A damaszkuszi rózsa

A damaszkuszi rózsát (Rosa damascena) választották 2013 gyógynövényének Németországban.

A rózsa - a virágok királynője -  Perzsiából származik.
  A világon megközelítőleg 5000 rózsafajta létezik. Ezek közül a legillatosabb a damaszkuszi rózsa (Rosa damascena)

"Ez a virág szinte minden kultúrában a szépség, a szerelem, a teljesség szimbóluma" - áll a 9. gyógynövény-szakszimpóziumon, a szászországi Panschwitz-Kuckauban meghozott döntés indoklásában.
Már az ókorban termesztették, majd a 13. században került Európába. Virágából rózsaolajat és rózsavizet is sajtolnak.

        

A mély, édes  illatú rózsaolaj az emberiség egyik legősibb és legkedveltebb növényi kivonata.  Gyógyászati, kozmetikai és étkezési célokra egyaránt felhasználják. Több mint 300 értékes anyagot tartalmaz, melyek csodálatos hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, ily módon kozmetikai és gyógyászati termékekbe zárva pótolhatatlan elixírekké változtathatóak.

A bolgárok jelenleg a világ legnagyobb rózsaolajgyártójának számítanak, amely a kozmetika  nélkülözhetetlen hozzátartozója. A rózsaolaj grammja felér az arany árával. Nem is csoda, hiszen a gyártásához rengeteg rózsára van szükség.  . 4 tonna rózsalevélből 1 kg olajat lehet kinyerni.

Rózsás érdekességek

A rózsát nemes szépsége, finom illata és színgazdagsága miatt nevezik a virágok királynőjének.
Megközelítőleg 25-féle rózsaillat különböztethető meg. A vörös és rózsaszínű fajtáknak a legerősebb az illata.
A Rosa név a görög rhodon szóból származik, jelentése piros, mivel az ókori Görögországban termesztett rózsák kárminpiros színűek voltak.
A rózsa és a rózsavíz a 17. században oly nagy népszerűségre tett szert, hogy gyakran fizetőeszközül is szolgált.

Gyógyító virág

A rózsa hatóanyag-tartalma rendkívül széles körű, ezáltal bizonyos betegségek, főként bőrproblémák kezelésére is alkalmas. A belőle készült gyógyhatású termékek enyhítik a pikkelysömör és az ekcéma tüneteit. Alkalmazhatók köhögés és szájfekély esetén. Csillapítják a gyulladásokat, gátolják a herpesz kialakulását, valamint a fogínyvérzést és a fertőzéseket. Ezek mellett hatásosak fejfájás ellen, oldják a szorongást, és csökkentik az izomgörcsöket.Kedélyjavító is, csökkenti az idegi alapú szívpanaszokat és nyugtatja az idegeket.

A rózsák az emberiség első ültetett dísznövényei közé tartoznak. 

 /  Forrás: Zöldvilág, Rózsák világa

Majercsik László/

 Első ismert emlékeink a rózsa termesztéséről i.e. 7000 körülről származik. A keleti és mediterrán ősi népeknél mindenhol felbukkan, így hát érthető, hogy a nemesítésük is többezer éve kezdődött és napjainkban is tart, számtalan fajtát, a színek és formák megszámlálhatatlan sokaságát hozva létre. A fajták pontos botanikai besorolása szinte lehetetlen az ismeretlen időkbe visszanyúló származás, a számtalan nehezen követhető keresztezés, és az egyre-másra létrehozott újabb és újabb típusok miatt. E helyett inkább gyakorlati csoportokba osztják a rózsákat, a díszérték és felhasználás szempontjából. E csoportok a nemesítés különböző állomásait és egyben különböző nemesítési irányokat képviselnek. Díszértékük mellett biológiai ritmusuk és igényeik is különböznek.

A legtöbb emlék a római korból maradt ránk.
A középkor – mindig télen bekövetkező – "rózsacsodái" a római kori téli rózsahajtatás emlékét idézik. A reneszánsz idején fellendült a rózsakultusz, majd a barokk korban inkább a polgári kertek dísze volt. A XVIII. században kialakuló tájképi kertekben nem találja meg a helyét, viszont ekkor is a polgári kertek dísze, a nemesítése is megindul. 

A máig tartó rózsakultusz a XIX. század Franciaországában indul diadalútjára. Ennek alapját Jozefin császárnő (Napoleon első felesége) a malmaison-i rozárium megalapításával rakta le. Ekkor keletkezett, a még ma is egzisztáló Meilland nemesítőcég, valamint a 4000 nevet magába foglaló első rózsakatalógus is! 

 

   .
 .