Jó étvágyat!

A bécsi szelet titka

A vasárnapi ebédek egyik örök darabja a friss és ropogós rántott szelet. Ismerkedjünk meg eredetével és készítésének fortélyaival!

Talán az első, amit meg kell említenünk a bécsi szelet néven ismert ételről, hogy nem Bécsben született. Ráadásul a sütésekor is kevesen tartják be az alapszabályokat.

Bécsben egyébként a 18. században még egészen mást értettek "borjúsniclin" (Kälbernes Schnitzel).

A legelterjedtebb legenda szerint a bécsi szelet milánói szelet: Radetzky marsallt 1848-ban az osztrák császár Észak-Itáliába küldte, hogy verjen le egy forradalmat. Ebből való ez az idézet: "A milánói konyhának van egy igazi nagy különlegessége: borjúszelet tojásba forgatva, panírozva, vajban megsütve". Radetzkynek, mikor hazatért, azonnal beszámolt a pontos receptről az udvarban.

1900-tól kezdve a Wiener Schnitzel már a bécsi konyha királya, s a mai napig az osztrákok nemzeti étele.

A 19. században egyes osztrák szakácskönyvek "aranyozott karajként" emlegetik a panírozott milánói szeletet, melynek bundájában reszelt parmezán is szerepelt mindig (s szerepel ma is). Ausztriában azonban eltűnt belőle a sajt, s a módszert sok minden másra is alkalmazni kezdték: megjelent a rántott csirke, rántott zöldség, rántott velő és még sok más finomság.
A rántott szelet készítésének titka

Miből készüljön?

A rántott hús készítésére kiválóan alkalmas a csirke combja vagy melle (csontosan vagy filézve), de hagyományosan leginkább sertés vagy borjú húsából készítik. Erre a célra talán a comb, a karaj vagy a felsál rész a legalkalmasabb, szeletekre felvágva. De kiváló rántani való alapanyag még bármilyen hal vagy zöldség is.

Az előkészítés

A szeletelt húsokat klopfolóval kb. fél centiméteres vastagságúra kilapítjuk. Ha klopfolásához nem szöges vagy göcsörtös klopfolót használunk, hanem sima felületűt, súlyosat, akkor a húst két fólia közé rakjuk, s inkább "nyújtjuk", mint ütjük. Aztán sózzuk-borsozzuk.

A panírozás

A kivert szeleteket tehát fűszerezzük: sózzuk, vagy szórjuk be grillfűszerrel. A zöldséget viszont csak közvetlenül panírozás előtt lehet megsózni, mert levet ereszt!

1. Lisztbe forgatjuk.

2. Villával felvert tojásba mártjuk (ehhez lehet egy kevés tejet is adni).

3. Legvégül zsemlemorzsába hempergetjük. (Kicsit kézzel rásegíthetünk, rányomkodhatunk, hogy a tojásos rétegre jobban ragadjon a morzsa. A zsemlemorzsát kreatív módon helyettesíthetjük bármi mással, például darált mandulával, darált dióval, mogyoróval stb.

A panírozásnál fontos a gyorsaság. A lisztet alaposan le kell rázni, majd a húst rögtön áthúzni a frissen felvert tojáson, s azonnal lecsöpögtetni. Egy 19. századi osztrák szakácskönyv azt javasolja, hogy ha a panírt ropogósabbra szeretnénk, adjunk kevés olvasztott zsírt a tojáshoz. A morzsa készüljön mindig frissen.
A sütés

A húst süthetjük zsírban vagy olajban; de a lényeg a megfelelő hőmérséklet elérése. Ez kb. 150 °C vagy a fölötti hőmérséklet. Túl hideg zsiradékba ne tegyünk sütnivalót, mert átázik, és átveszi az olaj ízét.

Amikor a húst kivesszük a serpenyőből, le kell róla csöpögtetni az olajat: a frissen sülteket helyezzük szalvétára vagy papír törlőkendőre.

