmikus őssötétbe és semmibe. Ekkor minden súlyosból és sötétből Yin keletkezett, miközben amire csak a villám fénye hullott, könnyű súlytalan Yang-á változott.

Kettő kapcsolata állandó, folytonos (mint a jelkép tükrözi), egymást kiegészítő, szoros egységet alkotja meg az egészet.

A kínai filozófiában a Yin és Yang jelkép a természet megfigyelésén alapul. Az égitestek csillagok, és bolygók ugyancsak Yin vagy Yang minőségűek , a Nap Yang, a Hold Yin.

A természetben szintén együttesen van jelen Yin és Yang a hegyek Yang míg a folyók Yin.

A Yin és Yang léte egy energiával átitatott világot feltételez.

A Yin és Yang kettősségén alapuló világszemlélet, úgy hiszem, segít megérteni a minket körülvevő valóságot és történéseit. Megvilágítja a bennünk magunkban rejlő ellentéteket, s lehetővé teszi, hogy összhangba kerüljön a körülöttünk áramló, hullámzó erőkkel, sőt, bizonyos mértékig uralmat is nyerjünk felettük!

A Yin és Yang ma az egész világon ismert szimbólum.

A virágokról a tavasz jut az eszünkbe....

A virágokról a tavasz, a lágyság, a szépség és az érzelmek jutnak az eszünkbe, nem a politika. Pedig a történelem során nem csak a szerelmi csatákban találkozhattunk velük: véres háborúk, udvari intrikák, politikai mozgalmak zajlottak a virágok szimbólumainak jegyében.

Az ókori rómaiak virágokat tűztek harci szekereikre, ha diadalt arattak. Később a virágjelzések, akárcsak az egyenruha, megkülönböztetésül szolgáltak. Az egy zászló alatt harcolók egyforma virágot tűztek magukra, nehogy véletlenül egymást öldössék le.

Angliában a rózsa a leggyakrabban alkalmazott politikai szimbólum. A Rózsák háborúja óta (1455–1485), amikor százezernél is többen haltak meg a fehér, illetve a vörös rózsa szolgálatában, a mai napig gyakran felbukkant a politikai jelképek között.

A Bourbon-család jelképét, a liliomot még a keresztes lovagok hozták először Európába. A franciák egyik akkori királya, VII. Lajos népszerűsítette a virágot; róla is nevezték el először Louis virágának, majd a „Louis”-ból szép lassan „lis” lett.

Nem csupán a szép, illatos virágok váltak politikai szimbólumokká, a skót harcosok jelképe például a bogáncs. A furcsa választást egy 11. századi történet indokolja, eszerint egyszer a dánok megtámadták Skóciát, és éjjel mezítláb indultak ostromra, hogy ne hallja meg őket senki. A skótok fájdalmas kiáltásokra riadtak fel álmukból, a dán támadók talpát ugyanis felsebezte a rengeteg bogáncs, ami a vár körül tenyészett. A skótok így felkészülhettek a rohamra, és elüldözték a mezítlábas ellenséget.

forrás: Korunk/Kós Anna/

Szimbólumok

A szimbólumok mindig valami rejtett, megfejthetetlennek tűnő misztikus többletjelentéssel bírnak, amelyek a legtöbb ember számára vagy jelentéktelenek, vagy észrevétlenek, de leginkább megismerhetetlenek.

Különös képi nyelv a szimbólumok világa, ahol nem az érzékszervek, hanem a tudatos, elemző, bölcs emberi tudat a címzett.

A kör, (vagy nulla) jelenti a világmindenséget, a határtalan teret, a korlátlan időt a végtelenben.
A geometria legtisztább formáját, és a kiteljesedett tudatot szimbolizálja.

A háromszög az ember három fő összetevőjét szimbolizálja:
a testet, szellemet és a lelket.

A Négyzet kiemelt jelentőséggel bíró szimbólum.
Jelentése: A Föld.
A teremtett, érzékelhető világ teljessége, tökéletessége és harmóniája, a szilárdság.
A négyzet jelöli az összes teremtmény eredeti állapotát, állapota a tudatlanságnak, jelenti az elementáris Világot, - a kabbalisztikus Édent.
Jelenti a négy égtájat: Észak, Kelet, Dél, Nyugat.

Szfinx
Egyiptom földjét jelképezi, és mind azt a hatalmas titokzatosságot, ami ehhez kapcsolódik.
A szfinx isteni eredetű lény.
Időtlen idők óta figyeli és szemléli a nemzedékek vándorlását.

Hórusz szeme:
Más néven, Udzsat-szem mivel Hórusz Sólyomistennek, az Égi törvény, a Fény és a Szellemi hatalom Istenének, a fáraók példaképének szemét ábrázolja.
A mítosz szerint Hórusz a káosz Istenével, Széthtel vívott harcban vesztette el az egyik szemét, az Istenek azonban egy újat készíttettek neki.
Az udzsat-szemnek több jelentése is van, így aszerint, hogy jobbra vagy balra áll, a Napot vagy a Holdat jelképezheti.

Spirál, az emberi fejlődés és az örvénylés jele.
Ha jobbra irányul, akkor a teremtő, ha balra, akkor a romboló erőket szimbolizálja. A lélek evolúciója is ilyen spirális vonalban halad: körben mozog, ugyanakkor ciklusonként mindig egy szinttel feljebb lép. Fejlődésünk során ezért könnyű a visszaesés, vagy csúszás.

Főnix
Mitológiai madár, amely hamvaiból újraszületik.
A főnix a tűz jelképe,
Az égi kegyelem látható jele.
A mítosz szerint a Napban élt.
A madarat ezért a Nap egyik földi hasonmásaként tisztelték.
Ahányszor a főnixmadár uralma a világ felett végéhez ér, mindannyiszor meg is újul, fénylő ragyogásban.
Madárnak tartották az európaiak is, azzal a csodálatos tulajdonsággal, hogy ötszáz évenként fészkében elégeti magát, de hamvából megifjodva lép elő, hogy új életet kezdjen.

Lótuszvirág:
Az ezerszirmú lótuszvirág, Egyiptom szent virága, az ébredő ember szellemét szimbolizálja.
A lótusz a legrégebben ismert jelképe a kétnemű természet összhangba hozatalának, mivel magában hordja a két őselemet.
A Tűz a szellem, a pozitív teremtő elv, a Víz az anyag, negatív befogadó elv.
A teljes szépségében kinyílt virág a személytelen, szellemi, mindenki számára nyitott szeretettel tanító ember szimbóluma.

forrás: ősi szimbólumok