A virágok

 

 

A vasbilincset eltépni könnyebb, mint a virágkoszorút
(Abbé Constant)

Hamvas Béla: A virágszedés lélektana /részlet/

Ha majd életem végén a Halál Angyala elé jutok, azt hiszem, lázadás nélkül fogom tudni követni az ismeretlenbe. Elmulasztottál valamit? Azt válaszolom: Nem hiszem. De ha majd így szól: Sajnálsz itt hagyni valamit? Azt fogom mondani: A virágokat. Szívesen és könnyen lemondok arról, ami a földön él, de a virágok, a virágok!

A virágot a lélek szedi. A virág az egyetlen kép a földön, amiben a lélek önmagára ismer. Gyökerem a sötétben van, s a fény felé növök. S amikor virágot szedek, csokorba vagy koszorúba, gomblyukamra tűzöm vagy a kalapomra, magamat felvirágozom, annyi vagyok, mint a virág. Az illat, a szín segít abban, hogy átéljem e misztérium érthetetlen varázsát. Mert a léleknek van illata, s Hérakleitosz azt mondja: az anyagtalan lelkek a túlvilágon illatukról ismerik meg egymást - hai pszüchai oszmóntai kat' Haidén.
Hogy a virág lénye mi, nem tudom és nem fogom megtudni talán soha. De amikor virágot szedek, tudom, hogy virággá változom és ez olyan, mintha lelkem felszívná testemet, anyagtalan illattá és szépséggé válnék, mint az Anima, s ezt gomblyukamba tűzött, egyetlen szál kicsiny ibolya is idézi. Virágot szedni annyi, mint virágozni; s ez annyi, mint átmenni egy kapun az ismeretlenbe.
Amikor a virágot leszakítom, átmegyek a misztikus hídon. Hová? Nem tudom. De tudom, hogy megmagyarázhatatlan gyönyörűségben részesülök s a lét eddig titkos irányába megnyílok.

 

Szobafelhők

Ilyen is van.... felhőgyártó holland művész .
Akár a pincében is lehet bárányfelhőt bodorítani, de sok gyakorlás és szerencse kell hozzá, mondja a felhőgyártó holland művész. Berndnaut Smildét kifejezetten a pár másodpercig után szétoszló szépség érdekli.

A virágok múlékonyak - ezzel a földrajztudósi intelemmel érkezik a kis herceg a Föld nevű bolygóra Exupéry regényében.
 Egy holland képzőművészt a még rövidebb ideig tartó szépség érdekli. Berndnaut Smilde gyakorlatilag levegőből készít szobrokat. Az alkotó egy virágöntöző porlasztó segítségével növeli meg a helyiség levegőjének vízgőztartalmát, majd füstgéppel egy etiléglikol-alapú vegyszert permetez szét. Az így kialakuló mesterséges felhő speciális háttérvilágítást kap.

 

  

Nimbus II - installáció a MariaKapel hotelben, a hollandiai Hoornban

. A kiállításairól készült videók szerint a nézők olyan lelkesedéssel fogadják a látványt, mintha először láttak volna életükben tűzijátékot.

forrás: origo

Erkel Ferenc

ERKEL FERENC legkimagaslóbb alakja a magyar művészetnek

Erkel József tanító és egyházi karnagy gyermekeként született a 19. század második évtizedének kezdetén, Gyulán. Nagyváradon és Pozsonyban tanult. Zenei tanítómestere a kiváló képzettségű pozsonyi muzsikus, Klein Henrik volt.

Alig múlt 17 éves, amikor házi zenetanárnak Kolozsvárra szerződik, ahol később kapcsolatba került Ruzitska Györggyel, Erdély korabeli zenei életének egyik meghatározó alakjával. Zenei pályája mint zongoraművész kezdődött, mindamellett már ekkor is vezényelt alkalmanként és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. 1834-ben mutatkozott be Pesten először, alig egy évvel később fel is költözik, és Pesten telepedik le.

Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Társaságnál vezényel karnagyként. 1837-ben a Nemzeti Színház elődjéhez, a Pesti Magyar Színházhoz szerződik, első karmesteri minőségben. Karmesterként itt mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami a zeneszerzői érdeklődését is a színpad felé irányította. 1840-ben mutatták be az első operáját a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek az operaszerzői munkájában.