Nagyon fontos a sütéshez használt zsiradék minősége és mennyisége.

Az edény legyen vastag falú, amit körülbelül 2 cm magasan kell megtölteni zsiradékkal, hogy a hús "ússzon", de ne merüljön el. Sütés közben az edényt gyakran mozgassuk, hogy a az olaj mindenütt érje a húst. Ettől lesz levegős, "puffadt" . A jó bécsi szeletre ugyanis nem tapad rá a bunda.

Michelin-csillag

Gondoltad volna, hogy a Michelin – csillag egy térképhez kapcsolódik? Egy térképhez, mely az 1800-as évek végén, egy marketing fogás volt a Michelin testvérek részéről. Ugyanis ezzel, a kezdetekkor ingyenes térképpel az volt a céljuk, hogy olyan kiránduló utakat tüntettek fel rajta, amelyek mentén volt Michelin gumiszerviz, ahova az út során előbb – utóbb betértek az autósok. Kezdetekben a térképen Párizs és a környező települések utjai voltak feltüntetve.

A cég kérte az utazókat, hogy gyűjtsék össze az útjaik során milyen éttermekben és hotelekben jártak, amikkel aztán kibővítették a kiadványt. Ekkor már értékelték is a helyeket és 1904-től nemzetközivé vált a kalauz. 1919-ben megjelent az első „Vörös Könyv”, mely az éttermeket és a hoteleket értékeli egy szimbólumrendszerrel árkategóriájuk, és komfortosságuk alapján.
Öt szempont szerint vizsgálódnak:

• ételek minőségének vizsgálata
• sütés, főzés, ízesítés tökéletessége
• konyha eredetisége, stílusa
• ár – érték arány
• látogatás gyakorisága

A vizsgálat során az inspectorok (névtelen kritikusok), csak az ételeket minősítik, az étterem berendezését, a terítéket és a felszolgálást nem. Három csillag a maximum. Egy csillag jelöli a „kellemes úti kitérőt jelentő, kiváló fogásokkal büszkélkedő éttermet”. Két csillaggal illetik azokat az éttermeket, melyekért megéri hosszabb kitérőt is tenni. A három csillagos éttermek pedig önmagukban is megérnek egy utazást.

És milyen szempont szerint döntenek? Nehéz megmondani, de az biztos, hogy nem elég a hagyományos ételeket kiválóan elkészíteni. Kell valami újítás, izgalmas új íz világ kialakítása. A tesztelés mindig inkognitóban zajlik

.

Mára hazánk is büszkélkedhet Michelin – csillagos éteremmel, méghozzá kettővel is. Mindkét étterem Budapesten van. 2010-ben a Costes éterem kapott először Magyarországon egy csillagot, melyet 2011-ben is megőrzött. Ezt követte 2011-ben az Onyx étterem, mely szintén egy csillagot tudhat magáénak.
A ViaMichelin mára digitális formában is elérhetővé tette a térképeket és ajánlásokat, köztük pedig ajánlást ad másik 30 magyarországi étterem meglátogatására.
Pillanatnyilag 54 db három csillagos étterem van a világon, köztük 26 db Franciaországban található, melyet természetesen sokan kifogásolnak.
Ami viszont tény, hogy a csillagokat nehezebb megtartani, mint kiérdemelni, ezért legyünk büszkék kis hazánk mindkét két csillagos éttermére!

Szép tájak Magyarországon: Hollókő

Egy kis történelem

Az Árpád házzal rokonságban álló Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A család Illés ágának tagjai a tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítmény öregtornyát, Hollókő-vár legkorábbi részét, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait. Károly Róbert király 1313-ban, az akkor még lublói várnagy Szécsényi Tamás vajdának adományozta a várat. A XV. század elején a husziták vezére, Giskra foglalta el rövid időre. 1461-ben Mátyás király, Gúthi Országh nádornak és Losonczi Albertnek új adomány címén adta Hollókő várát, az ország felső részeiben vezetett hadjáratok idején szerzett érdemeik elismeréséül. 1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen. Véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, ám védő funkciója ekkorra megszűnt, elhagyták és a magányosan álló kis végvár megkezdte folyamatos pusztulását. I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de az amúgy is elhanyagolt állapotban lévő erődítmény felrobbantására már nem került sor. Ezért maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.