1844-ben mutatták be a Hunyadi László című történelmi operát, később megnyeri a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kihirdetett pályázatot is. Erkel Ferenc szerzeménye azóta is a Magyar Nemzet és a Magyar Köztársaság Himnusza

 A szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság.

Még az ötvenes években készül el a csak 1861-ben bemutatott operája, a Bánk Bán, amely az utolsó Egressy-szövegre írt operája Erkelnek. A Bánk Bán minden kétséget kizáróan Erkel pályájának csúcsát jelenti, ekkora sikert később egyetlen operája sem hozott számára, aminek oka részben az volt, hogy nem talált többé megfelelő szövegíró társszerzőre.

1868-ban az Országos Magyar Daláregyesület vezető karnagyává választotta, miközben aktívan szerepet vállalt a Zenepedagógia terén is, közreműködött például a Zeneakadémia 1875-ös megalakításában is. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta. 1888-ban 50 éves működése alkalmából ünnepelte a főváros, majd 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén.

Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera, mint műfaj megteremtése. Nyugati operák mintáira támaszkodva, a 19. század magyar verbunkos zenéjének felhasználásával és újraértelmezésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. A zene mellett neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör előbb alelnöke, majd egy év múlva elnöke lett. Emlékére 1952-ben állami díjat alapítottak, mellyel minden évben a kiemelkedő magyar zeneműveket és zenetudományi munkákat jutalmazzák.

1893. június 15-én halt meg Budapesten. 

forrás: László Ferenc

Ribizli: vitaminbomba a bogyókban

Júniusban érik a ribizli, vagy ribiszke. Bárhogy nevezik, a fürtökben  termő  gyümölcs különleges csemegét kínál.

 
A ribiszke nagy biológiai értékű gyümölcs, nagy mennyiségű vitamint tartalmaz, amely ásványi sókkal együtt kedvező az emberi szervezet fiziológiai folyamataira.
 A fekete ribiszke igen sok vitamint tartalmaz, amelyek közül első helyen a C-vitamin áll. Jelentős mennyiségű P-vitamint, provitamin A-t (karotint), B1 vitamint, B2-vitamint. A fekete ribiszke vitamintartalma három-ötször nagyobb, mint a piros ribiszkéé. C-vitamin tartalma állandó. Megfelelő technológiával (mélyhűtéssel, nyers lében, szörp, dzsem formájában 75-95%-a még hosszabb tárolás esetén is megmarad. Energiatartalma csekély, 45 kcal/100g, fehérjetartalma alacsony, O,9/100 g, zsírtartalma elhanyagolható.

 Száz gramm piros ribizliben 9,5 g szénhidrát található, így fogyókúrázok és cukorbetegek is fogyaszthatják.Tartalmaz még B1 vitamint, B2, B-6 E-vitamint.Kisebb mennyiségben A-vitamint, béta karotint  és értékes flavonoidokat .Fontos ásványi anyagai a kiemelkedő mennyiségű kálium,továbbá a nátrium, kalcium foszfor, a magnézium és a vas.  

Mint kerti gyümölcsöt a XV. században Hollandiában, Dániában, Észak-Németországban és a Balti-tenger mellékén kezdték termeszteni. Mivel északi eredetű növény, a görög és római mezőgazdaság nem ismerhette.

A ribiszke természetes előfordulásban erdei erdőszéli aljnövény.

Gyümölcsrizs
 
Hozzávalók /4 főre/

2 dl,víz, 20 dkg rizs, 5 dl tej, 2 zacskó vaniliás cukor, 4 dl tejszín, 1 csomag habfixáló, 3 evőkanál kristálycukor , /édesítőszer/  40 dkg vegyes gyümölcs, /ribizli,málna,eper,magozott meggy, áfonya stb. /mélyhűtött is lehet/, 2 dkg vaj, díszítésnek 1-1 mentalevél.

A rizst megmossuk, 2 dl vízzel felforraljuk, és addig főzzük, amíg a folyadékot magába szívja.Hozzáöntjük a tejet, beletesszük a csipet süt, a vajat, a kristálycukrot.Lefedve gyenge tűzön 3-4 percig forraljuk, majd lehúzzuk a tűzről, és fedő alatt, a gőzben hagyjuk a rizst megpuhulni.Belekeverünk 1 csomag vaníliás cukrot, és a rizst hűlni hagyjuk.A tejszínt 1 csomag vaníliás  cukorral habbá verjük, hozzáadjuk a habfixálót, és a kihűlt tejberizsbe keverjük. A friss gyümölcsöket megtisztítjuk, /a mélyhűtöttet fagyottan használjuk/ és 
desszertes tálkákba adagoljuk: 1 réteg rizs, 1 réteg gyümölcs, ameddig tart a hozzávalókból.Mentalevéllel díszítve, behűtve tálaljuk.

Egészségünkért

Kurkuma: a jövő csodaszere?

A kurkuma (Curcuma longa) a hagyományos indiai gyógyászatban, a több ezer éves múltra visszatekintő ájurvédában ősidők óta alkalmazott gyógyító szer. De már i. e. 600-ban Asszíriában is feljegyezték jótékony hatásait. Az ókor leghíresebb görög orvosa, Dioszkoridész ugyancsak megemlíti.
Dél-Ázsiában honos fűszernövény, a gyömbérfélék családjának tagja. Trópusi és szubtrópusi vidékeken termesztik, különösen Indiában, Kínában, Indonéziában.

A kurkuma gyulladáscsökkentő hatásaáról a legismertebb, eredményesen kezeli a mozgásszervi  problémákat, az izületi fájdalmakat és csökkenti a csontritkulás okozts panaszokat. Javítja a vérkeringést és az erek állapotát, a szervek és végtagok vérellátását.

 Indiában évezredek óta ismerik és használják.

Sokáig a jómód jelképének tartották és ennek megfelelően az egész test megtisztítását várták tőle. Orvosilag emésztésserkentőként, lázak, fertőzések, izületi panaszok és májbetegségek ellen használták.
A kínai gyógyászatban szintén alkalmazták a vérkeringés javítására, vérzések csillapítására, valamint menstruációs panaszok kezelésére. Gyógynövényként még sokoldalúbban alkalmazható, fő hatóanyaga, a kurkumin révén. A vizsgálatok szerint hatóanyagai erősítik az epehólyagot; gátolják a vérrögök kialakulását, ezáltal csökkentik a trombózisveszélyt; serkentik a zsíranyagcserét (valószínűleg a súlycsökkenést is); koleszterincsökkentő hatású; javítja a látást; fájdalomcsillapító, véralvadásgátló,
gátolja az érelmeszesedés kialakulását, javítja az emésztést,
oldja a bélgörcsöket, serkenti az epe kiválasztását, a
máj működését, és véd a fekélyek kialakulása ellen és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A kurkuma nem épül be a szervezetbe, nagyon élénk tisztító hatása van. 

A rengeteg pozitív tapasztalat alapján a kurkuma  jövő csodaszere lehet.

Használjuk bátran!

 Az ételnek érdekes aromát ad, de bánjunk vele csínján, nagyobb adagban a keserű íz lesz az uralkodó. 

A damaszkuszi rózsa

A damaszkuszi rózsát (Rosa damascena) választották 2013 gyógynövényének Németországban.

A rózsa - a virágok királynője -  Perzsiából származik.
  A világon megközelítőleg 5000 rózsafajta létezik. Ezek közül a legillatosabb a damaszkuszi rózsa (Rosa damascena)

"Ez a virág szinte minden kultúrában a szépség, a szerelem, a teljesség szimbóluma" - áll a 9. gyógynövény-szakszimpóziumon, a szászországi Panschwitz-Kuckauban meghozott döntés indoklásában.
Már az ókorban termesztették, majd a 13. században került Európába. Virágából rózsaolajat és rózsavizet is sajtolnak.

        

A mély, édes  illatú rózsaolaj az emberiség egyik legősibb és legkedveltebb növényi kivonata.  Gyógyászati, kozmetikai és étkezési célokra egyaránt felhasználják. Több mint 300 értékes anyagot tartalmaz, melyek csodálatos hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, ily módon kozmetikai és gyógyászati termékekbe zárva pótolhatatlan elixírekké változtathatóak.

A bolgárok jelenleg a világ legnagyobb rózsaolajgyártójának számítanak, amely a kozmetika  nélkülözhetetlen hozzátartozója. A rózsaolaj grammja felér az arany árával. Nem is csoda, hiszen a gyártásához rengeteg rózsára van szükség.  . 4 tonna rózsalevélből 1 kg olajat lehet kinyerni.