Palócföld éke, e táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, Nógrád megye egyik apró zsákfaluja, mely népi építészetéről, népviseletéről és ízes tájszólásáról híres.

A település 1987 óta a világ kulturális örökségének faluja. Ezt a kitüntető címet az UNESCO adományozta. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá, mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. A ma nem egészen 400 lelket számláló település varázsát és egységét, a település közepén, az ófalu legnagyobb részét kitevő műemlékcsoport összesen 67 házból álló műemlék-együttese és festői természeti környezete adja. Az épületek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak.

Hollókő középkori templomáról szóló korai írásos emléket 1343-ból találunk. A XVI. századi törökdúlások idején a templom elpusztult. A XIX. században kőalapra emelték a település vályogból épült, tapasztott-meszelt falú, fatornyos római katolikus templomát. A faluképben is meghatározó, jellegzetes, gúlasisakos fatornyát 1889-ben építették.

Hollókő lakói palócok, akik ősi hagyományaik mellett mai napig őrzik színes, gazdagon díszített viseletüket. A teljes viselet az 1870-es és 1880-as években alakulhatott ki, melyet többszöri változás követett. Napjainkban is megcsodálható öltözetük mindössze az 1930-as évek tájékán öltött végleges formát. Ünnepi alkalmakkor, melyek közül a falu számára legfontosabb a húsvéti ünnepségek sorozata, a mai napig felöltik kézzel szőtt és hímzett népviseletüket.

Hollókő tehát mindmáig a múlt, egy eredeti állapotában megőrzött szelete, és ez legértékesebb kulturális kincseink közé emeli

 

Réges-régen élt egy ember, akit Kacsics Andrásnak hívtak. Ez a férfi szemet vetett a szomszéd földesúr gyönyörű feleségére, elrabolta hát az asszonyt és az éppen épülő várába zárta. Az asszony dajkája szövetkezett az ördöggel, hogy megmentse a lányt. Hollóvá változtatta az ördögfiakat, és őket küldte megmentőnek. A hollók szépen, lassan, kövenként lebontották az erődöt a nő körül, és egy közeli sziklán várat építettek belőle. Ez lett Hollókő vára.

 

A történet talán csak legenda, de a vár ma is ott áll Nógrád megyében, a Cserhát-hegységben, Szécsénytől 17 kilométerre

Akupunktúra

"Kell, hogy legyen valami az akupunktúrában,
végülis nem sok beteg sündisznót lát az ember."

RAMADAN

Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Kuvaitban, Jemenben, Egyiptomban és Tunéziában egyaránt hétfőn kezdődik a ramadán, amely a holdállástól függően 29, illetve 30 napos lehet.

A muzulmán országokban különböző időpontban kezdődik az ünnepség, akkor, amikor a Hold a következő holdhónapban először tűnik fel az égbolton. Marokkóban például idén kedden kezdik el a böjti hónapot.

Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt a ramadán hónapra esik, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni.

Az iszlám hit szerint ramadán idején a pokol kapui zárva, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A hívőknek ilyenkor napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát.

Mivel a böjt a nap járásától függ, egyes országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. A böjti előírások azonban hagynak kibúvókat, például az önéheztetés szegény emberek étkeztetésével megváltható.

Ramadán idején mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni - ezt hívják szuhurnak. Az élet az éjszakai órákban élénkül meg: a nap leszálltakor kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba.