Rózsás érdekességek

A rózsát nemes szépsége, finom illata és színgazdagsága miatt nevezik a virágok királynőjének.
Megközelítőleg 25-féle rózsaillat különböztethető meg. A vörös és rózsaszínű fajtáknak a legerősebb az illata.
A Rosa név a görög rhodon szóból származik, jelentése piros, mivel az ókori Görögországban termesztett rózsák kárminpiros színűek voltak.
A rózsa és a rózsavíz a 17. században oly nagy népszerűségre tett szert, hogy gyakran fizetőeszközül is szolgált.

Gyógyító virág

A rózsa hatóanyag-tartalma rendkívül széles körű, ezáltal bizonyos betegségek, főként bőrproblémák kezelésére is alkalmas. A belőle készült gyógyhatású termékek enyhítik a pikkelysömör és az ekcéma tüneteit. Alkalmazhatók köhögés és szájfekély esetén. Csillapítják a gyulladásokat, gátolják a herpesz kialakulását, valamint a fogínyvérzést és a fertőzéseket. Ezek mellett hatásosak fejfájás ellen, oldják a szorongást, és csökkentik az izomgörcsöket.Kedélyjavító is, csökkenti az idegi alapú szívpanaszokat és nyugtatja az idegeket.

A rózsák az emberiség első ültetett dísznövényei közé tartoznak. 

 /  Forrás: Zöldvilág, Rózsák világa

Majercsik László/

 Első ismert emlékeink a rózsa termesztéséről i.e. 7000 körülről származik. A keleti és mediterrán ősi népeknél mindenhol felbukkan, így hát érthető, hogy a nemesítésük is többezer éve kezdődött és napjainkban is tart, számtalan fajtát, a színek és formák megszámlálhatatlan sokaságát hozva létre. A fajták pontos botanikai besorolása szinte lehetetlen az ismeretlen időkbe visszanyúló származás, a számtalan nehezen követhető keresztezés, és az egyre-másra létrehozott újabb és újabb típusok miatt. E helyett inkább gyakorlati csoportokba osztják a rózsákat, a díszérték és felhasználás szempontjából. E csoportok a nemesítés különböző állomásait és egyben különböző nemesítési irányokat képviselnek. Díszértékük mellett biológiai ritmusuk és igényeik is különböznek.

A legtöbb emlék a római korból maradt ránk.
A középkor – mindig télen bekövetkező – "rózsacsodái" a római kori téli rózsahajtatás emlékét idézik. A reneszánsz idején fellendült a rózsakultusz, majd a barokk korban inkább a polgári kertek dísze volt. A XVIII. században kialakuló tájképi kertekben nem találja meg a helyét, viszont ekkor is a polgári kertek dísze, a nemesítése is megindul. 

A máig tartó rózsakultusz a XIX. század Franciaországában indul diadalútjára. Ennek alapját Jozefin császárnő (Napoleon első felesége) a malmaison-i rozárium megalapításával rakta le. Ekkor keletkezett, a még ma is egzisztáló Meilland nemesítőcég, valamint a 4000 nevet magába foglaló első rózsakatalógus is! 

 

   .
 .  

1886. június 12-én történt

Párizs jelképe, az Eiffel-torony Gustave Eiffel-ről (1832-1923), az építőről kapta nevét, akinek mellszobra ma is látható az északi pillér tövében.

 Az építmény a francia forradalom centenáriumára rendezett világkiállításra készült. 700 terv közül fogata el a zsüri 1886. június 12-én Eiffel mérnök művét, az építkezés 1887. január 26-án kezdődött, majd tiszteletreméltó gyorsasággal, 2 év, 2 hónap és 2 nap alatt fel is épült az torony.

 Megépültekor a világ legmagasabb építménye volt, és az is maradt 1929-ig, a New York-i Chrysler Building elkészültéig. Jelenleg a később felszerelt TV antennákkal együtt 326 méter és 75 centiméter magas. 15 000 különböző fémdarabját 2,5 millió kézzel formázott csavar tartja össze, melyek közül egyetlen egyet sem kellett újraformázni, annyira pontos munkát végeztek.