Ízek - arab konyha

Az arab kenyér nagy előnye, hogy különböző sűrű mártásokkal megtöltve, melegen vagy hidegen, előételnek is adható. Legalább 5-6 féle – kistányérokban lévő – fűszer is szerepel az ételek mellett (pirított szezámmag, őrölt kömény, fahéj, friss és száraz mentalevél, petrezselyem, kapor). A vacsora befejező fogása az arab kávé. Az arab ételek Algériától Iránig egy zártabb gasztronómiai világot alkotnak. Ebből ízelítőt nyújtani nem is könnyű feladat, hiszen az arab konyhakultúra szorosan összefügg a sokarcú, ellentmondásos arab világ történetével, fejlődésével. A Korán, a muszlimok bibliája már kezdettől biztat a jó ételek élvezetére, s tilt a tisztátalan ételektől, erősen befolyásolva ma is az iszlám étkezési szokásokat. A Korán szerint napjainkban is tilos például a disznóhús. Ez – bár vallási oka van – mégis inkább a higiéniai szempontokat, a meleg éghajlati körülmények miatt a sertések révén terjedő betegségek nagyobb kockázatát jelenti. Az iszlám konyha legfőbb húsétele a birka. Halakat, halételeket elsősorban a tengerparton vagy a folyók mentén esznek.

Sárgarépás kuvaiti narancssaláta

Hozzávalók: 3 reszelt sárgarépa, 2 kicsi gerezdekre szedett, lehártyázott narancs, 0,5 citrom leve, 1,5 tk. porcukor, csipet gyömbér, késhegynyi fahéj. Elkészítés: keverjük össze a citromlevet, cukrot, gyömbért. Tegyük a répát kúp alakban egy tál közepére, rakjuk köré a narancsot. Öntsük rá az öntetet. Szórjuk be fahéjjal.

Kuvaiti töksaláta

Hozzávalók: 1 liter sós vízben megfőzött, kis méretű, hosszúkás újtök, 2 ek. olívaolaj, 1 ek. citromlé, csipet cukor, késhegynyi zúzott gyömbér, 1 ek. paradicsompüré, só, 4 ek. víz. Elkészítés: vágjuk a megfőzött tököt 1 cm-es karikákra. Tegyük serpenyőbe a többi hozzávalót. Lassú tűzön, lefedve pároljuk 5 percig. Öntsük a tökkarikákra. Kihűlve, sült húsok mellé való.

Joghurtos kuvaiti uborkaleves

Hozzávalók: apróra vágva 5 uborka, 3 gerezd fokhagyma, 1 tk. kapor, 1 ek. petrezselyem, 1 ek. citromlé, csipet cukor, késhegynyi fehér bors, só, 2 ek. salátaolaj, 8 dl joghurt, 12 jégkocka. Elkészítés: a petrezselyem és a jégkocka kivételével keverjünk mindent össze. Öntsük hűtött poharakba. Tegyük bele a jégkockát, és szórjuk meg petrezselyemmel.

kenyér, Zatta

Hozzávalók: 1 dkg élesztő, csipetnyi porcukor, 3 dl langyos víz, 0,5 kg 2-szer szitált sima liszt, 2 mk. só, 1,5 ek. olaj, 1 ek. szezámmag. Elkészítés: keverjük el a cukrot, élesztőt 0,5 dl langyos vízzel. Tartsuk melegen. Ha megkelt, adjuk hozzá a lisztet, sót, a maradék langyos vizet, öntsük lassan hozzá az olajat, közben dagasszuk 15-20 percig. Fedjük le, kelesszük duplájára. Készítsünk belőle zsemlényi gombócokat, nedves ruhával fedjük le, tegyük meleg helyre 1,5 órára. Nyújtsuk ki kerek, 0,5 cm-es vastagra. Kissé kiolajozott tepsibe tegyük. Fedjük le ismét nedves ruhával, hagyjuk kelni 20-25 percig. Kenjük be sós vízzel, szórjuk be szezámmaggal. Tegyük forró sütőbe, süssük 10-15 percig. Ha szezámmag nélkül készül Khubz Arabi a neve.

Arab kávétorta

Hozzávalók: 25 dkg cukor, hat tojás, fél csomag vaníliacukor, egy szelet reszelt csokoládé, 20 szem finomra tört pörkölt kávé, fél csomag sütőpor, egy kanál liszt. Töltelékhez: 15 dkg porcukor, 8 tojás sárgája, 1 egész tojás, fél csomag vaníliás cukor, két dl tej, 2 ek. erős feketekávé, fél szelet főzőcsokoládé. Elkészítés: a cukrot a tojássárgákkal és a vaníliacukorral habosra keverjük, és hozzáadjuk a reszelt csokoládét, a finomra tört pörkölt kávét, a sütőport, a lisztet és legvégül a hat tojás fehérjének kemény habját. Vajazott, lisztezett tortaformában közepes tűznél sütjük, és kihűlés után két rétegre éles késsel átvágjuk. A porcukrot a tojások sárgájával, az egész tojással, vaníliacukorral, tejjel állandó keverés mellett sűrűre főzzük, időközben hozzáadva a feketekávét és a főzőcsokoládét. Ezzel töltjük és vonjuk be a tésztát.

Forrás: Új Kelet Online

Napraforgó

Nevét a görög mitológiából eredeztetik. A történet szerint egy fiatal és gyönyörű lány, Clytia , beleszeretett a Napistenbe, Heliosba. A gőgős isten azonban nem viszonozta érzelmét. Clytia fájdalmas szerelme csillapíthatatlan volt, ezért mást sem tett, csak naphosszat a Napistent figyelte, míg végül bánatában Heliantusszá, vagyis napraforgóvá vált. Így, ahogy életében, virág létében is már örökké a Nap felé fordulhat.Népies nevei még: szotyola, tányérvirág, forgóMaga a növény a fészkes virágzatúak (Compositae) családjába tartozik, egyéves növény. Termesztett, a XVI. században került Amerikából Európába. A növény nem csupán a hazai legfontosabb zsiradék forrásunk- a híres napraforgó étolaj formájában, de sárga színanyagot is állítanak elő belőle. A növény magjából hideg úton kipréselt zsíros olaj értékes hatóanyagokat tartalmaz. Ilyenek a linolsav, linolénsav, olajsav glicerid-észter.

Nem csupán a magja ehető, hanem csírája is. A napraforgó-csíra ugyanis jó D- és B-vitamin forrás, és ásványi anyagokban - kálium, kalcium és vas - gazdag.

Ha gyógynövény teaként szeretnék fogyasztani, akkor a növény friss, nyelv alakú, élénksárga színű karimavirágait - nyelves virágok - kell gyűjteni. A gyűjtés ideje a nyári hónapokra, július-augusztusra esik. Poros utak mentén ne gyűjtsük! Ezek a virágok diterpéneket, triterpénszaponinokat, flavonoidokat, karotinoidokat tartalmaznak.

A napraforgó szirmaiban rejlő hatóanyagok alkalmasak a magas vérnyomás kezelésére, valamint hatásosak nyugtató és lázcsillapítóként is. Ha teát készítünk, forrázzunk le 1 csésze forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított napraforgóvirág-szirmot, majd 10 perc elteltével szűrjük le.

Magjának olaját étkezési célokra és gyógyszeres kenőcsök készítésére használják. A többszörösen telítetlen zsírsavakkal megelőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket, és csökkenthetjük a koleszterinszintet.

A népi gyógyászatban nehezen gyógyuló sebek és száraz, pikkelyesen hámló bőr kezelésére használták. A homeopátiás készítményekben görcsoldásra és láz csillapítására alkalmazzák.

Kép: Van Gogh – Napraforgók,

Augusztus

Augusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik,  , a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava. E hónapot a kánikula havának tartják; a Nap a Szűz jegyébe lép.

Népi mondóka:

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Közönségesen jó időre mutat, ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezőn, ha huzamosabb eső után a baglyok éjjel igen huhognak. Ha a szél a napjárást követvén változik. Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken marad.

Augusztus - Az oroszlánszáj hava